Potápi Árpád János: megerősödött a nemzeti összetartozás és a Kárpát-medence egysége
A 2010-ben bekövetkezett radikális nemzetpolitikai fordulat után megerősödött a nemzeti összetartozás, egyre inkább egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni a magyar kultúra, a magyar oktatás, a magyar sport vagy média területén – hangoztatta Potápi Árpád János pénteken Maroskeresztúron.
A nemzetpolitikai államtitkár a rendezvény fővédnökeként vesz részt a Keresztúr nevű települések 23. nemzetközi találkozóján, amelyen 23 település képviselteti magát.
Úgy értékelte: a nemzeti összetartozás megerősítése az utóbbi 13 év legfontosabb eredménye, amelyhez a templomok, iskolák, óvodák felújítása, építése, a politikai intézményrendszer megerősítése mellett az egymástól távol élő magyar emberek közötti találkozók rendszeresítése, barátságok kialakulása, a közösségépítés is hozzátartozik.
Rámutatott: a Berények, a Szentgyörgyök, az Apáti települések is évről évre szerveznek találkozót, de a Keresztúroké az egyetlen hivatalosan is bejegyzett szövetség. A intézményesülés, hagyományteremtés ötlete 1999-ben a bodrogi, illetve tiszai árvíz kapcsán kialakult összefogás nyomán fogalmazódott meg, amikor Balatonkeresztúr és Bodrogkeresztúr közösen megszervezte az első találkozót.
Potápi Árpád János köszönetet mondott a házigazdáknak és az egyesület vezetőinek a Keresztúr nevű települések találkozójának megszervezéséért, a Kárpát-medence különböző térségeiből érkezett kulturális egyesületek bemutatkozási lehetőségéért, az együvé tartozás élményének erősítéséért.
„Ez a találkozó is a megbonthatatlan magyar egység mellett teszi le a voksot” – állapította meg a nemzetpolitikai államtitkár.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözlő beszédében kiemelte: a „kereszt” és „úr” fogalmakból alkotott településnév értékrendet, identitást jelöl, az ilyen nevű települések összefogása pedig az ott élők közös gyökereiről, összetartozásról is szól.
A politikus szerint a Keresztúrok éves találkozója jó példa a közösségi kezdeményezések erejére, arra, hogy nem kell mindig a nagypolitikára várni, másrészt azt is jelzi, hogy a hagyomány nem egy kövület, hanem mindig változó „eleven szövet”, amely élteti, építi a közösséget.
Kovács József, a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének elnöke az összefogás erejét példázva megjegyezte: a Keresztúr nevű településen él a Kárpát-medencei magyarság másfél százaléka, Kovács Edit, a házigazda Maroskeresztúr polgármestere pedig megerősítette: a hétvégi rendezvénysorozatra érkezett küldöttségek – ha csak két napra is, de – több mint másfélszeresére növelték a településen a „magyar keresztúriak” számát.
A Marosvásárhellyel összenőtt Maroskeresztúr 5600 lakosa közül a tavalyi népszámláláson több mint 2300 vallotta magát románnak és csaknem 2100 magyarnak.
borítókép illusztráció
