Márki-Zay Péter emberei: csődbűncselekmény, megkárosított betétesek és a kabinetvezető

Korrupciós bűncselekménnyel hozta összefüggésbe a polgármester jobbkezét, több önkormányzati cég igazgatósági elnökét Tatár Zoltán. A volt jegyző friss bejegyzésében érintett takarékszövetkezeteknél súlyos visszaélések történhettek, milliárdok tűntek el, az államnak ezért nagyon sokat kellett fizetnie, és rengeteg betétes került nagyon kellemetlen helyzetbe. Az akkori zavaros ügyek főszereplője ma hogy, hogy nem: Márki-Zay Péter egyik bizalmi embere: Kis János kabinetvezető, a HMSZ igazgatósági elnöke, a HVSZ igazgatósági alelnöke.

Olvassák el Tatár Zoltán korábbi jegyző, hivatalvezető friss posztját, érdemes:

Egy takarékszövetkezeti csőd városházi szálai
A hódmezővásárhelyi városházán zajló események megértéséhez érdemes tudni, hogy Márki-Zay Pétert kik veszik körül, kik a legfontosabb tanácsadói. A felesége szerepéről már írtam, lássuk a másik rossz szellemét!
Mintegy 17 ezer betétes – köztük három önkormányzat – 40 milliárd forintja ragadt bent a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezetnél, miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete visszavonta a pénzintézet tevékenységi engedélyét. A takarékszövetkezet végelszámolása 2012. június 1-jén kezdődött meg, míg felszámolását a Fővárosi Törvényszék 2012. október 12-ével rendelte el.
A takarékszövetkezet azért „bukott be”, mert olyan vállalkozók is könnyen kaphattak hiteleket, akik nem rendelkeztek megfelelő fedezettel. Korabeli sajtóhírek szerint a hitelkihelyezésekről két lépcsőben döntöttek a „takszövnél”: volt egy úgynevezett cenzúrabizottság, a nagyobb ügyekre pedig az igazgatóságnak is rá kellett bólintania.
Egy magánszemély 2013-ban tartozás fedezetének elvonása miatt tett feljelentést a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében. 2013. július 3-án Kerényi János, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal akkori kormánymegbízottja sajtótájékoztatót tartott az ügyről.
A kormánymegbízott elmondta, hogy a takarékszövetkezet csődjét mintegy egy évvel megelőzően (tehát 2011-ben) a takarékszövetkezet 11 tagú igazgatótanácsába tagként belépett hat takarékszövetkezet ügyvezető elnöke, köztük a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke is. Ezen takarékszövetkezetekhez a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet végelszámolása során (tehát 2012. június 1. és 2012. október 12. között) mintegy 4 milliárd forint értékű jó hitel került át engedményezési megállapodással, ami – Kerényi János álláspontja szerint – hátrányosan érintette a betéteseket. A soltvadkerti takarékszövetkezettől elvont 4 milliárd forinttal ugyanis csökkent a felszámolói vagyon, így a betétesek vagy részjegyesek (közöttük az állam) ennyivel kevesebb pénzhez juthattak hozzá, miközben az adott takarékszövetkezetek másoknál előnyösebb helyzetbe kerültek.
Az érintett takarékszövetkezetek korábban úgynevezett bankközi kölcsönt nyújtottak a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezetnek, ennek ellentételezésére vitték el a mintegy 4 milliárd forintnyi jó hitelt, holott a hitelintézeti törvény értelmében a betétesek élveztek volna előnyt. A kormánymegbízott hozzátette: minden egyes igazgatósági tagnak rálátása volt arra, hogy mi történik a takarékszövetkezetnél. Mivel az ügyfelek között volt több önkormányzat is, az állam a rendkívüli helyzetre reagálva mintegy 300 millió forint értékű betétet engedményezéssel átvett az önkormányzatoktól. Az Országos Betétbiztosítási Alap mintegy 33-34 milliárd forintot fizetett ki a soltvadkerti takarékszövetkezet felszámolása kapcsán a betéteseknek.
A kormánymegbízott szerint a hitelt elvivő takarékszövetkezetek nem annak a lehetőségét keresték, hogy miben segíthetnek az átvett hitelek nyomán hozzájuk került új ügyfeleknek a rendkívüli időszak átvészelésében – mondjuk bankgarancia biztosításával, vagy rendkívüli hitellel – hanem előfordult, hogy ügyvédi felszólítással azonnali felszámolással fenyegették meg őket.
A takarékszövetkezet csődjéhez vezető bűncselekmények ügyében végül 2016-ban emeltek vádat Kecskeméten, 75 vádlottal szemben. A vádlottak között volt a takarékszövetkezet elnöke és más, magas beosztású munkatársai: ügyvezető igazgató, főkönyvelő, fiókvezetők, hitelügyintézők, igazgatósági tagok, valamint hiteligénylők is.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet érintett volt a méltán hírhedt Quaestor-ügyben is. A Fővárosi Főügyészség 2019-ben benyújtott vádirata szerint T. Csaba, a Quaestor-cégcsoport vezetője megállapodott a takarékszövetkezet vezetőjével, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, korrupciónak minősülő tevékenységet folytatnak. Ennek keretében a takarékszövetkezet is részt vett a Quaestor-csoport finanszírozásában, ebből 2004 és 2010 között mintegy 2,3 milliárd forint vagyoni hátrány érte a takarékszövetkezetet.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 2012-ben bekövetkezett csődje idején a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke Kis János volt, aki tehát minden bizonnyal tagja volt a csődbe ment takarékszövetkezet igazgatóságának. Kis Jánost és két további vezetőt a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezettől 2015-ben menesztették, mert a felügyeleti szervek szerint megsértették a soltvadkerti bankcsőd miatt is elfogadott takarékszövetkezeti integrációs törvényt. (Megjegyzendő, hogy a Délmagyarország erről szóló cikkét az a Králik Emese írta, aki 2018-2019-ben sajtóreferens volt a hódmezővásárhelyi városházán, majd röviddel Kis János kabinetvezetői kinevezését követően távozott onnan.)
Sajnos nem sikerült arra vonatkozó, hiteles információt fellelnem, hogy Kis János a 2016-ban indult perben a 75 vádlott között volt-e. Minden esetre jelenleg Márki-Zay Péter kabinetvezetőjeként, valamint a két legnagyobb önkormányzati cég igazgatóságának elnökeként, illetve tagjaként dolgozik a hódmezővásárhelyi városházán, havonta több mint 1 millió Ft-os fizetésért. Ebben a pozíciójában a polgármester legfontosabb tanácsadója: komoly felelősség terheli a polgármesteri hivatal és az önkormányzati cégek jelenlegi állapotáért, az önkormányzati intézményrendszer lezüllesztéséért, a közterületek elhanyagolt állapotáért.
Kis János nem mellesleg Szegváron önkormányzati képviselő is. Mióta a vásárhelyi városházán megjelent, megszaporodtak a hódmezővásárhelyi önkormányzat beszállítói között a szegvári vállalkozók.
Kijelenthető, hogy a magát a korrupció elleni harc éllovasaként meghatározó Márki-Zay Péter legközelebbi munkatársa, legfontosabb tanácsadója („táskahordozója”) közvetlenül érintett volt az egyik legnagyobb magyar korrupciós botrányban, amelyben több milliárdos kár érte nem csak az állami költségvetést, de betétesek ezreit is. Az ügyben játszott szerepe, jogi és erkölcsi felelőssége a nyilvánosság előtt pontosan nem ismert. Kérdés az is, hogy a polgármester választási kampányainak finanszírozásában részt vett-e valamilyen formában a bukott bankvezér.
A fenti információk többsége a korabeli sajtótudósításokban megtalálható, ellenőrizhető. Aki nem hiszi, járjon utána!