fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 21. péntek
  -  Alajos, Leila
0-24

Az orosz-ukrán háború 545. napja – FRISSÜL

2023. augusztus 22.

Immár ötszáznegyvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz katonai küldöttség tárgyal Líbiában

Orosz delegáció érkezett Líbiába Junusz-Bek Jevkurov védelmiminiszter-helyettes vezetésével Halífa Haftar marsall meghívására – közölte kedden a moszkvai katonai tárca.

A minisztérium rámutatott, hogy ez az első hivatalos orosz katonai küldöttségi látogatás Líbiában, amelyet a 11. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián és az Armija-2023 haditechnikai fórumon folytatott tárgyalások eredményeként készítettek elő.
„A látogatás során a tervek szerint megvitatják a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködés kilátásait, valamint a közös fellépés egyéb kérdéseit” – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Haftar vitatja az ENSZ által elismert líbiai kormány legitimitását. Az orosz diplomácia részéről korábban az ország vezető katonai és politikai személyiségének nevezték a marsallt, ám Moszkva megígérte, hogy szigorúan betartatja a világszervezet által líbiai kormányzattal szembenálló erők ellen elrendelt fegyverembargót.
Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi vezető megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt. Haftar parancsnoksága alatt álló Líbiai Nemzeti Hadsereggel 2018 áprilisban megtámadta a fővárost, Tripolit, arra hivatkozva, hogy meg kell tisztítani az országot az egységkormány által szerinte hallgatólagosan támogatott terroristáktól és zsoldosoktól.
Az RBK orosz gazdasági lap szerint a tábornok oldalán harcolt akkor a Wagner orosz magánhadsereg, amellyel Moszkva akkor hivatalosan még minden kapcsolatot tagadott. A nemzetközi közösség által elismert kormányt török katonai beavatkozás mentette meg, amely visszaszorította Haftar erőit.
Líbia keleti és déli felének legnagyobb részét a tobruki központú parlamentre támaszkodó, Haftar tábornokhoz köthető vezetés tartja hatalmában, amely Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi. A tripoli egységkormány ellenőrzése alapvetően a fővárosra, illetve a környező területekre terjed ki.
Haftar július elején azt követelte, hogy az országban tartsanak előfeltételek nélküli elnök- és parlamenti választást, mert, mint mondta, ez jelenti „líbiai kérdés igazi megoldását”. Hálid al-Misri, az országot a nemzeti egységkormánnyal „társbérletben” irányító Legfelsőbb Államtanács elnöke úgy vélekedett, hogy a politikai erőpróba jövő év márciusának közepéig megtartható.

Tizennégy ukrán támadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca

Tizennégy ukrán támadás visszaveréséről számolt be kedden, a napi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy 700 embert és több mint 60 páncélozott haditechnikai eszközt veszítettek. Közülük a donyecki régió déli részén, mint mondta mintegy 240-en, a Donyeck körzetében vívott harcokban pedig mintegy 235-en estek el.
A minisztérium tájékoztatása szerint egy orosz harci gép elsüllyesztett egy ukrán deszantoscsoportot szállító, amerikai, Willard Sea Force típusú motorcsónakot a Kígyó-szigettől keletre, a Fekete-tengeren.
A tárca szerint az orosz haditengerészeti egy Szu-30SZM típusú repülőgépe ugyancsak kedden egy ukrán felderítő hajót semmisített meg a Fekete-tengeren, orosz gázkitermelő létesítmények közelében.
A minisztérium tájékoztatása értelmében keddre virradóra négy ukrán drónt lőttek le Oroszország légterében; kettőt Moszkva megyében – Krasznogorszknál és Csaszcsinál – és ugyancsak kettőt Brjanszk megyében. Személyi sérülés nem történt.
A dróntámadások miatt reggel átmenetileg mind a négy moszkvai polgári repülőtér forgalmát felfüggesztették.
Alekszandr Bogomaz, a brjanszki régió kormányzója közölte, hogy az ukrán határon egy diverzánscsoport betörését hiúsították meg.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi csapást.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz hadsereg kiverte az ukrán erőket az általuk korábban elfoglalt Rabotine község központjából. Jevgenyij Balickij, a régió megbízott vezetője azt hangoztatta, hogy az ukrán fél ezen a frontszakaszon csak az elmúlt tíz nap alatt 1500 embert vesztett, amit 30 százalékos növekedésnek nevezett a korábbiakhoz képest.
Apti Alaudinov, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alegység parancsnoka kedden a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut) melletti Kliscsijivka falu továbbra is orosz kézen van, hiába próbálkozik ott az ukrán haderő immár három hónapja áttörni a frontot. Állítása szerint a település néhány része a „szürke zónában” van és az ukrán tüzérség rendszeresen lövi őket, de az orosz erők „nem hagyják lélegzethez jutni” az ellenséget.
Alaudinov szerint az orosz hadsereg folytatja az előrenyomulást Kupjanszk felé.
Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” Moszkva által megbízott vezetője a Telegramon azt írta, hogy a héten jelentősen csökkent a régió területén megkísérelt ukrán támadások száma. Megítélése szerint ez az orosz tüzérség eredményességének tudható be.

Holland védelmi minisztérium: Ukrajna várhatóan a jövő év végén kapja meg az első F-16-os vadászrepülőgépet

Ukrajnának 2024 végéig várnia kell arra, hogy megkapja az első holland F-16-os vadászrepülőgépet, mivel a holland légierőnek először át kell állnia az új F-35-ös gépek használatára, ez a folyamat pedig jövő év végéig tarthat – mondta el kedden a holland védelmi minisztérium szóvivője az NRC Handelsblatt napilapnak.

Vasárnap Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hollandiai látogatása után bejelentette, hogy Hollandia Dániával együtt F-16-osokat biztosít Ukrajnának az Oroszország elleni háborúban. Zelenszkij elnök a közösségi médiában pontosította, hogy hogy Ukrajna 42 vadászgépet kap.
Az NRC Handelsblatt szerint Hollandia valóban rendelkezik 42 F-16-os repülőgéppel, azonban egyik sem áll azonnal rendelkezésre. A Volkel légibázison, Hollandia egyik legfontosabb katonai repülőterén továbbra is 24 F-16-ost használ a légierő a Benelux-államok légterének megfigyelésére. „Ezek a repülőgépek csak akkor szállíthatók Ukrajnába, ha az F-35-ösök átveszik a helyüket” – hangsúlyozta a védelmi szóvivő az NRC-nek.
A szóvivő szerint az F-35-ösökre való átállás gyorsabban is megtörténhet, ha a kiképzés és más előfeltételek, jól alakulnak, de megerősítette, hogy a folyamat akkor is több hónapot fog igénybe venni.
A bevethető F-16-osok mellett a holland légvédelemnek 18 sugárhajtású repülőgépe van tartalékban. Ezek közül tizenkettőt az amerikai Draken International hadipari cégnek akart az állam eladni, de ez meghiúsult a repülőgépek karbantartási állapotával kapcsolatos vita miatt. A védelmi minisztérium most azt vizsgálja, hogy a kétüléses repülőgépeket nem lehetne-e ukrán pilóták kiképzésére használni Dániában és Romániában.

Az Európai Bizottság további 1,5 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.

A közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében.
A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 12 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.
A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását – áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.
A keddi kifizetésre azt követően kerül sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el az uniós feltételek végrehajtása terén, és megfelelt a jelentéstételi követelményeknek, amelyek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Ukrajna jelentős előrelépést ért el a pénzügyi stabilitás fokozása, a jogállamiság megerősítése, a gázellátási rendszer javítása, az energiahatékonyság ösztönzése és a jobb üzleti környezet előmozdítása terén – közölte a bizottság.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Minden erőnkkel Ukrajna támogatásán dolgozunk. Újabb 1,5 milliárd eurós támogatást folyósítottunk az országnak, amely Oroszország brutális agressziós háborújával néz szembe, és a támogatásunk jóval 2023 után is folytatódni fog. Továbbra is határozottan Ukrajna mellett állunk, és a 2024-2027-es időszakra akár 50 milliárd eurós támogatást is javaslunk.”
Az EU a háború kezdete óta 76 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának – derül ki a brüsszeli közleményből.

Andrej Plenkovic: Horvátország újabb katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának

Horvátország mintegy 30 millió euró értékben újabb katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden Athénban horvát újságíróknak nyilatkozva, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A horvát kormányfő Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök meghívására érkezett a görög fővárosba, több nyugat-balkáni állam vezetőjével együtt.
Plenkovic kiemelte: az új csomaggal együtt Horvátország már 200 millió euró értékben nyújt katonai segítséget Ukrajnának. Jelezte, hogy a részletekről a csütörtöki kormányülésen számol majd be.
Plenkovic és Zelenszkij a horvát kikötők használatáról is tárgyalt az ukrán gabonaexport céljára.
„A horvát kikötőkből már eddig is több ezer tonna gabona került exportra. A legtöbb Olaszországba, egy része pedig Észak-Afrikába, de a Fekete-tengeren kialakult új helyzet miatt a téma ismét aktuálissá vált” – mondta Plenkovic, hozzátéve: a lényeg az, hogy „ez tranzit lesz Horvátországon keresztül a harmadik országokba”.

Uniós biztosok: az orosz államapparátus elferdíti a történelmet, és összeesküvés-elméleteket terjeszt

Az orosz államapparátus elferdíti a történelmet, és összeesküvés-elméleteket terjeszt, hogy rosszindulatú dezinformációval mérgezze meg a demokráciákat – írta a totalitárius és önkényuralmi rendszerek áldozatainak európai emléknapja alkalmából kedden közzétett közös nyilatkozatában Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos.

„Folytatni fogjuk munkánkat az emlékezés előmozdítása érdekében, és tényekkel fogunk szolgálni az ilyen torzítások lebontása érdekében” – hívták fel a figyelmet nyilatkozatukban.
Kiemelték, hogy 84 évvel ezelőtt, augusztus 23-án írták alá német-szovjet megnemtámadási szerződést, a Molotov-Ribbentrop-paktumot, majd sokkal később kitört a második világháború, amely az európai történelem egyik legsötétebb fejezetét nyitotta meg.
„Kontinensünk történelmének e fontos dátumán a totalitárius és önkényuralmi rendszerek számtalan áldozata előtt tisztelgünk. Emlékük nem merül feledésbe, és megerősítjük elkötelezettségünket, hogy ilyen tragédiák soha többé ne ismétlődhessenek meg” – írták a biztosok.
Hozzátették: míg Oroszország Ukrajna elleni háborúja életeket követel, a történelem ma is reménykedésre ad okot.
„A második világháború után békés Európát, a demokráciák unióját építettük fel. Erős demokratikus intézményeket építettünk olyan országokban, ahol nem is olyan régen még a tekintélyelvűség fojtogató igája alatt éltek az emberek. Legyőztük a háborút és az elnyomást, hogy szabad és egyenlő állampolgárokként éljünk egy olyan unióban, amely a békére, a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra épül. Túlléptünk a félelem és a nacionalizmus történelmén, hogy a béke és az unió közös projektjét építsük. Legyen ez a nap állandó emlékeztető arra, hogy felelősséggel tartozunk a béke, a demokrácia és mindazon értékek fenntartásáért, amelyekre az Európai Uniót alapították” – hangsúlyozták.
Az uniós biztosok szerint, továbbra is támogatni kell Ukrajnát, ameddig csak szükséges, mivel ez a háború az európai demokráciák védelméről is szól. „A szabadságunk nem alku tárgya, ahogy Ukrajnáé sem” – húzták alá nyilatkozatukban.

Lengyel miniszter: Washington jóváhagyta 96 Apache harci helikopter eladását Lengyelországnak

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta 96 AH-64E típusú Apache harci helikopter eladását Lengyelországnak – jelentette be hétfő este Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A tárcavezető az X közösségi oldalán számolt be a washingtoni döntésről, amelyet a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) is megerősített.
Blaszczak bejegyzésében a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel kötött megállapodására hivatkozva megerősítette: a beszerzendő harci eszközök lengyelországi szállításáig az amerikai hadsereg saját készleteiből bocsát Varsó rendelkezésére Apache helikoptereket. A miniszter már korábban bejelentette: nyolc helikopterről van szó.
A PAP hírügynökség a DSCA közleményét idézte, mely szerint a 12 milliárd dollárt érő csomag keretében a helikopterekkel együtt rádiolokátorokat, 1844 AGM-114R2 Hellfire rakétát, 460 JAGM levegő-föld rakétát, valamint 508 Stinger légelhárító rakétát is szállítanak Lengyelországnak.
Lengyelország idén a bruttó hazai termék mintegy 4 százalékát szánja nemzetvédelemre. A hadsereg korszerűsítése keretében a többi között amerikai M1A1 Abrams harckocsikat, HIMARS rakétavetőket és Patriot légvédelmi rendszereket, valamint F-35-ös vadászrepülőgépeket is beszereznek.

Megint több mint 16 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. augusztus 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7113 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9240 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 98 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte kedden hajnalban lapunkkal az Országos Rendőr-főkapitányság.

Peking határozott ellenkezését fejezte ki a Camp David-i csúcstalálkozó Kínát bíráló nyilatkozata miatt

Kína határozott nemtetszését és ellenkezését fejezte ki az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetőinek a Camp David-i találkozón a Tajvannal és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos kérdésekben tett bíráló nyilatkozata miatt, mert megítélése szerint beavatkoztak a kínai belügyekbe – közölte Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő hétfőn.

A kínai külügyminisztérium szokásos sajtótájékoztatóján a szóvivő elmondta, hogy tudomásul vették az Egyesült Államok azon állítását, miszerint az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea partnersége nem irányul egyetlen más ország ellen sem.
„Kína felszólítja az Egyesült Államokat, hogy legyen következetes szavakban és tettekben, tartsa be nyilatkozatát, amely szerint nem törekszik a Kína elleni szövetségek megerősítésére, valamint hagyjon fel Kína imázsának bemocskolásával és érdekeinek csorbításával, ne szítsa tovább a megosztottságot és a konfrontációt a regionális béke és stabilitás veszélyeztetésével” – tette hozzá.
A szóvivő szerint az ázsiai-csendes-óceáni térség a békés fejlődés fellegvára, és az nem válhat sem a nagyhatalmak „bokszringjévé”, sem a hideg és meleg háborúk csataterévé. A régió országai határozottan ellenállnak majd minden ilyen hidegháborús kísérletnek.
Vang kijelentette továbbá, hogy a tajvani kérdés teljes mértékben Kína belügye, és megoldása is Kína belügye, nem fogadja el, hogy bárki a béke ürügyén beavatkozzon.
Vang szerint az Egyesült Államok szövetségeseket gyűjtött, hogy gyakori hadgyakorlatokat és közeli felderítést végezzen Kína szomszédos vizein, beleértve a Dél-kínai-tengert is, hogy megmutassa erejét és növelje a feszültséget a régióban.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine