Makó? Nem csak hagyma! Szabó Olivér negyedik generációs méhész a családjában!
Vállalkozásuk története sok évre nyúlik vissza, hiszen már dédnagyapjának is ez volt a hivatása. Az ő nyomdokaiba lépett azután a nagyapja, aki 50 éve tevékenykedik ebben a szakmában. Tőle később Olivér édesapja vette át a stafétabotot, aki 8 éve foglalkozik méhészettel. 3 évvel ezelőtt ő is csatlakozott hozzá.
A Rádió 7 szerdai Közös Nevezőjének vendége a makói méhész volt. A műsorban Olivér elmondta:
„Albert Einstein szerint, ha a méhek eltűnnek, rá négy évre az emberek is követik őket. Majdnem minden zöldségnek, gyümölcsnek és gabonának, ami az asztalunkra kerül, köze van a méheknek, beporzóknak. Igazából nagyon sokat tehetünk a méhek védelméért. Nehezen alkalmazkodnak az időjáráshoz, tavaly például rendkívül száraz időjárásunk volt, most viszont nagyon jó ez a sok eső. A repcevirágzásnál még csak-csak tudtak gyűjteni mézet, akácvirágzásnál nem, így kevesebb lett az akácméz. Mivel a méhek élettere nagyon-nagyon lecsökkent. Itt nemcsak a házi méhekről beszélünk, hanem a vadméhekről, vadbeporzókról, ők is gyűjtenek ezekről, az akácról és a repcevirágokról, tehát ez rájuk is egy kicsit talán kihatással lehetett.”
Olivért azt is elárulta a műsorban, hogy a méhek, amikor a repce kivirágzik, akkor kicsit vadabbak szoktak lenni, akkor jobban be szoktak öltözni a méhészek a szokásos védőfelszerelésen túl. Ezután az akácfa virágzik.
Makó környékén kevés akác van, tehát a méhészek általában onnan el szoktak vándorolni homoki területekre, Bács-Kiskun vármegyébe, vagy akár Cegléd környékére. Makó környékén nagyon sokat látunk repcét és napraforgót, és a Maros árterében nagyon sok a vadvirág, ott az olajfűz vagy az ámorakác méz, ami még jelentősebb lehet, és a zárt térben lévő kisebb vadvirágokról, amiről tudnak még gyűjtögetni
-nyilatkozta Olivér.
Kiderült az is, hogy minél sötétebb egy méz, annál több benne az ásványi só, más összetételük vannak a mézeknek, különböző élettani hatásokkal. A repcének van egy olyan érdekes tulajdonsága, hogy lúgos kémhatású, a szénhidrátok nagyon savasak, és a mézek túlnyomó többsége is, de a repceméz például lúgos, és aki reflux problémával küzd, annak nagyon ajánlatos repcemézet fogyasztani.
Olivér elárult azt is, gyakran hívják, amikor méheket vagy darazsat kell befogni. Ilyenkor, ha van rá lehetőség a méhrajokat először elkülönítik, nehogy hordozzanak valami betegséget, majd, amikor látják, hogy egészségesen fejlődnek, akkor odaviszik a többi méhcsaládhoz. A darazsak a tetők alá szívesen fészkelnek, de gyümölcsfák környékén is megtalálhatóak.
Kiderül az is, hogy ahol sok a pipacs, lóhere, ha szeretnénk a méheknek kis életteret hagyni, akkor ne vágjuk le, mert ezzel nem csak nekik, hanem sok beporzónak is segíthetünk.
