Az orosz-ukrán háború 537. napja – FRISSÜL
Immár ötszázharminchetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.
Az Egyesült Államok újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnának a saját készleteiből
Az Egyesült Államok 200 millió dolláros (mintegy 70 milliárd forintnyi) új fegyvercsomagot küld Ukrajnának – jelentette be az amerikai külügyminisztérium hétfőn.
A közlemény szerint a fegyverszállítmányt az elnöki felhatalmazás (Presidential Drawdown Authority) alapján az amerikai katonai készletekből hívják le, ami lehetővé teszi, hogy az eszközök rövid idő alatt Ukrajnába érkezzenek.
Az újabb, 200 millió dolláros csomag a 44. lehívás az amerikai készletekből, amelyet az Egyesült Államok Ukrajnának juttat.
A múlt héten megjelent előzetes kormányzati információk szerint a biztonsági segítség tartalmaz irányított rakétákat többek között Patriot légvédelmi rendszerekbe, valamint egyéb rakétákat, aknamentesítő felszereléseket és 12 millió lőszert kisebb fegyverekbe.
A védelmi minisztérium – a Pentagon – múlt heti összesítése alapján az Egyesült Államok a háború kezdete óta 43 milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, köztük 2000 Stinger légelhárító-, és több mint 10 ezer Javelin páncéltörő rendszert valamint több, mint 2 millió 155 milliméteres löveget bocsátott az ukrán erők rendelkezésére, ami a leggyakrabban használt lőszer-típus.
A Fehér Ház ugyanakkor pénteken megerősítette, hogy „hosszabb időbe telik”, amíg Ukrajna megkaphatja a megígért amerikai F16-os vadászgépeket, ami az ország melletti hosszú távú amerikai elköteleződés része. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora egy sajtóbeszélgetésen azokra a médiajelentésekre reagált, melyek szerint Ukrajna szóvá tette, hogy a következő nyárnál előbb ukrán pilótáknak nem lesz lehetőségük F16-os vadászrepülők használatára Oroszország ellen.
A német pénzügyminiszter támogatja, hogy országa adjon Taurus rakétákat Ukrajnának
Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfői kijevi látogatásakor újságírók előtt reményét fejezte ki, hogy mielőbb megoldják Ukrajna Taurus típusú rakétákkal való ellátásának kérdését, mivel ezek szerinte „segítenek közelebb hozni Ukrajna győzelmét” az Oroszország által kirobbantott háborúban.
„Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. Ezért részben a mi felelősségünk annak biztosítása, hogy Ukrajna pillanatnyi ereje mindig nagyobb legyen, mint a Putyin háborújából fakadó brutalitás” – hangoztatta Lindner. Hangsúlyozta: a német kormány elkötelezett amellett, hogy mindent megtegyen Ukrajna katonai képességeinek megerősítése érdekében.
A miniszter a Taurus nagy hatótávolságú rakéták kijevi szállítását kommentálva megjegyezte, hogy a kérdésben a szokásos eljárás zajlik, azaz egyeztetések a többi NATO-tagországgal arról, milyenek Ukrajna szükségletei, és miként lehet ezeket kielégíteni. „Mivel tudom, hogy sokan támogatják az ilyen jellegű segítségnyújtást, ahogy én személy szerint is, remélem, mihamarabb tisztázódnak ezek a kérdések” – szögezte le a miniszter a Jevropejszka Pravda hírportál tudósítása szerint.
Az óránként csaknem ezer kilométeres sebességgel repülő Taurus rakéták a német légierő legmodernebb fegyverei közé tartoznak, akár ötszáz kilométeres távolságban is képesek célokat eltalálni, és nagyon alacsonyan, kevesebb mint ötven méterrel a föld felett repülnek, így az ellenséges radarok számára szinte láthatatlanok.
A német pénzügyminiszter Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel Ukrajna és a német KfW állami bank együttműködésének kilátásairól tárgyalt. „Megbeszéltük Ukrajna és a német hitelintézet (KfW) együttműködési lehetőségeit. Öt közös beruházási projektet valósítunk meg 247 millió euróért, és további hármat készítünk elő 73 millió euróért. A fellendülésben a német vállalkozások részvételére számítunk” – írta Smihal a Telegramon. Lindner a maga részéről azt emelte ki, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát, és az együttműködési projektek hosszú távúak lesznek.
Tengeri drónok megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz katonai szóvivő
Az ukrán fegyveres erők által „terrortámadásokhoz” használt, személyzet nélküli csónakok gyártásának és tárolásának helyszíneire mért az éjjel csoportos csapást az orosz haderő nagy hatótávolságú, tengeri telepítésű precíziós fegyverekkel – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn.
A tábornok szerint a csapás elérte célját, és az összes – meg nem nevezett – célpont megsemmisült. Az ukrán fél július közepén tengeri drónokkal rongálta meg a Krími hidat, amely a 2014-ben elcsatolt félszigetet köti össze az orosz szárazfölddel a Kercsi-szoroson át, majd egy orosz hadi- és tankerhajót is.
Konasenkov arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán ukrán támadások sorát verték vissza, és azt állította, hogy a frontvonalon elszenvedett ukrán veszteségek meghaladták a hatszáz főt. Közülük, mint mondta, több mint 240-en a donyecki régió déli részén estek el. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között nevezett meg egy Sz-300-as légvédelmi rendszert, két harckocsit, egy német Panzerhaubitze-2000-es, egy francia CAESAR és három lengyel Krab önjáró tarackot, egy spanyol Alacran önjáró aknavetőt, egy brit FH-70-es és három amerikai M777-es tarackot, valamint egy lőszerraktárt.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője hétfőn az orosz TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy a térségben az ukrán ellentámadás még mindig tart, de már kifulladóban van, és szó sincs az offenzíva második hullámáról. Azt hangoztatta, hogy a frontvonalon még mindig van néhány forró pont, ám az orosz hadsereg kiképzettsége „teljesen más szinten áll, mint fél évvel ezelőtt”.
A moszkvai katonai tárca szerint az Ukrajnával határos Belgorod megye légterében hétfőn két ukrán drónt lőtt le a légvédelem. Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapást. A Donyeck megyei Jurjivkában egy hatéves gyerek megsebesült, Herszon megye orosz megszállás alá került részén találat érte a korszunkai Szűz Mária-kolostort.
Bahmut melletti területek visszavételéről számolt be az ukrán védelmi miniszter helyettese
Az ukrán erők három négyzetkilométert szabadítottak fel a Donyeck megyei Bahmutnál – jelentette be hétfőn Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes.
Kiemelte, hogy összesen már negyven négyzetkilométert vett vissza az ukrán hadsereg orosz erőktől a bahmuti csatározások déli szárnyán. Megjegyezte, hogy az oroszok az elmúlt héten megpróbálták visszaszerezni elvesztett pozícióikat Bahmuttól nyugatra, Kliscsijivka, Andrijivka és Kurgyumivka településeknél.
Maljar elmondta azt is, hogy az ukrán csapatok sikereket értek el a donyecki régió déli részén, Urozsajne településnél, valamint tovább nyomulnak előre a Zaporizzsja megyei Melitopol és Bergyanszk irányába. Megerősítette, hogy az ukrán hadsereg „sikeresen teljesítette feladatát” a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján, a dél-ukrajnai Herszon megyében.
Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kijelentette az X közösségi oldalon, hogy Oroszországnak nincsenek valódi tervei az általa megszállt ukrán területek helyreállítására. Szerinte Oroszország célja az, hogy az elfoglalt területeket tartósan ökológiai katasztrófa sújtotta „szürke zónává, egy összoroszországi szemétlerakóvá, művelésre és életre alkalmatlan területté alakítsák”. Mivel katonailag képtelen legyőzni Ukrajnát, Oroszország harctéri kudarcait a felperzselt föld taktikájával igyekszik kompenzálni – vélekedett a tisztségviselő.
Danyilov kifejezte meggyőződését arról, hogy Oroszország nem tervezi a vállalkozások újraindítását Ukrajna ideiglenesen megszállt területein. Ehelyett – szavai szerint – a még működő vállalkozásokat is kritikus állapotba akarják hozni. A létfontosságú infrastrukturális létesítményeket pedig „technológiai fegyverként” készülnek felhasználni annak érdekében, hogy maximális akadályokat állítsanak a védelmi erők támadóműveletei elé – vélekedett a védelmi tanács titkára.
Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter a Telegramon arról számolt be, hogy 235 millió hrivnyát, azaz csaknem 2,2 milliárd forintot kezdtek el gyűjteni tízezer drón beszerzésére, és az első három órában már több mint 35 millió hrivnya (327 millió forint) gyűlt össze csak lakossági adományokból. A miniszter hozzátette, hogy a drónokat külföldről készülnek megvásárolni.
Hazaárulás miatt börtönbüntetésre ítélték az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tábornokát
Egy kijevi bíróság bűnösnek találta hazaárulásban, terrorcselekmény kísérletében, valamint lőszer jogellenes birtoklásában, és 12 év börtönre ítélte hétfőn Valerij Sajtanovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt vezérőrnagyát – hozta nyilvánosságra az SZBU és az ukrán főügyészség.
A börtönbüntetés mellett a bíróság a volt SZBU-tiszt vagyonának elkobzását is elrendelte. A vád szerint a férfi olyan információkat gyűjtött össze, amelyek államtitkot képeztek, és azokat az orosz szakszolgálatok képviselőinek továbbította. A vizsgálat megállapította, hogy a tisztségviselő Bobil fedőnéven állt kapcsolatban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ezredesével, Igor Jegorovval. Utóbbi 2014 nyarán egyik szervezője volt a Donyec-medence orosz megszállásának és terrorista cselekményeknek – közölte az SZBU.
Az ukrán hírszerzés szerint az elítélt az orosz különleges szolgálatok utasítására az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tagjai közül verbuvált embereket terrorcselekmények elkövetésére.
Az elítéltet beszervező orosz FSZB-s ellen távollétében folytatja le a büntetőeljárást az ukrán bíróság.
A Wagnert népszerűsítő oroszokat vettek őrizetbe Lengyelországban
A Wagner orosz magánhadsereget népszerűsítő matricák terjesztése miatt két orosz állampolgárt vettek őrizetbe Lengyelországban – közölte hétfőn Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter.
A két gyanúsított Krakkóban és Varsóban terjesztette a propagandaanyagokat. Mindkét férfit a többi között kémkedéssel gyanúsították meg, és ideiglenes letartóztatásba helyezték, miután a lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) a rendőrséggel együttműködve őrizetbe vette őket – derül ki a Kaminski bejegyzéséből a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.
A belügyminisztérium sajtóosztálya később arról értesítette a PAP lengyel hírügynökséget: a gyanúsítottak, Alexej T. és Andrej G. múlt csütörtökön krakkói, majd pénteken varsói házfalakat plakátoztak ki a Wagner-csoport logóját tartalmazó matricákkal.
A közösségi médiában az előző napokban elérhető információk és fényképek szerint az A5-ös méretű matricákon a logón kívül a „We are here. Join us” (Itt vagyunk. Csatlakozz hozzánk) felirat látható, valamint egy orosz nyelvű honlaphoz vezető QR-kód is.
A belügyminisztériumi közleményben olvasható, hogy a két orosznál összesen háromezer darab ilyen jellegű, Moszkvában beszerzett anyagot találtak, ebből mintegy 300 matricát sikerült kihelyezniük.
Tevékenységükről folyamatosan fényképes dokumentációt készítették, ennek alapján akár 500 ezer rubelt (mintegy 1,7 millió forint) kaphattak a közlemény szerint.
Alexej T. és Andrej G. azt tervezte, hogy szombaton elhagyják Lengyelországot. Őrizetbe vételük után a krakkói ügyészség szervezett bűnözéssel és korrupció elleni harccal foglalkozó részlegén hallgatták ki őket.
Karol Borchólski, a lengyel ügyészség sajtóosztályának munkatársa közölte a sajtóval, hogy a két férfit egyebek között a külföldi hírszerzés javára folytatott kémkedéssel, egy terrorista bűntettek elkövetését célzó, nemzetközi fegyveres bűnszervezetben való részvétellel, valamint tiltott nemzetközi zsoldoscsoportba való verbuválással gyanúsították meg. Az említett tettekért tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Borchólski úgy látja: a gyanúsítottak tevékenysége az Európai Unióval és a NATO-val szemben folytatott hibrid hadviselés egyik elemét képezte. A két orosz feltételezhetően más európai városokban, így Berlinben és Párizsban is hasonló tevékenységet folytatott, és további akciókat terveztek – közölte az ügyész.
Az ukrajnai háborúban bevetett orosz katonai magáncég, a Wagner Fehéroroszországba való áttelepítése miatt Varsó megerősítette a fehérorosz határ védelmét, vezető lengyel politikusok pedig arra figyelmeztetettek, hogy a zsoldosokat felhasználhatják a lengyel-fehérorosz határ destabilizálására.
Az ukrán erők az orosz vonalak áttörésére törekednek délen
Az ukrán erők megpróbálják áttörni az orosz vonalakat a Donyecki terület nyugati részein. Az ukrán harcosok Sztaromajorszke városától keletre vetették meg a lábukat – közölte az Oroszország által beiktatott tisztségviselő.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja elmondta, hogy Velika Novoszilkától délre heves harcok folynak, miközben az ukrán csapatok igyekeznek előrenyomulni az Azovi-tenger irányába. „Az ellenségnek sikerült behatolnia és megvetnie a lábát Urozsain északi részén, miután két hétig a legsúlyosabb és legvéresebb harcok folytak ezért a településért” – idézte Rogovot az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Vasárnap sem kímélték Nikopolt az oroszok
Az orosz hadsereg nehéztüzérséggel lőtte a Dnyipropetrovszki területen fekvő Nikopolt. A támadás következtében egy szálloda, több ház és egy villanyvezeték is megrongálódott. Erről Szerhij Liszak, a dnyipropetrovszki közigazgatás vezetője számolt be a Telegramon, írja az Ukrinform.
Tovább emelkedett a halálos áldozatok száma a pokrovszki támadás után
A hét elején orosz rakétacsapás érte a keleti Donyecki területen fekvő Pokrovszk városát. Kedd esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy kilenc ember meghalt, 82 pedig megsebesült.
Hat nappal később a halálos áldozatok száma tovább emelkedett. Mint kiderült, egy tűzoltó is életét vesztette a támadásban – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat, írja a Sky News.
Kijev attól tart, hogy Washington elzárja a pénzcsapot
Okszana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete elismerte, Kijev nem biztos abban, hogy az Egyesült Államok örökké támogatja majd az ukránokat pénzzel és fegyverekkel, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Kijev folyamatos támogatásával kapcsolatos legutóbbi amerikai vitát kommentálva Markarova hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagyban függ a nyugati „barátoktól és partnerektől”, és nagyon reméli, hogy Washington ezt megérti. „Nem mondhatom, hogy mindannyian biztosak vagyunk abban, hogy az amerikai támogatás örökké tart” – mondta a nagykövet a HuffPost online kiadványnak adott interjújában.
Elismerte azt is, hogy Ukrajnának történelmi problémái vannak a korrupcióval, de biztosított mindenkit arról, hogy a civil társadalom „nagyon aktívan ellenőrzi”, mire költik a Nyugattól kapott pénzeket.
A CNN által nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 55 százaléka ellenzi, hogy az amerikai kongresszus további segélyeket nyújtson Kijevnek. A felmérésből az is kiderült, hogy az amerikaiak 51 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok már eleget tett Ukrajnáért – összegez az Index.
Közel 19 ezren menekültek Magyarországra a háború elől
Magyarország területére 2023. augusztus 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 9669 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9204 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 135 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte lapunkkal az Országos Rendőr-főkapitányság.
Jó reggelt kívánunk!
Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!
Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine