fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 20. csütörtök
  -  Rafael
0-24

Besokalltak a lengyelek is, népszavazást tartanak a brüsszeli migránskvótáról

2023. augusztus 18.

Nekik is megjött az eszük. Követik a magyar példát, a magyar utat.

A lengyel parlamenti alsóház (szejm) csütörtökön megszavazta, hogy a már korábban kiírt parlamenti választások napján, október 15-én népszavazást is tartsanak, amelynek négy kérdése között szerepel a menedékkérők elosztását célzó uniós javaslatra vonatkozó is. A népszavazás meghirdetéséről szóló, a kormány kezdeményezésére készített határozatot a 460 fős szejmben 234 képviselő támogatta, 210-en ellenezték, heten tartózkodtak.

A referendum kérdései az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, a fehérorosz határon emelt acélkerítésről és a menedékkérőkkel kapcsolatos uniós javaslatról szólnak.

A Jog és Igazságosság (PiS) pártra épülő kormány azzal indokolta a népszavazás időpontjára tett javaslatát, hogy az október 15-re kiírt parlamenti választások után megalakuló törvényhozás, az összetételétől függetlenül, kénytelen legyen szem előtt tartani a nemzet akaratát. A PiS politikusai szerint az ellenzék, elsősorban a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) az népszavazási kérdésekben foglalt témákban a nemzeti érdekkel ellentétes álláspontot képvisel, mivel támogatja például az állami vagyon nagymértékű privatizációját, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint az uniós menekültelosztási mechanizmust.

Mateusz Morawiecki kormányfő a parlamenti vita során a lengyel alkotmányra hivatkozva kijelentette: a nemzet egy szuverén hatalom, és „ilyenként arról dönthet, milyen irányú legyen a migrációs, a gazdasági vagy egyéb politika”.

A PO politikusai szerint a feltett kérdések nem tükrözik az ország valódi problémáit. Donald Tusk volt kormányfő, a PO elnöke az alsóházi döntés előtt, egy szerdai sajtóértekezletén kijelentette: a népszavazást „a szó legmélyebb és legszélesebb értelmében” érvénytelennek tartja. Úgy vélte, hogy a népszavazásnak köszönhetően a PiS állami pénzen akar választási kampányt folytatni. A Baloldal ellenzéki frakció egyenesen a népszavazás bojkottjára szólította fel a választókat. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát.

Kivételt képez az alkotmánymódosításról szóló népszavazás, amelynek esetében nincs megszabott részvételi küszöb. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig ötször tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes. A parlamenti választásokkal együtt még nem szerveztek referendumot. A szejm megszavazta csütörtökön a civil szervezetek iskolai foglalkozásait érintő, gyermekvédelmi törvényjavaslatot is. A tervezetet egy polgári kezdeményezés keretében nyújtották be 250 ezer támogató előírással, miután két hasonló törvényt Andrzej Duda elnök 2022 decemberében és márciusában megvétózott, a jogszabály által ébresztett társadalmi feszültségekre hivatkozva. Ezt a javaslatot még az ellenzéki többségű szenátusnak is jóvá kell hagynia.

Illusztráció: MTI/Ujvári Sándor