BRÉKING: eltörölte az Országgyűlés Márki-Zay Péter földadóját

169 igen, 14 nem és 9 tartózkodás mellett a Parlament kedden úgy döntött, eltörli a földadót, valamint megtiltja, hogy a jövőben adót lehessen kivetni a termőföldre. Az új törvény szeptember 1-jén lép életbe.
Eltörölte a Parlament a hódmezővásárhelyi földadót! Ez azt jelenti, hogy Márki-Zay Péter polgármester ezentúl nem tudja tovább szipolyozni a vásárhelyi földtulajdonosokat.
Jogszabályban tiltotta meg keddi döntésével az Országgyűlés, hogy a településvezetők sarccal sújtsák a termőföld-tulajdonosokat, a gazdákat. A módosításra azért volt szükség, mert a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter 2023. január 1-jével földadót vetett ki Hódmezővásárhelyen, s félő volt, hogy a példáját több ellenzéki településvezető is követni akarja. Ez az intézkedés rendkívül károsan érintette az amúgy is történelmi aszálytól sújtott, az ukrán dömpinggabona problémáival is küszködő magyar gazdák versenyképességét.
A helyi adókról szóló törvény több kormánypárti képviselő (Nagy István agrárminiszter, Jakab István MAGOSZ-elnök, Győrffy Balázs NAK-elnök, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó) által kezdeményezett, szeptember 1-jével életbe lépő módosítása kimondja, hogy a helyi önkormányzat, illetve polgármester nem vethet ki adót a termőföldre, a termőföldtulajdonra vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jogra. Az Országgyűlés kedden délelőtt 169 igen szavazattal – 14 nem és 9 tartózkodás mellett – fogadta el a törvényt. Az önkormányzatoknak szeptember 2-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a hatályos települési adóról szóló rendeletük megfeleljen a törvénynek.
A Fidesz-KDNP honatyái mellett az új jogszabályt megszavazta a DK, az MSZP, a Mi Hazánk, az LMP, két független (Jakab Péter, Varga Ferenc), nemet nyomott a Momentum és a Párbeszéd, a Jobbik és a független Hadházy Ákos pedig tartózkodott.
Évek óta sarcolná a gazdákat Márki-Zay, de rácsaptak a kezére
Emlékezetes, Márki-Zay Péter már 2020-ban ki akarta vetni a földadót Hódmezővásárhelyen. A balliberális politikust akkor a kormány állította meg, mely a Covid-veszélyhelyzetre tekintettel megtiltotta az új adóterhek bevezetését, s megmentette a vásárhelyi gazdatársadalmat a sarctól. Ahogy lejárt a moratórium, 2022-ben a polgármester újra leporolta tervét, s balliberális közgyűlési többségével megszavaztatta a földadót, amit 2023. január 1-jétől a 4 hektár feletti földtulajdon után kellett fizetni Vásárhelyen, hektáronként közel 10 ezer forintot nyúzott le a város azokról, akik nem mezőgazdasági vállalkozóként művelték saját földjüket.
Az agrárszervezetek folyamatosan tiltakoztak az egyébként is számos válságtól sújtott, ezer sebből vérző gazdák, földtulajdonosok terheinek növelésétől. Figyelmezettek, a Márki-Zay-féle földadó beépül az élelmiszerárakba, növeli az élelmiszerárakat és az inflációt is, ráadásul azzal fenyeget, hogy más baloldali településvezetők is követik a példát, s megsarcolják a gazdálkodókat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége rövid idő alatt 120 ezer aláírást gyűjtött össze a földadó ellen, majd a kormány is melléjük, illetve a gazdák mellé állt, ennek az összefogásnak a nyomán született meg a földadó eltörlését, betiltását célzó törvénymódosítás.
Ma reggel írtuk a témában:

A magyar vidék megállította Márki-Zay őrültségét – ma kukázhatja a vásárhelyi földadót az Országgyűlés
Márki-Zay Péternek az volt a célja a földadó bevezetésével, hogy a tradicionálisan nem az ő értékrendje szerint szavazó gazdálkodókat valamilyen módon megsarcolja – mondta a helyi adókról szóló törvény módosításának hétfő éjszakai vitájában Győrffy Balázs.
Címkék:
agrárium agrárminisztérium agrárpetíció aszály aszálykár balliberális baloldal büntetés földadó Győrffy Balázs Hódmezővásárhely ingatlanadó Jakab István közgyűlés lakossági adó MAGOSZ Márki-Zay Péter mezőgazdaság nagy istván NAK Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nyitrai Zsolt önkormányzat országgyűlés parlament petíció polgármester sarc sarcolás termőföld vagyonadó városháza