Az orosz-ukrán háború 363. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvanharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Két HIMARS sorozatvető megsemmisítését jelentette be az orosz katonai szóvivő

Megsemmisített az orosz hadsereg két amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt a donyecki régióban lévő Kramatorszk város térségében – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán a frontvonal mentén mintegy 410 fő volt, közülük a legtöbben, több mint kétszázan a Liman környékén, több mint 170-en pedig a Donyeck térségében folyó harcok során estek el. Beszámolt még egyebek között három harckocsi, valamint egy amerikai gyártmányú M777-es és két M101-es tarack, továbbá három lőszerraktár megsemmisítéséről.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje a RIA Novosztyi hírügynökséggel azt közölte, hogy az ukrán hadsereg kísérleteket tett az Artemivszk (Bahmut) körül az orosz erők által elvágott utánpótlási útvonalak felmentésére. Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője a TASZSZ-nak azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők, ha nehezen is, de minden frontszakaszon előrenyomulnak.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója, ugyancsak a TASZSZ-nak úgy nyilatkozott, hogy az ukrán hatóságok az ellenőrzésük alatt álló Herszon városából erőszakkal evakuálják a lakosságot. Az állította, hogy a kitelepítés elsősorban az orvosokat érinti.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi támadást. A moszkvai védelmi tárca szerint az oroszországi Belgorod megyében két HIMARS- és két Tocska-U rakétát lőtt le a légvédelem.

Tiltakozó jegyzéket adtak át Moszkvában az amerikai nagykövetnek

Bekérették az orosz külügyminisztériumba kedden Lynne Tracy moszkvai amerikai nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki az Egyesült Államoknak az ukrajnai harci cselekményekben való egyre szélesebb körű részvétele miatt a „kijevi rezsim” oldalán.

Az orosz diplomáciai tárca szerint a nagykövetnek átadott jegyzékben hangsúlyozták, hogy az ukrán fegyveres erők „felpumpálása” fegyverekkel, valamint az orosz katonai és polgári infrastruktúra elleni csapásokra vonatkozó célutasítások átadása egyértelműen bizonyítja azoknak az amerikai állításoknak a „valótlanságát és hazug voltát”, amelyek szerint az Egyesült Államok nem részese a konfliktusnak.
A misszióvezetővel tudatták, hogy az amerikai fegyverek és katonai személyzet legitim célpontot jelentenek az orosz fegyveres erők számára. Közölték vele, hogy „a jelenlegi agresszív amerikai kurzus, amely minden irányban elmélyíti a konfrontációt Oroszországgal, kontraproduktív”.
Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, „hogy a helyzet deeszkalációja érdekében Washingtonnak lépéseket kell tennie, amelyek magukban foglalják az amerikai NATO-katonák és felszerelés kivonását, valamint az ellenséges oroszellenes tevékenység leállítását”. A tárca magyarázatot követelt Washingtontól az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken történt robbanásokkal kapcsolatban is, továbbá azt, hogy ne akadályozza a felelősök megállapítását célzó objektív vizsgálatot.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn látogatást tett Kijevben, ahol újabb, összesen félmilliárd dollár értékű katonai segélycsomagot ígért Ukrajnának.
Lynne Tracy nagykövetet legutóbb február 7-én idézték be a tárcához. Akkor azt követelte jegyzékben a minisztérium, hogy az amerikai követség ne avatkozzon be Oroszország belügyeibe.
Lynne Tracy, akit 2022 végén neveztek ki az Egyesült Államok oroszországi nagykövetévé, január 30-án kereste fel első alkalommal az orosz külügyminisztériumot, hogy bemutassa megbízólevelének másolatát.

Biden: Washington és szövetségesei továbbra is támogatják Ukrajnát

Érvényben maradnak Washington Ukrajna iránti kötelezettségvállalásai, az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is támogatni fogják Ukrajnát – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök kedden Varsóban.

Biden az Andrzej Duda lengyel elnökkel a varsói elnöki palotában folytatott négyszemközti megbeszélés után, a lengyel és az amerikai küldöttség plenáris tárgyalásai előtt nyilatkozott. Megerősítette, amit tavaly márciusi varsói látogatása során mondott, miszerint az Egyesült Államoknak szüksége van Lengyelországra és viszont.
„Szükség van az európai biztonságra, ez alapvető és a legnagyobb következményekkel bíró téma” – fogalmazott Biden. „Érvényben maradtak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei Ukrajna támogatásáról tettek” – hangsúlyozta.
„Kritikus jelentőségűnek” nevezte a lengyel-amerikai kapcsolatokat. „Fegyveres erőink továbbra is Lengyelországban maradnak, most új stratégiai partnerséget építünk” – jelentette ki.
Lengyelországban jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik állandó rotációs jelleggel, köztük vannak F-15-ös vadászgépek pilótái és a Patriot rakétarendszert kezelő légvédelmisek is.
„Sok kihívás áll előttünk, amelyekkel közösen kell majd szembesülni. Meg vagyok győződve, hogy megbirkózunk velük” – húzta alá Biden.
Andrzej Duda felszólalásában kitért Biden előző napi meglepetésszerű kijevi látogatására, amelyet rendkívüli gesztusnak nevezett nemcsak Ukrajna iránt, de „azok felé is, akik egy szuverén országot támadnak”. A látogatás annak jele volt, hogy a szabad világ nem felejt – fogalmazott Duda.
Bejelentette: a 2025 első felében esedékes lengyel európai uniós elnökséget a transzatlanti kapcsolatok szorosabbá tétele jegyében akarják szervezni, az erről szóló határozatot Lengyelország idén májusban fogja kezdeményezni.
„Több Amerika Európában, az EU és az Egyesült Államok erősebb együttműködése gazdasági és biztonsági témákban, mindez nagyon fontos számunkra” – jelentette ki. A lengyel történelmi tapasztalatokra utalva Duda kulcsfontosságúnak nevezte az Egyesült Államok szerepét Európa biztonsága szempontjából.
Az amerikai elnök az ukrajnai háború kitörése első évfordulójának napjaiban érkezett Lengyelországba. Előtte a háború első heteiben, tavaly márciusban járt a lengyel fővárosban.
Biden kedd este beszédet mond a varsói Királyi Vár kertjében, a varsói amerikai nagykövetség a rendezvényre meghívást intézett a lengyel társadalomhoz. Varsói látogatása zárónapján, szerdán Biden részvételével tartják Varsóban a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját.

Több mint 1600 milliárd dollár kiesést okozhatott a háború tavaly a világgazdaságban

Több mint 1600 milliárd dolláros kiesést okozott Oroszország Ukrajna elleni háborúja tavaly a világgazdaságban egy kedden ismertetett német becslés szerint.

A német nyelvterület legtekintélyesebb gazdaságkutató intézetei közé tartozó kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln e. V.) becslése szerint a fejlett gazdaságok kibocsátása nagyjából 1100 milliárd dollárral maradt el tavaly attól a szinttől, amelyet az ukrajnai háború hatásai nélkül elérhettek volna, a feltörekvő és a fejlődő országok gazdaságában pedig 550 milliárd dollár körül lehetett a kiesés. Az idén világszerte további ezer milliárd dollár termeléskiesés várható.
Az IW számításainak alapja a Nemezközi Valutaalap (IMF) 2021 őszi előrejelzése az egyes országok hazai össztermékének (GDP) 2022-es és 2023-as alakulásáról. Az előrejelzéseket a 2022-es tényszámokkal és az IMF 2023-ra adott új prognózisával vetették össze.
A kutatásról kiadott tájékoztatójukban kiemelték, hogy 2021 végén még nem lehetett számítani a háborúval és szerteágazó gazdasági hatásaival, arról szóltak az előrejelzések, hogy a társadalmi és gazdasági élet a koronavírus-világjárvány két éve után visszatér a régi kerékvágásba, enyhülnek az alapanyag-ellátási és szállítási zavarok, normalizálódik a beruházási tevékenység.
Azonban a háború a megtámadott országban okozott emberi szenvedés mellett súlyos világgazdasági következményekkel is jár, világszerte számos vállalatnál okozott „termelési sokkot” az energiaellátás bizonytalanságát és az energia árának emelkedését jelentő energiaválság révén.
Ez a válság nemcsak vállalati szinten jelentkezik, hanem egész termelési-ellátási láncolatokban, és az energia, valamint az ipari nyersanyagok mellett a mezőgazdasági alapanyagok – például a gabona – piacának működésében is zavarokat okozott, „szűk ellátási keresztmetszetek” kialakulásához vezetett, főleg a fejlődő országokban.
A sokkhatásként jelentkező háborús eredetű költségemelkedés a termelői árak után a fogyasztói árakat is felhajtotta, a magas infláció pedig csökkenti a háztartások vásárlóerejét, és visszaveti a fogyasztási cikkek keresletét. Mindemellett az ismét egyre bizonytalanabb kilátások és a kamatemelések révén növekedő finanszírozási költségek visszavetik a beruházásokat. Így a világgazdaság a koronavírus-járvány után ismét veszít lendületéből, bár a fejlett gazdaságokban volt lehetőség a „háborús ársokk” ellensúlyozását szolgáló nagyszabású gazdaságélénkítő programokra – fejtették ki az IW közleményében.
Hozzátették, hogy a világgazdaság újabb lendületvesztése ugyan elsősorban Oroszország Ukrajna elleni támadásának tulajdonítható, de nem lehet minden fékező hatást a háború számlájára írni. Így például az Egyesült Államokban kialakult magas infláció inkább tulajdonítható belgazdasági folyamatoknak, mint a háborúból fakadó globális energiaválságnak. A koronavírus-járvány őszi-téli kínai elmélyülése és a helyi járványkezelési politika megváltoztatása valószínűleg ugyancsak gazdasági veszteségekkel jár majd, és a globális értékteremtési láncokon keresztül az egész világgazdaságra fékező hatással lehet – írták.

FSZB-főnök: Biden nem kapott garanciákat Moszkvától a kijevi útjához

Az Egyesült Államok értesítette Oroszországot Joe Biden előkészületben lévő kijevi látogatásáról, ám az amerikai elnöknek Moszkva nem adott biztonsági garanciákat – jelentette ki Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Shot Telegram-csatornának nyilatkozva.

„Az Egyesült Államok valóban értesítette Oroszországot Biden kijevi látogatásáról diplomáciai csatornákon keresztül. Mi nem adtunk garanciát a biztonságára” – mondta az FSZB-főnök a vezető orosz médiumok, így a TASZSZ hírügynökség által is idézett nyilatkozatában.
Biden hétfőn előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben, ahol a katonai támogatás újabb csomagját jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Washington néhány órával az elnöki vizit előtt értesítette Moszkvát, hogy elejét vegye a konfliktushelyzeteknek. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese ezzel szemben a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az amerikai elnök azután utazott az ukrán fővárosba, „miután előzetesen biztonsági garanciákat kapott”.
Bortnyikov egyébként Shotnak azt is elmondta, hogy az orosz és az amerikai szakszolgálatok között folytatódik az együttműködés, elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Azt mondta, hogy az együttműködés szintje már nem a régi, ami senkinek sem hasznos, és hogy „mindenki érdekelt a kapcsolattartásban”.
Elmondta ugyanakkor, hogy nyugati szervezetek állnak az ukrán titkosszolgálatok mögött, egyebek között a Krími híd ellen elkövetett robbantásos merénylet ügyében is.

Jens Stoltenberg: fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást

Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy folytani akarja a háborút, ezért az Ukrajnának eddig nyújtott támogatást nem csak fenntartani, hanem fokozni kell – jelentette ki a NATO-főtitkár kedden.

Jens Stoltenberg a NATO brüsszeli székházában Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján fontosnak nevezte, hogy a felajánlott fegyverek mihamarabb eljussanak Ukrajnába.
Közölte: a NATO a tagországok és ukrán szakértők bevonásával beszerzési csoportot hív össze, hogy biztosítsák mindazon fegyverek rendelkezésre állását, amelyekre Ukrajnának szüksége van.
A főtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződésben, és azt mondta: az orosz döntéssel a teljes fegyverzetellenőrzési architektúra felszámolódott. Több nukleáris fegyver birtoklása, a fegyverzetellenőrzési megállapodások be nem tartása veszélyesebb hellyé változtatják a világot – emelte ki.
„Arra biztatom Oroszországot, hogy gondolja át döntését, és tartsa tiszteletben a meglévő megállapodásokat” – fogalmazott.
Közölte, hogy a katonai szövetség eltökélt abban, hogy segíti Ukrajnát egy hatékony, átlátható és elszámoltatható fegyverbeszerzési rendszer kidolgozásában.
„Meg kell adnunk Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez”, mielőtt Oroszország megragadja a pillanat adta lehetőséget – mondta a NATO-főtitkár, majd hozzátette: Putyin nem nyerheti meg a háborút. „Az tragédia lenne Ukrajna számára, és veszélyes lenne saját biztonságunkra és az egész világra nézve” – mondta.
Stoltenberg közölte: aggodalomra ad okot, hogy Kína fegyverszállításokkal támogathatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Dmitro Kuleba arról beszélt, hogy országának koordinációra van szüksége a fegyverek szállításában. Noha a fegyverek és a lőszer gyártására megvan a kapacitás, ahogy megvannak a szállítási erőforrások is, koordinációra van szükség ahhoz, hogy az eszközöket a hadszíntérre szállítsák – mondta. Ezzel összefüggésben az ukrán külügyminiszter közölte: a NATO, az EU és Ukrajna ígéretet tettek arra, hogy három fő kérdésre összpontosítanak: miként képezzék ki az ukrán katonákat, hogyan állítsanak elő és vásároljanak fegyvereket és lőszereket, és hogyan szállítsák azokat Ukrajnába hatékonyabb módon.
„Minél összehangoltabbak vagyunk, annál hamarabb tudja Ukrajna kiűzni az orosz hadsereget a területéről”, és annál hamarabb állhat helyre az euroatlanti térség békéje – tette hozzá Dimitro Kuleba.
Josep Borrell arról beszélt, hogy a fegyvertámogatások megerősítik Ukrajna azon jogát, hogy megvédje önállóságát és területi egységét az agresszorral szemben. Kijelentette: most lőszerek szállításával, később más szükséges katonai eszközök biztosításával kell támogatni Ukrajna önvédelmi háborúját.
Megerősítette, hogy az Európai Unió még a hét folyamán, az ukrajnai háború megkezdésének első évfordulója, február 24. előtt elfogadja Oroszországgal szembeni tizedik szankciós intézkedéscsomagját.

Bukarest elrendelte a romániai orosz kulturális intézet működésének felfüggesztését

Elrendelték a román hatóságok a Romániai Orosz Kulturális és Tudományos Központ (CRCSR) működésének felfüggesztését, mert megítélésük szerint az Ukrajna ellen indított háború óta az intézmény nem a román-orosz kulturális kapcsolatok erősítését szolgálja, hanem a félretájékoztatás eszközévé vált.

A román diplomácia vezetője, Bogdan Aurescu utasítására kedden bekérették a külügyminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetét, ahol egy államtitkár közölte vele a román hatóságok döntését.
A nagykövetet emlékeztették azokra az esetekre, amikor a CRCSR „a valóságot és történelmi igazságot eltorzító” rendezvényeket szervezett a román közönség számára. A külügyi közlemény szerint ezek a „kisiklások” felerősödtek, és rendkívül súlyos méreteket öltöttek, amióta Oroszország háborús agressziót indított Ukrajna ellen, a kulturális intézet pedig az orosz félretájékoztatás és propaganda eszközévé vált, és a háborús bűnök felmentésén ügyködik.
A bukaresti külügyminisztérium államtitkára közölte a nagykövettel: Románia elítéli az orosz fél „hibrid támadásait, részigazságokon és a valóság manipulálásán alapuló félretájékoztatásait”, és felszólította, hogy szüntesse be ezt a gyakorlatot.
Az orosz kulturális intézetnek augusztus 20-ig adtak haladékot arra, hogy elvégezze a működés szüneteltetésével kapcsolatos adminisztratív teendőket.
A CRCSR-t 2015. május 15-én avatták fel. Románia és Oroszország kormánya 2013. május 9-én, Moszkvában írt alá egyezményt arról, hogy kulturális külképviseleteket nyitnak egymás fővárosában.
Az amúgy is hűvös orosz-román kapcsolatok már az Ukrajna körüli háborús készülődés idején fagyossá váltak. Románia – Csehország, Szlovákia és balti államok után – 2021 áprilisában kiutasított egy orosz diplomatát, nem sokkal azután, hogy Aurescu nyilvános polémiába keveredett Valerij Kuzmin orosz nagykövettel az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban.
Tavaly áprilisban – nyugati szövetségeseihez hasonlóan – Románia további tíz orosz diplomatát utasított ki az országból, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt.
Moszkva mindkét alkalommal román diplomaták kiutasításával válaszolt Bukarest lépésére.

Stoltenberg: fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást

Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy folytani akarja a háborút, ezért az Ukrajnának eddig nyújtott támogatást nem csak fenntartani, hanem fokozni kell – jelentette ki a NATO-főtitkár kedden.

Jens Stoltenberg a NATO brüsszeli székházában Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján fontosnak nevezte, hogy a felajánlott fegyverek mihamarabb eljussanak Ukrajnába.
Közölte: a NATO találkozót hív össze beszerzési szakértők számára, hogy rendelkezésre álljanak mindazon fegyverek, melyekre Ukrajnának szüksége van.
A főtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződésben, és azt mondta: az orosz döntéssel a teljes fegyverzetellenőrzési architektúra felszámolódott.

Putyin: Moszkva felfüggeszti részvételét a hadászati fegyverzetcsökkentési megállapodásban

Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében.

„Kénytelen vagyok ma bejelenteni, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét a hadászati támadófegyverek betiltásáról szóló megállapodásról. Megismétlem: nem kilép belőle, hanem felfüggeszti a részvételét” – mondta.
Mielőtt visszatérnének a START-szerződésről folytatott tárgyalásokhoz, tisztázni kell, hogyan mi módon veendő figyelembe Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenálja – közölte Putyin.
Az orosz elnök azt is elmondta: információja van róla, hogy az Egyesült Államok új típusú nukleáris töltetek kifejlesztésén dolgozik az elavulóban lévők helyébe, és hogy egy ilyen fegyver fizikai tesztelését mérlegeli. Közölte, hogy az orosz védelmi minisztériumnak és a Roszatomnak készen kell állnia a nukleáris fegyvertesztre, ha ezt az amerikai fél elsőként megteszi.
Kifogásolta, hogy Washington – miközben Moszkvától a START-szerződéssel kapcsolatban az összes pont teljesítését követeli -, a maga részéről úgy gondolja, hogy „úgy viselkedik, ahogy akar”. Rámutatott, hogy az orosz katonai létesítmények helyszíni ellenőrzését úgy kívánja felújítani, hogy közben stratégiai vereséget okozna Oroszországnak.
A tíz évre szóló, öt évre meghosszabbítható Új START egyezmény, amelyet 2010-ben tíz évre írt alá Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök, 2011-ben lépett hatályba. A felek 2021-ben megállapodtak a szerződés hatályának 2026. február 5-ig való meghosszabbításáról. Az Új START a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a hadrendbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe. Becslések szerint Oroszországban és az Egyesült Államokban található a világon meglévő nukleáris robbanófejek 90 százaléka.
Putyin, aki a háború elindítása óta első ízben tartott évértékelőt, ismételten a Nyugatot, illetve az annak támogatásával 2014-ben végrehajtott – orosz értékelés szerint – kijevi államcsínyt okolta az ukrajnai konfliktus kirobbanásáért. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erőknél továbbra is gyakorlat náci német jelképek és elnevezések alkalmazása, ami szerinte arra utal, hogy a védnökeiknek mindegy hogy kik is ők, ha Oroszország ellen harcolnak.
Az orosz elnök szerint a nyugati elitek igyekeznek globális szembenállássá alakítani az ukrajnai helyi konfliktust, azzal a céllal, hogy véglegesen leszámoljanak Moszkvával.
„Ők azok, akik elkezdték a háborút. És mi erőt alkalmazunk, hogy befejezzük” – mondta, ismételten emlékeztetve rá, hogy nyugati vezetők elismerték: nem gondolták komolyan az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások teljesítését.
Azt ígérte, hogy minél nagyobb lesz az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre fogja Oroszország eltolni határaitól a fenyegetést. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a hadsereg és a hadiflotta fejlesztésének alapjául az Ukrajnai „különleges hadműveletben” megszerzett tapasztalatok szolgáljanak. Ebben, mint mondta, a legkorszerűbb technológiákra fognak támaszkodni. Elmondta, hogy az orosz nukleáris erőknél 91 százalékos a korszerű technika aránya.
Putyin szerint az orosz politikai erőknek a biztonság és az ország szuverenitása kérdésében azonos az álláspontja. Azt ígérte: felelősségre vonják azokat, akik a háború miatt „a nyílt árulás útjára léptek”, terrorcselekményt vagy az ország területi integritása elleni bűncselekményt követnek el, de Oroszországban nem lesz boszorkányüldözés.
„Mi soha nem leszünk olyanok, mint a kijevi rezsim és a nyugati elit.(…) Nem számolunk el azokkal, akik félreálltak és eltávolodtak a hazától, maradjon ez a lelkiismeretükön” – mondta az elnök.
Putyin szerint Oroszországban a törvényesség betartásával meg fogják tartani az idén esedékes regionális és helyhatósági választásokat, és a jövő évi elnökválasztást is. Beszédében fontos hangsúlyt kapott, hogy Moszkva a hagyományos értékeket és vallást védelmezi a Nyugattal szemben, amely ezeket megtagadta.
Hangsúlyozta, hogy az orosz gazdaság sokkal erősebbnek bizonyult, mint amennyire a Nyugat jósolta, és hogy a kihívásokban meg kell találni a lehetőségeket. Sürgette az új logisztikai folyosók és hatékony gazdasági kapcsolatok kiépítését, a belföldi gázszolgáltatás kiterjesztését, és méltatta a rubelben, illetve baráti országok nemzeti fizetőeszközeiben való elszámolásra való átállást. Mint mondta, Oroszországnak fejlesztenie kell a fekete- és az azovi-tengeri kikötőit is. Szibéria fejlesztésére, valamint a transzszibériai és a Bajkál-Amur-vasútvonal kapacitásának növelésére, az Észak-Dél közlekedési folyosó kiépítésére szólított fel. Oroszországi beruházásokra biztatta az üzletembereket, akiknek állami támogatást ígért. Indítványozta a minimálbér emelését és a gyermekvállalást ösztönző program kiterjesztését.
Vlagyimir Putyin kezdeményezte továbbá a harcokban érdemeket szerzett katonák továbbképzésének és elhelyezkedésének támogatását, valamint egy külön alap létrehozását az elesett katonák családjának és a veteránok gondozására. Elrendelte, hogy a „különleges hadművelet” részvevői félévente kapjanak nettó 14 nap szabadságot. A hadiipari alkalmazottak számára kedvezményes lakáshitelt helyezett kilátásba.

Bukarest elrendelte a romániai orosz kulturális intézet működésének felfüggesztését

Bukarest szerint a Romániai Orosz Kulturális és Tudományos Központ (CRCSR) az Ukrajna ellen indított háború óta nem a két ország kulturális kapcsolatainak erősítését szolgálja, hanem a félretájékoztatás eszközévé vált, ezért elrendelte a kulturális külképviselet működésének felfüggesztését.

Kedden a román diplomácia vezetője, Bogdan Aurescu utasítására bekérették a külügyminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetét, ahol egy államtitkár közölte vele a román hatóságok döntését.
Az orosz kulturális intézetnek augusztus 20-ig adtak haladékot arra, hogy elvégezze a működés szünteltetésével kapcsolatos adminisztratív teendőket.

Egyértelműbb izraeli állásfoglalást sürgetett Ukrajna mellett két izraeli képviselő

Egyértelműbb izraeli állásfoglalást sürgetett az ukrajnai háború ügyében Ukrajna mellett az izraeli parlament, a kneszet két, Ukrajnából származó képviselője kijevi látogatásán hétfőn – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.

Volodimir Zelenszkij órákkal Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalása után fogadta Juli Edelsteint és Zeév Elkint.
„Örülök az izraeli közeledésnek, de konkrét lépéseket is szeretnék látni” – mondta nekik Zelenszkij a ynet szerint.
A találkozón szóba került az Ukrajnának nyújtott izraeli segélyek növelésének ukrán igénye, az iráni rakéták és drónok elleni katonai védelmi eszközök kérdése, illetve az Irán elleni izraeli-ukrán együttműködés fontossága.
„Felelősségre kell vonni minden háborús bűnöst” – mondták az izraeli politikusok, és nyíltan elítélték Oroszországot. „Izrael jelentős humanitárius segélyt nyújtott és nyújt Ukrajnának, de szerintünk ez nem elég. Növelnie kell az Ukrajnának nyújtott támogatását, sokkal többet tehet és kell is tennie, mint eddig – mondta Edelstein és Elkin.
„Vannak olyan pillanatok a világtörténelemben, amikor lehetetlen egyszerre két széken ülni. Parlamenti képviselőként mindent megteszünk az Ukrajnának nyújtott izraeli támogatás jelentős növeléséért. Támogatjuk a gyakorlati együttműködést Izrael és Ukrajna között a légvédelem és rakétaelhárítás terén, valamint egyéb katonai védelmi területeken” – közölték Zelenszkijjel.
Edelstein a kormánykoalícióban részes jobboldali Likud párt politikusa és a kneszet külügyi bizottságának elnöke. Korábban Elkin is a Likudban volt, de kivált belőle, és jelenleg a Beni Ganz vezette Nemzeti Tábor pártszövetség képviselője, azon belül a Gideon Szaár elnökletével működő Új Remény párt politikusa. Mindketten a Szovjetunióban, a mai Ukrajna területén születtek, és vezető szerepet játszanak a kneszet Izrael-Ukrajna parlamenti baráti társaságában.

Putyin: a gazdasági kihívásokban meg kell találni a lehetőséget

Az orosz gazdaság sokkal erősebbnek bizonyult, mint amennyire a Nyugat jósolta, a kihívásokban meg kell találni a lehetőségeket – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében.

Sürgette az új logisztikai folyosók és hatékony gazdasági kapcsolatok kiépítést.
Mint mondta, Oroszországnak fejlesztenie kell a fekete- és az azovi-tengeri kikötőit is. Szibéria fejlesztésére, valamint a transzszibériai és a Bajkál-Amur-vasútvonal kapacitásának növelésére szólított fel.
Oroszországi beruházásokra biztatta az üzletembereket, akiknek állami támogatást ígért.

Putyin: a Nyugat globális szembenállássá akarja alakítani a helyi konfliktust

A Nyugat globális szembenállássá akarja alakítani az ukrajnai helyi konfliktust – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében.

Putyin, aki a háború elindítása óta először tartott évértékelőt, azt hangoztatta, hogy a nyugati elitek nem rejtik véka alá: céljuk az, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra és véglegesen leszámoljanak vele.
„Ők azok, akik elkezdték a háborút. És mi erőt alkalmazunk, hogy befejezzük” – mondta.

Blinken: Putyin ukrajnai háborúja stratégiai kudarc

Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja minden szempontból stratégiai kudarc – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Athénban.

„Egy évvel azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, egyértelművé vált, hogy háborúja minden szempontból stratégiai kudarc” – szögezte le Blinken görög kollégájával, Nikosz Dendiasszal közös sajtótájékoztatóján.
Blinken hétfőn érkezett kétnapos látogatásra Görögországba. Előtte Törökországban járt.

Több mint 8500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. február 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4447 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4128 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 20-án 4 ember érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Véleménykülönbségek alakultak ki az amerikai republikánusok között Ukrajna további támogatásáról

Az amerikai republikánus párt több politikusa bírálta Joe Biden elnököt hétfőn kijevi utazása, illetve annak időzítése miatt, de Ukrajna további támogatásáról a republikánusok között is véleménykülönbségek mutatkoztak.

Marjorie Taylor Greene, a képviselőház tagja az elnök kijevi látogatását rendkívül sértőnek nevezte. A közösségi médiában közzétett üzenetében azzal vádolta a kormányzatot, hogy az amerikai embereket arra kényszeríti, fizessék az ukrán kormányt és a háborút. Úgy fogalmazott, hogy ezen a napon az Egyesült Államok elnöke Ukrajnát választotta Amerika helyett, amivel arra utalt, hogy február 20. az Elnök Napja, szövetségi ünnepnap, amelyen az első elnök, George Washington születésnapjára is emlékeznek.
Scott Perry pennsylvaniai képviselő „elképesztőnek” nevezte, hogy az elnök az utazással is biztosítani akarta Ukrajnát határainak biztonságáról, miközben ezt nem tudja megtenni saját hazájában.
Greg Murphy, a képviselőház észak-karolinai tagja azt írta: az elnöknek két évbe telt, hogy ellátogasson az Egyesült Államok déli határának „háborús övezetébe”, most pedig egy másik, „szintén általa teremtett” háború térségébe megy.
A közelmúltban a képviselőház 11 republikánus tagja határozati javaslatot terjesztett elő Matt Gaetz képviselő kezdeményezésére, ebben az ukrajnai fegyveres és pénzügyi támogatás leállítását szorgalmazzák, és azonnali fegyverszünetet követelnek.
Ezzel szemben a képviselőház külügyi bizottságának republikánus vezetője vasárnap a CNN hírtelevíziónak adott interjúban úgy vélte, hogy az alsóházon belül változatlanul erős a kétpárti kiállás Ukrajna támogatása mellett. Mike McCaul kifejtette, hogy a támogatás visszafogása csak meghosszabbítaná a konfliktust, ami Oroszország kezére játszana, mert csökkentené az amerikai emberek és így a kongresszus kiállását is Ukrajna mellett. A politikus reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok megfontolja az F-16-os vadászrepülők mielőbbi szállítását Ukrajna számára.
Szintén vasárnap az ABC televíziónak Lindsey Graham republikánus szenátor azt mondta, időszerű, hogy az Egyesült Államok elkezdje ukrán pilóták felkészítését az F-16-os vadászrepülők kezelésére.
A közelmúltban ugyanakkor James D. Vance szintén republikánus szenátor a Fox Newsban úgy vélte, hogy az Egyesült Államok „csak lapátolja a pénzt” Ukrajna számára minden világos terv nélkül arra nézve, hogy mit akar általa elérni.
A képviselőház republikánus többségének vezetője, egyben házelnök Kevin McCarthy többször hangoztatta azt a véleményét, hogy Ukrajna támogatása nem lehet minden feltétel nélküli „üres csekk”.
Joe Biden elnök hétfőn Kijevben úgy fogalmazott, hogy az amerikai törvényhozáson belüli minden nézeteltérés mellett is Ukrajna támogatását illetően jelentős egyetértés mutatkozik.

Josep Borrell: még a héten megegyezés várható az EU-ban az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról

Még a héten megegyezés várható az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról az Európai Unióban, a még fennálló fenntartásokat „le fogjuk küzdeni”, a korlátozó intézkedéseket a következő napokban, órákban jóváhagyják a tagállamok – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az EU-tagországok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

A főképviselő szerint a tizedik szankciós csomag – amely az Európai Bizottság múlt héten bejelentett javaslatának értelmében egyebek között exporttilalmat vezetne be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus, a hadiiparban is használt technológiákra és ipari árukra – lényegében élvezi az uniós tagállamok minisztereinek támogatását, de az uniós Tanács egyhangú döntésével kell jóváhagyni.
Josep Borrell kiemelte: a már hatályban lévő szankciók működnek, súlyos csapást mérnek az orosz gazdaságra, Oroszország már államháztartási, valamint kereskedelmi hiánnyal küzd az energiahordozók eladása terén, miközben Európa megszabadult az orosz energiafüggőségtől.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború kimenetelében az elkövetkező hetek döntő fontosságúak lesznek. „Oroszország 350 ezer fős csapatokat vonultat fel a frontvonalon, majdnem kétszer annyit, mint amennyit a háború elején. Moszkva minden bizonnyal újabb offenzívát indít, és ez így megy majd tovább. Ezért nekünk pedig továbbra is erőteljesen támogatnunk kell Ukrajnát a győzelem érdekében” – húzta alá.
Kiemelte, hogy az ukrán hadseregnek sürgősen nagy mennyiségű lőszerre van szüksége az orosz agresszió elhárításához, erről az uniós tagállamok védelmi miniszterei tanácskozást fognak folytatni március első hetében. Növelni kell továbbá az európai hadiipar kapacitásait a gyorsabb gyártás érdekében, és ezzel párhuzamosan az tagállami hadseregek megoszthatják lőszerkészleteiket Ukrajnával – fejtette ki. Borrell szerint az orosz erők naponta mintegy 50 ezer tüzérségi lövedéket lőnek ki, és „Ukrajnát ugyanerre a szintre kell felerősíteni”.
„Amennyire csak lehet, elsőbbséget kell adni az ukrán hadsereg ellátásának” – húzta alá Josep Borrell.

A NATO Katonai Bizottságának elnöke a fegyveres erők korszerűsítésének fontosságára hívta fel a figyelmet Szlovéniában

A NATO-tagországok fegyveres erőinek fejlesztése és modernizálása kulcsfontosságú az euroatlanti térség biztonságának szempontjából – hangsúlyozta egybehangzóan Rob Bauer, a NATO Katonai Bizottságának elnöke és Robert Glavas vezérőrnagy, a Szlovén Fegyveres Erők vezérkari főnöke hétfőn Ljubljanában.

Közös sajtótájékoztatójukon a szlovén vezérőrnagy elmondta: tájékoztatta Bauer admirálist a szlovén fegyveres erők modernizálásának jelenlegi és jövőbeli terveiről, valamint egyéb intézkedéseiről, amelyek célja, hogy a szlovén hadsereget még hatékonyabbá tegyék a nemzetközi biztonság megőrzése érdekében.
Bauer szerint Szlovénia nagyra becsült szövetséges, és fontos szerepet játszik a regionális stabilitás előmozdításában Délkelet-Európában és a Nyugat-Balkánon.
Jelenleg Oroszország jelenti a legsúlyosabb biztonsági fenyegetést g a NATO-ra, valamint az euroatlanti térség békéjére és stabilitására, az orosz agresszió következményei pedig messze túlmutatnak Ukrajnán vagy akár Európán is – mondta az admirális, rámutatva, hogy Ukrajna további katonai támogatása a háború befejezésének leggyorsabb módja.
„A nemzetközi rend megőrzéséről van szó, amely szabályokon alapul” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a „csatatéren elszenvedett vereség” ellenére Moszkva nem áll készen a békére.
Méltatta Szlovéniát a katonai és humanitárius segítségnyújtásért, és elmondta, hogy ez segíteni fogja Ukrajnát a harcban, és jobb pozíciót biztosít számára a jövőbeni tárgyalásokon.
A NATO-tagállamok fegyveres erőinek fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta: elegendő létszámban rendelkezésre kell állniuk az elrettentésre és a védekezésre minden fenyegetéssel szemben. Egyben elismerését fejezte ki Szlovénia erőfeszítéseiért a védelmi kiadások növelésében és a katonai eszközök modernizálásában.
Bauer találkozik Robert Golob miniszterelnökkel, Natasa Pirc Musar elnökkel és Marjan Sarec védelmi miniszterrel is, és részt vesz Postojnában a lipicai nemzetközi hadgyakorlaton.

Morawiecki: a válságok visszaszorítása érdekében le kell győzni Oroszországot

A gazdasági és energetikai válság, az infláció visszaszorítása érdekében szükséges, hogy Ukrajna a szabad világ támogatásával legyőzze Oroszországot – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, az olasz hivatali partnerével, Giorgia Melonival közösen tartott sajtóértekezleten.

A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián Morawiecki kiemelte, hogy a lengyel és olasz álláspont azonos az ukrajnai háborút illetően.
„Ahhoz, hogy visszatérjünk a normális élethez, hogy megbirkózzunk az energiaválságokkal, a gazdasági válsággal, hogy leszorítsuk az inflációt (…), szükséges, hogy Ukrajna a szabad világ államainak támogatásával legyőzze Oroszországot” – fogalmazott Morawiecki.
A varsói találkozón az újabb ukrajnai fegyverszállításokat is megvitatták, hogy „minél hamarabb beköszöntsön a béke” – mondta a lengyel kormányfő.
Giorgia Meloni emlékeztetett: országa a háború kezdetétől pénzügyi, katonai és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, amely továbbra is számíthat Róma támogatására.
Morawiecki tájékoztatása szerint Melonival megvitatták az Európai Unió (EU) és az illegális bevándorlás kérdéskörét is.
A lengyel és az olasz kormány hasonlóan tekint az EU-ra, amely „szuverén nemzetek közössége, nem pedig egy szuperállam kell, hogy legyen” – mondta. Lengyelország osztja a kereszténységre, a demokráciára és Európa víziójára vonatkozó olasz értékeket – húzta alá Morawiecki.
„Erős Európát akarunk, azt akarjuk, hogy az EU globális szereplő legyen, ami pedig akkor lesz, ha (…) egyenlő módon veszi figyelembe az összes tagállam érdekeit” – jelentette ki, kiemelve a közös uniós piac szerepét.A migrációról Morawiecki elmondta: a háborúhoz különféle eszközöket szoktak felhasználni, így Aljakszandr Lukasenka fehérorosz és Vlagyimir Putyin orosz elnök még az ukrajnai háború kitörése előtt „mesterségesen előidézett migrációval támadták meg Lengyelországot”. Európa déli részében pedig Olaszországba érkezik sok migráns – mutatott rá.
Meloni kiemelte a külső uniós határok védelmének fontosságát.
Az olasz kormányfő először látogatott Lengyelországba tavaly októberi beiktatása óta. Hétfő este Andrzej Duda lengyel elnök is fogadja.

Ukrán kormányzó: az orosz erők több Donyeck megyei településre mértek csapást, áldozatok

Orosz légicsapások értek hétfőn egy iskolát, valamint lakóépületeket, üzlethelyiségeket és kávézókat a donyecki régióban, a Kosztyantinyivka közelében fekvő Ivanopillja faluban egy helyi lakos életét vesztette, ketten megsérültek – közölte Pavlo Kirilenko megyei kormányzó a Telegramon.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők a nap folyamán 3 rakéta- és 22 légicsapást indítottak, valamint több mint harminc támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.
„Az orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják” – fejtette ki a kijevi katonai vezetés közleményében. Hozzátette, hogy Donyeck megyén kívül Harkiv megyében több mint húsz település környékére mértek csapásokat az oroszok, ezen felül az északkeleti Szumi megyét is érte támadás. A déli Herszon megyében a közlemény szerint az orosz erők a megszállásuk alatt álló körzeteket is lőttek, hogy ezekért a támadásokért az ukrán hadsereget tegyék felelőssé.
Ezzel egy időben az ukrán légierő 16 csapást mért orosz élőerő- és haditechnikai eszközök koncentrációs területeire, és eltaláltak egy ellenséges légvédelmi rakétarendszert – közölte a vezérkar.

Svéd katonai hírszerzés: nőtt az orosz fenyegetés a háború kezdete óta

Oroszország egyértelmű katonai fenyegetést jelent Svédország közvetlen környezetére, erőit azonban jelenleg javarészt lekötik az ukrajnai hadműveletek – jelentette ki a svéd katonai hírszerzés és biztonsági szolgálat (MUST) vezetője hétfőn Stockholmban.

„Az európai biztonsági rendszer, ahogy korábban ismertük, megszűnt létezni. (…) Ezzel növekedtek a kockázatok is a svéd nemzetbiztonságra” – állapította meg Lena Hallin.
Szerinte arra kell számítani, hogy Oroszország – amint lehetősége nyílik – megerősíti katonai képességeit a skandináv térségben, válaszul Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmére. Hozzátette: a MUST megítélése szerint Moszkva igyekszik elkerülni azt, hogy a feszültség kiéleződése fegyveres konfliktusba csapjon át a NATO-val.
A svéd katonai hírszerzés vezetője szerint a feszültség magas szintje fokozza annak veszélyét is, hogy egy baleset vagy egy tévedés fegyveres konfliktushoz vezessen.

Párizs az Oroszországot sújtó szankciók megerősítését szorgalmazza

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy Ukrajnának nyújtandó 15 milliárd eurós támogatási programjának beindítását, valamint az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók megerősítését szorgalmazta hétfőn, a G20 csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek február 24-25-én, az indiai Bengaluruban tartandó találkozója előtt.

Az ukrajnai háború kezdetének pénteki, első „szomorú évfordulóján” a francia tárcavezető azt szeretné, ha a G20 csoport találkozóján „kidolgoznánk egy IMF-programot Ukrajnának, amely 15 milliárd eurót jelentene négy évre”.
„Az európai uniós és a G7 országcsoport által nyújtott segítségen kívül elengedhetetlen, hogy az IMF is fellépjen Ukrajnáért” – idézte az AFP hírügynökség Bruno Le Maire-t.
Az IMF szombaton jelezte: a Kijevvel kötött megállapodásuk megnyitja az utat az Ukrajnának nyújtandó hitelprogramról szóló tárgyalások előtt, amennyiben az ukrán hatóságok teljesítik a pénzügyi szektor stabilitására vonatkozó követelményeket.
A francia gazdasági minisztérium szerint az Ukrajnának nyújtott európai pénzügyi segítség elérte a 18 milliárd eurót, amelyből több mint 3 milliárdot januárban utaltak át, míg az Egyesült Államok 9,5 milliárd dolláros támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.
„A G7 országcsoportban az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók megerősítéséért fogunk szót emelni” – jelezte Bruno Le Maire.
„Ezek a gazdasági szankciók hatékonyak, mert lehetővé tették, hogy Oroszország olajbevétele a felére csökkenjen, és teljesen szétessenek Oroszország értékláncai olyan stratégiai iparágakban is, mint az űrkutatás vagy az autógyártás, és ez egy hosszú távú fegyver” – mondta a francia kormánytag.

Medvegyev: Biden biztonsági garanciákat kapott kijevi útja előtt

Biztonsági garanciákat kapott kijevi látogatása előtt Joe Biden amerikai elnök – közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfőn Telegram-csatornáján.

„Biden, miután előzetesen biztonsági garanciákat kapott, elutazott Kijevbe. Sok fegyvert ígért, és sírig tartó hűséget esküdött a neonáci rezsimnek” – írta a volt orosz állam- és kormányfő az amerikai elnök kijevi látogatásáról.
Medvegyev nem részletezte, hogy pontosan ki adta ezeket a garanciákat Bidennek.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó korábban újságíróknak azt mondta, hogy Washington néhány órával az elnöki látogatás előtt figyelmeztette Moszkvát, hogy elejét vegye a konfliktushelyzeteknek.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese, ugyancsak a Telegramon, úgy vélekedett, hogy a kijevi úttal, „maximálisan hősies külsőségek között” kezdetét vette Biden újraválasztási kampánya.
„És ha Ukrajna nem támogatja majd kampányát a harctéren aratott diadallal, akkor magának Bidennek még mindig több lehetősége marad a további lépésekre, amit aztán bölcsességként és rugalmasságként lehet feltüntetni, szemben Brüsszellel vagy Berlinnel, amelyek kénytelenek voltak felégetni minden hidat Oroszország felé” – írta Koszacsov, aki szerint kijevi látogatásával az amerikai elnök mielőbbi harci sikereket sürgetett Ukrajnától.
Több orosz parlementi képviselő úgy vélekedett, hogy a Biden-vizit semmilyen hatást nem gyakorol a „különleges hadművelet” menetére, az elnök legfeljebb az EU-ban és a saját választói körében szerez majd pontokat.

A GDP 4 százalékát kitevő kiesést okozhat a háború Németországnak

Oroszország Ukrajna elleni háborúja a hazai össztermék (GDP) 4 százalékának megfelelő nagyságú veszteséget okoz a német gazdaságnak 2023 végéig az ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) hétfőn ismertetett becslése szerint.

Peter Adrian, a DIHK elnöke a Rheinische Post című lapnak azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója a háború kezdetétől – 2022. február 24. – 2023 végéig minden egyes német állampolgárnak nagyjából kétezer euróba, a német gazdaság egészének pedig a GDP 4 százalékának megfelelő mintegy 160 milliárd euróba kerül.
„Oroszország ukrajnai támadó háborúja az emberi szenvedésen túl olyan gazdasági, jóléti veszteségeket is okoz, amelyeket nem lehet ellensúlyozni” – mondta a német gazdaság legnagyobb munkaadói érdekképviseletének vezetője.
A 160 milliárd euró úgynevezett növekedési veszteség, ami azt jelenti, hogy a német gazdaság ennyivel kevesebb értéket állít elő ahhoz képest, ha nem lenne háború. A kiesés az energiaárak meredek emelkedésének és a termelési láncolatok szétzilálódásának, az úgynevezett szűk ellátási keresztmetszeteknek tulajdonítható. Ezek a hatások 2022-ben GDP-arányosan 2-2,5 százalék körüli mértékben vetették vissza a gazdaságot, az idén további 1,5-2 százalékos kiesés várható.
Főleg az energia drágulása gond, mert Németországban az ipar nagyobb arányt képvisel a gazdaságban, mint sok más országban, és az ágazat számos fontos része igen energiaigényes. Ezért a 2023-as és 2024-es gazdaságnövekedési kilátások is gyengébbek, mint sok más országban – fejtette ki Peter Adrian.
A tartósan magas energiaárak versenyhátrányt jelentenek. Németországban a gáz ára háromszor-ötször magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áram pedig nagyjából négyszer drágább a német kis- és középvállalkozásoknak (kkv), mint a francia kkv-knak – emelte ki a DIHK vezetője.
Ugyanakkor a német kamarák nem számítanak recesszióra. A napokban megjelent előrejelzésük szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága a 2022-es 1,8 százalékos növekedés után stagnál az idén.
A hárommilliónál is több vállalkozást összefogó kamarai szövetség tagsága körében végzett felmérés is azt mutatja, hogy 2023 a stagnálás éve lehet. A következő 12 hónapban beruházásokra készülő cégek aránya csupán 3 százalékponttal emelkedett tavaly őszhöz képest, és így 27 százalékon áll, míg 26 százalék a beruházások visszafogását tervezi egy éves távlatban.
A lendületet továbbra is főleg a magas energia- és nyersanyagárak fogják vissza. Ezt jelzi, hogy valamennyi ágazatot együttvéve a vállalkozások 75 százaléka tartja üzleti kockázatnak az energia és a nyersanyagok magas árát. Az iparban tevékenykedő cégek körében különösen magas, 85 százalékos ez az arány.

Bekérette a román külügy Ukrajna bukaresti nagykövetét a Duna-deltában épülő ukrán hajóút miatt

Bekérette a román külügyminisztérium hétfőn Ukrajna bukaresti nagykövetét a Bisztroje-csatornán zajló medermélyítési munkálatok miatt, és Románia az Európai Bizottsághoz fordul, ha azt tapasztalja, hogy az ukrán fél mélyíti a hajóutat, veszélyeztetve ezzel a Duna-delta páratlan élővilágát – jelentette be hétfőn Nicolae Ciuca román miniszterelnök.

Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Duna-deltában az északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ág torkolatvidékén, hogy saját tengeri kijáratot nyisson folyami kikötői számára. A Chilia-ágat a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatorna mélyítését később nemzetközi nyomásra felfüggesztette.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ülésére érkező kormányfő újságírók érdeklődésére elmondta: felkérték az ukrán felet, tegyen lehetővé Románia számára egy – a meder mélységének meghatározására kiterjedő – helyszíni vizsgálatot a Bisztroje-csatornán, annak mélyítéséhez ugyanis Románia környezetvédelmi okok miatt nem járult hozzá.
Rámutatott: az ukrán diplomácia szerint a létező hajóút „szokásos karbantartásáról” van szó, ami szerinte csak 3,5 méteres mélységig értendő. Ami ezt meghaladja, az a meder mélyítésének számít – figyelmeztetett a román kormányfő. A csatorna mélyítése azért lenne fontos Ukrajna számára, hogy a Bisztroje-csatornán és a delta északi, Chilia-ágán keresztül nagyobb hajók is eljussanak a Fekete-tengerről az ukrán folyami kikötőkbe, anélkül, hogy érintenék Romániát.
Ciuca rámutatott: Románia mindent megtesz azért a Duna hajózhatóságának fenntartásáért, hamarosan az éjszakai közlekedést is lehetővé teszi a Sulina-ágon, és így remélhetőleg elkerülhetővé válik a torlódás. A román kormányfő arra utalt, hogy az ukrajnai háború kezdete óta a többszörösére emelkedett a teherforgalom a Sulina-ágon, és emiatt sokszor napokig várnak a hajók a Fekete-tengeren a sulinai határátkelőnél, hogy bejussanak a csatornára.
Koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke sokkal harciasabb álláspontra helyezkedett. Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök leszögezte: Románia semmi szín alatt nem fogja megengedni a Duna-delta tönkretételét.
„A Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat azonnal abba kell hagyni! A román nép és a román állam szolidárisan viszonyult Ukrajnához, és segítségére sietett, amikor nehéz helyzetbe került. De a románok nem fogják eltűrni, hogy megfosszák őket attól a természeti csodától, amit a Duna-delta jelent” – írta hétfőn közösségi oldalán a PSD elnöke.
Ciolaciu leszögezte: véget kell vetni a „hazudozásnak, a manipulációnak és a probléma bagatellizálásának”, a román hatóságoknak azonnal lépniük kell, és minden kétoldalú és nemzetközi egyezményt latba fognak vetni, hogy megmentsék a deltát a következő nemzedékek számára.
A meder 8-10 méteres kimélyítése drámai módon megnövelné a vízhozamot, visszafordíthatatlan károkat okozva a Duna-delta biodiverzitásában – figyelmeztetett a PSD elnöke.
Míg Ukrajna bukaresti nagykövete azzal igyekezett megnyugtatni a román hatóságokat, hogy csak karbantartási munkálatokat végeznek a Biszroje-csatornán, az ukrán infrastrukturális minisztérium pénteki Twitter-bejegyzésében arról számolt be, hogy az ország függetlenné válása óta először sikerült a Bisztroje-csatorna mélységét 3,9 méterről 6,5 méterre növelni, ami kiváló lehetőséget jelent a folyami hajózás és a dunai kikötők számára.
„Európai partnereinkkel együtt folytatni fogjuk a dunai kikötőink fejlesztését” – ígérte a bukaresti média által ismertetett bejegyzésében az ukrán infrastrukturális tárca.

Több mint háromezer ukrán katonát képeznek az idén Németországban

Az év végére meghaladja a háromezret a végzősök száma a német hadsereg (Bundeswehr) ukrán katonáknak szervezett kiképzőprogramjaiban – mondta hétfőn a német védelmi miniszter.

Boris Pistorius az Alsó-Szászország tartományi Munsterben működő harckocsizó-képző központban tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a programok a terveknek megfelelően haladnak, a hazájukat az orosz támadások ellen védő ukrán katonák pedig nagyon elkötelezettek és elszántak.
Március végére le is szállítják a védekezés támogatását szolgáló német Marder páncélozott harcjárműveket és Leopard 2 A6 típusú harckocsikat, és az ukrán katonák készen állnak majd a használatukra – jelentette ki a miniszter.
Hozzátette, hogy a világ legmodernebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2-es elődjéből, a Leopard 1 típusú harckocsikból májusban vagy júniusban adhatják át az első darabokat Ukrajnának. A képzési programok újabb turnusokkal folytatódnak tovább, a végzősök száma így meghaladhatja a háromezret az év végére.
A Bundeswehr a kiképzési programról a honlapján közölt tájékoztatójában ismertette, hogy az ukrán katonák a hét hat napján tanulnak és gyakorlatoznak, napi 12 órát. Az oktatást tolmácsok közreműködésével folytatják.
Mint írták, az ukrán katonák szemében hajthatatlanság és elszántság látszik. „Ezek az emberek tudják, hogy miért harcolnak, tudják, hogy a jó oldalon állnak, és ez szinte legyőzhetetlenné teszi őket” – idézték a közleményben Björn F. Schulz tábornokot, a kiképzőközpont parancsnokát.
A szövetségi kormány 40 Marder páncélozott harcjárművet és 14 Leopard 2 A6-os harckocsit ad át az ukrán erőknek a Bundeswehr állományából. A támogatáshoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik. Berlin egy sor további nehézfegyvertípussal, köztük Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegekkel és Gepard páncélozott harcjárművekkel is segíti az orosz támadás elhárítását. A napokban arról is döntöttek, hogy a Bundeswehrnél már nem használt Leopard 1-esekkel is támogatják Ukrajnát, a tervek szerint száznál is több darabbal.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine