fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 21. péntek
  -  Alajos, Leila
0-24

Orbán Viktor: a nehezén már túl vagyunk

2023. augusztus 18.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel adott helyzetértékelést a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A munkahelyek megvédését, az infláció letörését és a bérek növelését nevezte a legfontosabbaknak a magyar gazdaság szempontjából. Mint mondta, a legalacsonyabb infláció, amit el kell érnünk, az a 6 százalékos, de ő hisz benne hogy az 5 százalék is sikerülhet.

A mai európai gazdasági helyzetben egymásra épülő lépéseket kell tenni, hogy a problémákat orvosolni lehessen. A probléma gyökerét – ami a háború – nem lehet orvosolni, ezért marad háborús gazdaság – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő szerint, ha véget érne a háború, akkor gyorsan változnának a gazdasági körülmények, és egy hirtelen béke azért is nagyon jó lenne, mert nem veszítenék el naponta százak, ezrek az életüket. Nem a háborúra, hanem a békére kellene összpontosítani, de rajtunk és a Vatikánon kívül más nem igazán képviseli ezt az álláspontot – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint három teendő van ilyenkor. Az első, hogy meg kell védeni a munkahelyeket, amivel nem állunk rosszul, hiszen több tízezer betöltetlen állás van Magyarországon.

A második teendő az infláció letörése. Ez egy nehezebb dió volt, de az árspekuláns multik erővel való rákényszerítése az indokolatlan áremelések beszüntetésére nagy lépés volt ebbe az irányba – mondta a kormányfő, aki szerint biztosan elérhető az év végi egyszámjegyű infláció. Augusztusban ezen a területen újabb komoly lépés jöhet.

A harmadik terület a növekedésért folytatott küzdelem. A miniszterelnök szerint a fejekben a növekedést össze kell kötni a béremeléssel. Ha nincs növekedés, akkor nem lehet béreket emelni, pedig a béremelés az infláció egy másik ellenszere. Ezért fontos, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb vissza tudjon térni a háború okozta sokkból a növekedési pályára, amihez az elmúlt években hozzászoktunk.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a második negyedéves szám nem jó, de ez a negyedév már mögöttünk van és a harmadik negyedév már sokkal jobban alakul és amikor kijön az erre vonatkozó adat, akkor látni fogjuk, hogy ezt a számok is alátámasztják.

Orbán Viktor elmondta, az első negyedév nehéz volt mindenkinek, de mint mondta „jól állta a magyar gazdaság a sarat, és az emberek is jól küzdöttek”. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Nem adták fel a gazdaság szereplői. Nem építettek le, küzdöttek”.

Orbán Viktor elmondta, olyan árnövekedések történtek a boltokban, amelyekkel az emelkedő bérek sem tudták felvenni a versenyt. „Most hogy visszavágtuk az inflációt, a béremelések ellensúlyozhatják majd” – folytatta.

A miniszterelnök kiemelte: az év végén várható egy számjegyű infláció még mindig magas, „nem lehet hátradőlni”. Mint mondta, a legalacsonyabb infláció, amit el kell érnünk, az a 6 százalékos, de ő hisz benne hogy az 5 százalék is sikerülhet. Hozzátette: ez egy elviselhető infláció, hogy ha a gazdaság működéséhez szükséges hitelek kamatai is csökkentek.

A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mi a jelentősége annak, hogy egy ilyen válságokkal teli időszakban is meg tudja rendezni Magyarország az atlétikai világbajnokságot, kifejtette: ebben a kérdésben a kormány által pontosan kidolgozott stratégiai terv a kulcs.

„2010-ben, miután átvettünk egy lerongyolódott állapotban lévő országot és fővárost, eldöntöttük, hogy Budapestet a nemzet fővárosává tesszük. Hiszen olyannak városnak kell lennie, amelyet mindenki meg akar nézni. Ehhez pedig egy új felújítási stratégiát kellett megterveznünk” – fogalmazott Orbán Viktor, aki elmondta: a kormány először a Hungexpo felújítását tűzte ki célul, hogy az itt megrendezett kilállítások felkerüljenek Európa térképére. Ezután következett a kulturális létesítmények, a Várkert Bazár, a Vigadó felújítása, majd harmadikként különböző sportesemények megrendezését pályázták meg, hiszen ezek gazdaságilag is sokat jelentenek, de ami a legfontosabb, hogy Budapestre irányítják a világ figyelmét.

„A vizes-vb, az Európa-liga-döntő, ezek mind olyan események, amelyek miatt a fővárosba látogatnak az emberek, az atlétikai vb pedig csak még inkább fokozza a külföldiek látogatási kedvét” – mondta a miniszterelnök a Hirado.hu összefoglalója szerint.

Hozzátette: a sportesemények, így az atlétikai vb is fontos diplomáciai és üzleti tárgyalásokra is alkalmat adnak. A vb-n többek között jelen lesz a katari emír is a szerb és a török elnök mellett.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, az, hogy ma is ilyen szilád alapokon állunk, Szent István királyunknak és államszervező tevékenységének köszönhető. Magyarország születésnapján, minden év augusztus 20-án így köszönettel tartozunk államalapító királyunknak azért, hogy ezeregyszáz év távlatából is magyarként élhetünk a Kárpát-medencében.

Orbán Viktor elmondta, a megmaradáshoz kell erő, gazdasági és katonai is. A miniszterelnök kiemelte: „Nagyon fontos, hogy ne egyenruhás munkavállalóink legyenek, hanem harcosaink”. Békehadsereg, de legyen bevethető – mondta. A hadseregbe sokat fektet a kormány, de mint azt mondta a kormányfő, az önmagában nem állja meg a helyét. Saját hadiiparra van szükségünk, és ez a felismerés vezette a kormány munkáját az elmúlt években. Mint mondta: NATO-tagok vagyunk, és ez kötelezettségekkel jár, az ország GDP-jének 2 százalékát a haderőre kell fordítani.

Úgy fogalmazott: Zalaegerszeg büszke lehet, hogy a világ egyik legjobb páncélozott hadijárműve az ő futószalagjukról gurulhat le. A miniszterelnök elmondta, a Rheinmetall hadijárműveinek gyártása a német iparral való együttműködés révén valósulhat meg, viszont jelentős magyar tulajdonnal. Kiemelte: az ukrán-orosz háború mindenkinek azt tanította meg, hogy nem csak az a kérdés, hogy mennyi fegyvered van, hanem az is, hogy mennyit tudsz gyártani.

Úgy fogalmazott, hogy mi magyarok mindig is békében akartunk élni, viszont „a védekezéshez szükséges erő nélkül nincsen béke”.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán