fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 03. 02. szombat
  -  Lujza
Térség

Kitelepített magyarokról készített filmet Szikszai Zsuzsanna és Czibolya Kálmán

2023. április 04.

Az alkotás az 1947-49-ben kitelepített felvidéki magyarok visszaemlékezéseiből készült és az Otthontalanok címet kapta. A filmet április 12-én nézhetjük meg Pitvaroson, akkor mutatják be.

„A kitelepítés után több mint hét évtizeddel őrizze ez a film is a reményünket, hogy soha többé nem iratkozunk majd be az emberi gonoszság ismétlő iskolájába” – közölték a Promenad24-el az alkotók.

2022 januárjában Pitvaroson készített Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató, náprjazkutató interjúkat Czibolya Kálmán filmes operatőrrel, egy emlékkiállítás apropóján.  A visszaemlékezőket az 1948. májusában Makóra látogató Mindszenty József bíborosról kérdezték, a makói Mária napokról is készült egy rövidfilm.

A még élő szemtanúk, Mindszentyről de főleg saját kálváriájukról meséltek megrendítő elevenséggel.  A pitvarosi lakosság nagytöbbsége azon felvidéki magyarok leszármazottai, akiket 1947-ben a Csallóközből ide deportáltak, Gútáról. Vízkeletről, Pozsonyvezekényből.

Gúta községet az I. bécsi döntés értelmében 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, azonban a második világháborút lezáró nagyhatalmi döntések által 1945-től ismét Csehszlovákiához került. 1947 kezdetén a község 1767 magyar lakosát Csehországba deportálták, majd ezen év nyarától kezdődően további, megközelítőleg 2000 magyar lakosát erőszakkal Magyarországra telepítették át, elsősorban Mezőberénybe, Medgyesegyházára és Pitvarosra. A kitelepített magyarság helyére Magyarországról önként áttelepülő szlovákok érkeztek. A szlovákiai magyarság számára a hontalanság éveinek legdrámaibb szakasza köszöntött be 1946 telén – megkezdődött a toborzásnak nevezett csehországi deportálás.

Ezt a megrázó tragédiát szerettük volna megörökíteni. Kevés szemtanú él még napjainkban. A 24. órában vagyunk, hogy még összegyűjtsük ezen visszaemlékezéseket. Az elkészült dokumentumfilmmel előttük szeretnénk tisztelegni. Akik, több évtizedig reménykedtek a hazatérésükben, s akik életüket otthontalanként, hontalanként élték meg. Szomorú eseménye a magyar történelemnek ez a lakosságcsere. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a történelem ezen időszakára, hisz itt közöttünk élnek, akik élete egyik napról a másikra megváltozott. Így kezdődött a pályázatunk és a film elkészítése

Ismertették:

„A pályázatunk pozitív elbírálása után történelmi forrásokat kutattunk fel, s a témában igyekeztünk minél jobban elmélyülni. Felvettük a kapcsolatot a pitvarosi születésű Oláh Kálmán, történésszel, aki már középiskolás korától foglalkozik ezzel a témával. Több kiadvány szerkesztője, és a kitelepítettek szószólójává vált az évek során.

Több segítséget is kaptunk, a pitvarosi Rákóczi Szövetség helyi szervezetének tagjaitól. Felkutatták a helyi, még élő szemtanúkat, akik még vállalták az interjúkat. Így kerestük fel id. Oláh Kálmán (Pitvaros), Kiss József (Pitvaros), Viplak Máté (Pitvaros), Viplak Máténé, Árgyusi Magdolna (Pitvaros).

Három napot csak Pitvaroson töltöttünk, majd elutaztunk Békéscsabára Szládek Istvánné Árgyusi Katalinhoz. A következő nap pedig Mindszentre látogattunk el az egyik legidősebb szemtanúhoz, Árgyusi Ferencné, Tánczos Erzsébet nénihez.

A nyár végén pedig Felvidékre utaztunk el. Pozsonyvezekény, Vízkelet, Galánta, Gúta településekre. Itt a helyi polgármesterek és civil szervezetk tagjait ismertük meg, és azon emlékeket jártuk végig, melyeket az elmúlt években állítottak mementóként.

Hatalmas filmes anyag gyűlt össze ez idő alatt.

De nemcsak ez volt a hozadéka a kint tartózkodásunknak. A legnagyobb ajándéka a látogatásunknak, ogy fantasztikus embereket ismerhettünk meg, és sok barátság köttettet. A filmben szereplő Steiner Béla által írt oratóriumról csak novemberben szereztünk tudomást, egy véletlennek köszönhetően. Sikerült felkutatni a leszármazottjainak elérhetőségét. Steiner Judittal Székkutason él, s nagyon megörült, hogy elhunyt édesapjának műve belekerül az emlékfilmbe. A kitelepítettek oratóriumának kottáit megkaptuk tőle, s mellé még néhány családi fotót is. A kórusmű ősbemutatója 20 évvel ezelőtt volt, Hódmezővásárhelyen. A pontos címe: Steiner Béla: E föld nekem hazám! Szólót énekelt: Bátki-Fazekas Zoltán operaénekes. Kórusok: Liszt Ferenc Ének-Zenei gyermekkórusa, Fandante Kamarakórus Városi Vegyeskar. Vezényelt: Győri Sára a Vegyeskar karnagya ének-zenei nyugdíjas igazgató. Ezen előadásról készült felvételt is megkaptuk, mely szerepel a filmünkben is.

Az ősz folyamán elkészült a film forgatókönyve, melyet Szikszai Zsuzsanna alkotott, állított össze. Ez lett a váza a dokumentumfilmünknek. Természetesen az első vázlat még több változtatáson esett át. Az első változat 110 perces volt. a végleges filmünk 93 perces lett.

A film vágását, szerkesztését, zenei aláfestését Czibolya Kálmán végezte. Az archív fotók, dokumentumok a filmben való elhelyezését közös munkával döntöttük el.”

Az elkészült filmet 2023. április 12-én, a kitelepítettek emléknapján szeretnék bemutatni Pitvaroson. Ezen ünnepségre meghívják a felvidéki barátaikat, a szemtanúkat, s mindazokat, akik segítettek a film elkészítésében. Ünnepi szentmise lesz a pitvarosi Nagyboldogasszony templomban. Majd a helyi művelődési házban kerül sor a film bemutatására.

„A(z) „Otthontalanok”– az 1947-ben deportált felvidéki magyarok emlékezete a 21. század- dokumentumfilm szakmai program megvalósítását 2022. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.”