Szél István még Hajdúnánás fideszes polgármesterével is szembeszáll a földadó ügyében

Országosan több mint 120 ezer aláírás gyűlt össze a földadó eltörléséért. A Csongrád-Csanád vármegyei agrárkamara elnöke nemcsak Márki-Zay Péterrel, de még Hajdúnánás fideszes polgármesterével is szembeszáll annak érdekében, hogy a kormány és az országgyűlés meghozza a döntést: soha többé földadót! A péknek sem adóztatják meg a keverőtálját, az újságírónak sem a tollát, a termőföldet se sarcolják – üzeni Szél István.
Sikeresnek és elsöprő erejűnek bizonyult a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a Márki-Zay Péter által Hódmezővásárhelyen bevezetett földadó ellen indított petíciója, melyhez több mint 120 ezren csatlakoztak. Az elmúlt hetekben a Promenad24 többször megírta, a kormány és az országgyűlés hamarosan országos hatályú döntést hozhat a földadó eltörléséről. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a termőföld nem képezheti adó alapját, és ennek jogszabályban is érvényt fogunk szerezni. A kormány és a gazdák mindig számíthatnak egymásra, nem hagyjuk, hogy ellehetetlenítsék a magyar gazdákat” – fogalmazott a napokban mások mellett Nagy István agrárminiszter is. Miniszterhelyettese, Farkas Sándor és Győrffy Balázs országgyűlési képviselő, a NAK elnöke is azt ígérte, a parlament akár már tavasszal határozhat a földadó betiltásáról.
Az Agrárminisztériumban készülő jogszabályt nem ismeri, de abban biztos, hogy akik az összeállításán dolgoznak a tárcánál, azok számára is egyértelmű a cél: ne lehessen adót kivetni a termőföldre – ezt az ügyben a kormánypártisággal nem vádolható lapnak, a Magyar Narancs online felületének nyilatkozta Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád-Csanád vármegyei elnöke, Székkutas polgármestere. A Narancs.hu megjegyezte, a Márki-Zay vezette Vásárhely mellett országszerte még 135 másik önkormányzatnál ugyanígy létezik ez az adónem, így Hajdúnánáson is, amelynek polgármestere a fideszes Szólláth Tibor, aki ráadásul a NAK országos alelnöke. Szél István mindezzel együtt kitart amellett: soha többé földadót!
„Ahogy híre ment Csongrád-Csanád vármegyében, hogy Hódmezővásárhely ennek az adónak a bevezetésére készül, nem sokkal később Szentesen is felvetődött ez az ötlet. Ott a gazdák végül lebeszélték a polgármestert. Veszprém megyében Tüskevár településen információm szerint aranykoronánként ezer forintot vetettek ki. 22-23 aranykoronás földek esetében ez hektáronként 22-23 ezer forint. A föld megadóztatását veszélyes játéknak tartom. Ezért próbáltam figyelemfelhívásként petíciót indítani, nincs ebben a kezdeményezésben semmi ördögtől való” – fejtette ki.
A Narancs.hu felvetette, novemberben a hajdúnánási képviselő-testület ülésén az ottani ellenzéki képviselő épp a kamara érveivel küzdött a települési adó emelése ellen. A várost vezető fideszes többség, Szólláth Tibor polgármesterrel az élen hajthatatlan volt, megemelték a földadót, a duplájára, mondván, szüksége van az önkormányzatnak arra a pluszbevételre.
„Pártállástól függetlenül egyetértek azzal az ellenzéki képviselővel: Magyarországon a termőföldet ne lehessen megadóztatni. És nem értek egyet azokkal a polgármesterekkel, akik a településükön kezdeményezték a bevezetését, függetlenül attól, ki milyen párti. 2010 óta, amióta Székkutason polgármester vagyok, egyszer meg nem fordult a fejemben, hogy ezt be kellene vezetni. A péknek sem adóztatják meg a keverőtálját, önnek sem a tollát. Mindenki fizet adót, de ott, ahol kell” – tette egyértelművé Szél István. Hozzáfűzte, hamisnak tartja azt az érvelést is, hogy a földadó nem a gazdákat sújtja, hanem a földjüket bérbe adókat.
„Tavaly, amikor a gazdák fölkeresték a földtulajdonosokat, hogy a szerződés szerint kifizessék a haszonbérleti díjat, tudom, a döntő többségük Vásárhelyen azt hallhatta a tulajdonostól, »ugye, tudod, hogy emelkedni fog a díj?«. Az utóbbi 6-8 évben a szerződések 99 százaléka úgy köttetett, hogy mindennemű közteher a haszonbérlőt terheli, ez nagyon egyszerű. A földhaszonbérleti szerződések egy részét 15-20 évre kötötték, és azok a bérlők még mindig 40-50-60 ezer forintot fizetnek a tulajdonosoknak. Ha nem is gyakran, de előfordulnak már olyan szerződések is, amelyekben a földtulajdonosok 100-120 ezer forintot elkérnek. Azért tartom veszélyesnek az új adót, mert a föld tulajdonosa rá fogja terhelni a föld használójára azt a 9900 forintot, és ez a végén megjelenik az élelmiszer árában, elkerülhetetlenül” – világított rá Szél István.
Címkék:
agrárium agrárminisztérium agrárpetíció aszály aszálykár balliberális baloldal bejelentés Benkő Zsolt bevallás büntetés Farkas Sándor földadó Győrffy Balázs hajdúnánás Hódmezővásárhely ingatlanadó közgyűlés lakossági adó MAGOSZ Márki-Zay Péter mezőgazdaság nagy istván NAK Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önbevallás önkormányzat országgyűlés parlament petíció polgármester sarc sarcolás Szél István termőföld vagyonadó városháza