fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 04. 20. szombat
  -  Tivadar
Térség

Nünükék népesítik be a kora tavaszi, virágzó dél-alföldi gyepeket

2023. március 23.

Hatalmas potrohuk és a tort alig fedő, csökevényes szárnyaik groteszk megjelenést kölcsönöznek ezeknek a különleges rovaroknak, melyeket bárki megfigyelhet a környék pusztáin.

A nünükék sajátos életmódú és igen egyedi megjelenésű rovarok. A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin, virágos löszgyepein gyakran találkozhatunk velük – tájékoztatta a nemzeti park a Promenad24-et.

Hatalmas potrohuk és a tort alig fedő, csökevényes szárnyaik groteszk megjelenést kölcsönöznek a nünükéknek. Csökevényes szárnyuk miatt röpképtelenek, erősen kötődnek azokhoz az élőhelyekhez, ahol táplálkozásukhoz és szaporodásukhoz megfelelő körülményeket találnak.

Kora tavasszal a nünükék fajaiból nagy valószínűséggel a közönséges nünüke kerül szem elé, a többi faj inkább április végén, májusban jelenik meg. Párosodás után a hímek elpusztulnak, s ekkor kezdődik az a különleges átalakulási forma, ami a nünükéket jellemzi. A nőstény a talajba rakja le akár több ezernyi petéjét, melyekből úgynevezett háromkarmos lárvák bújnak elő. A lárvák felmásznak a virágokra, ahol vadméheket várnak, melyekre fölkapaszkodva bejutnak a vadméh fészkébe és ott első lépésként a méhek petéivel táplálkoznak. Az első átalakulás után a következő lárvaalak már mézet fogyaszt. További átalakulások után bábként telelnek át. Ez a különleges szaporodási forma indokolja azt a rendkívül sok petét, amit a nőstények leraknak, hiszen csak néhány petének van olyan szerencséje, hogy vadméhet talál, táplálékként vadméhpetéhez jut és így következő tavasszal majd felnőtt rovar válik belőle.

A felnőtt rovarok mérgező váladékot bocsájtanak ki, ezért kevés állatfaj fogyasztja őket. Irodalmi adatokból tudjuk, hogy a kis őrgébics, a fácán és a túzok viszont minden mérgezési tünet nélkül megeszi a nünükét. A kibocsájtott méreganyag az ún. cantharidin, aminek mérgező tulajdonságait meglehetősen eltúlozták, de a bélrendszerbe jutva valóban okozhat tüneteket.

A nünükék nem minden faja védett. A Körös-Maros Nemzeti Park területén, különösen a löszgyepeken, egészen ritka fajai is előfordulnak, így például a pompás nünüke, az uráli nünüke, illetve kiemelt fajként említhetjük a gödörkés nünükét, ami több évtized után újra előkerült a Királyhegyesi-pusztán. A kifejlett nünükék növényevők, zsenge leveleket fogyasztanak. A löszgyepekhez és általában a virágokban gazdag gyeptársulásokhoz ragaszkodnak, ahol nagyobb az esély arra, hogy vadméhekkel találkozzanak – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága.

Fotó: Kmnp.hu/Biró István