Bekapcsolták a szegedi fejlesztésű kísérleteket a BME műholdján

Mint azt korábban megírtuk az Szegedi Tudományegyetem űrkutatási tevékenységének fontos eleme, hogy minél több gyakorlati kutatásban részt vegyenek a Szegedi Tudományegyetem hallgatói és oktatói. A legutóbbi sikert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MRC-100 műholdja kapcsán érték el a szegediek, akiknek fejlesztései és kísérletei az űrben és a Földön is működnek.

– Miután a BME MRC-100 műholdja elhagyta az AlbaOrbital cég kidobó szerkezetét, az oldalán elhelyezett kapcsolók felengedése jelezte a műholdnak, hogy már a szabad űrben van. Ekkor már fény is érte a napelemeket, elkezdődött az akkumulátorok feltöltése. Ezt követően az antennák lekötésének a feloldása következett, ezen a ponton már a műhold számos része működött. Több kört kellett megtennie a műholdnak ahhoz, hogy a Földön a lelkes amatőrök meg tudják becsülni, pontosan milyen pályán is halad. Miután a rendszerek sorra működőnek bizonyultak, a BME felküldte a vezérlő parancsokat, ami többek között a szegedi kísérleteket is áram alá helyezte. Ezt követően már vettük a kísérletek mérési eredményeit. Az adatok a lent látható kódolt formában érkeznek. Erre azért volt szükség, hogy a lehető legtöbb és legtöbb féle adatot le tudjunk sugározni. Ezeknek a feldolgozását Szegeden fejlesztett szoftverek végezik majd – mondta el Kiss Ádám, az SZTE hallgatója, aki a műholddal az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében is részt vett, majd épített egy földi vevőállomást, amely az elsők között vette az űrből a jeleket.

Az állomás finomhangolása továbbra is fontos és napirenden lévő feladat. Legutóbb az erősítési értékeket tervezték újra a vételi adatok alapján. A jövőben a szűrőlánc javítása a cél.

Naponta többször halad át Szeged felett a műhold, átlagosan legalább négyszer tudnak adatokat letölteni róla. Egy-egy áthaladáskor többszáz adatcsomagot is le lehet tölteni, minden adatcsomagban további tíz-húsz adat található, vagy egy fényképdarabka – tudniillik a BME egy kamerát is elhelyezett a fedélzeten, amiről néha képeket lehet letölteni.

Az SZTE-s eszközfejlesztéseket Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa koordinálta, aki szintén örömmel konstatálta, hogy mindkét modul működik, és olyan adatokat adnak át a műholdvezérlőnek, melyek egyértelműen a helyes működésre utalnak.

– Az mindenképp jó érzés, hogy a két kar közötti együttműködésben ilyen sikereket értek el, hiszen ez volt az első ilyen kísérletünk. Nagyon sok minden romolhatott volna el a modul elkészítése valamint fellövése során, örülünk, hogy elsőre eredményt értünk el – tette hozzá Dr. Mingesz Róbert.

A kutatók a folytatásban tovább szeretnék javítani a vételüket, illetve amint összegyűlik elegendő adat, mihamarabb tudományos következtetéseket is szeretnének levonni a kísérleteikből. Összegyűjtve a projekt eddigi szakaszában szerzett tapasztalatokat, elkezdhetnek azon gondolkozni, hogy milyen további kísérleteket tudnának elképzelni további műholdakban, olyanokat, melyek új tudományos eredményeket is hozhatnak.