Az orosz-ukrán háború 360. napja – FRISSÜL

Immár háromszázhatvanadik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A globális válságok kezeléséről is tárgyalt az Egyesült Államok partnereivel az amerikai alelnök és a külügyminiszter

Az amerikai alelnök és a külügyminiszter elsősorban az ukrajnai háborúról, Iránról, Kínáról és energetikai kérdésekről tárgyalt az Egyesült Államok partnereivel tartott kétoldalú megbeszéléseken pénteken és szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum (MSC) keretében.

Szombaton az amerikai, a német, a francia és a brit külügyminiszter felszólította Iránt, hogy térjen vissza a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel való együttműködéshez az atomprogramját érintően – áll az amerikai külügyi szóvivő közleményében. Antony Blinken, Annalena Baerbock, Catherine Colonna és James Cleverly aggodalmukat fejezték ki az iráni nukleáris program körüli vitás kérdések eszkalációja miatt, valamint a kétirányú orosz-iráni katonai együttműködés és annak hatásai miatt a térség biztonságára és stabilitására.
Antony Blinken Mohammed asz-Szudáni iraki miniszterelnökkel is tárgyalt szombaton Münchenben. Blinken megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az iraki stabilitiás, biztonság és szuverenitás iránt az Egyesült Államok-Irak Stratégiai Keretegyezmény keretein belül. A találkozón megállapították, hogy az Iszlám Állam elleni harc nem zárult le, és fontosnak tartják a terrorista szervezet felszámolását – közölte az amerikai külügyminisztérium szombaton.
Pénteken Moldova demokratikus átalakulásáról, szuverenitásának és területi egységének megerősítéséről, valamint energiabiztonságának erősítéséről tárgyalt az amerikai külügyminiszter Moldova elnökével a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum első napján. A kétoldalú megbeszélésen Antony Blinken tájékoztatta Maia Sandut az amerikai segítségnyújtás formáiról az ukrajnai háború következményeinek enyhítésében. Tárgyaltak az Egyesült Államok és Moldova partnerségének erősítéséről, valamint az új moldovai kormánnyal való együttműködés formáiról.
Elsősorban az ukrajnai háború fejleményeiről és Oroszországról tárgyalt a német kancellár és az amerikai alelnök pénteken Münchenben – derül ki a Fehér Ház közleményéből. Kamala Harris köszönetet mondott Olaf Scholznak az – amerikai megfogalmazás szerint – történelmi német védelmi beruházási programért és a humanitárius, gazdasági, valamint katonai támogatásért Ukrajna számára, külön kiemelve a Leopard harckocsik szállítását. A német kormányfő és amerikai alelnök tárgyalt a Kína jelentette kihívásokról, a szabályokra épülő világrend fenntartásának fontosságáról. Olaf Scholz német kancellár március 3-án Washingtonba látogat, ahol Joe Biden elnökkel találkozik.
A Fehér Ház közleménye szerint Kamala Harris alelnök pénteken kétoldalú megbeszélésen tárgyalt Münchenben Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel Ukrajna folytatódó támogatásáról, valamint az Oroszország elleni büntetőintézkedések fenntartásáról beszéltek, valamint megvitatták a további közös lépéseket is. Kamala Harris megismételte, hogy az Egyesült Államok végsőkig támogatni fogja Ukrajnát. Tartson, ameddig tart – fogalmazott az amerikai politikus. Az amerikai-francia megbeszélésen szó volt a transzatlanti kapcsolatok szerepéről a klímaváltozás elleni harcban, valamint a tiszta energiára való átállás felgyorsításában – olvasható a hivatalos közleményben.

Kamala Harris: Oroszország barbár és embertelen háborút folytat Ukrajna ellen

Oroszország barbár és embertelen háborút folytat Ukrajna ellen, nevében emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el a megtámadott országban – jelentette ki Kamala Harris szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

Az amerikai alelnök a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán orosz fegyveresek által Ukrajnában elkövetett gyilkosságokról, kínzásokról, szexuális bűncselekményekről és ukrán állampolgárok Oroszországba áttelepítéséről gyűjtött adatokat ismertetve kiemelte, hogy Oroszország széles körű és rendszerszerű támadásokat intéz Ukrajna lakossága ellen.”Áttekintettük a bizonyítékokat, ismerjük a jogi előírásokat és nem kételkedünk abban, hogy emberiesség elleni bűncselekményekről van szó” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok kormányának nevében „azt mondom a bűncselekmények elkövetőinek és feletteseiknek vagy bűntársaiknak is, hogy felelősségre vonjuk önöket” – húzta alá az alelnök, hozzátéve, hogy valamennyi ismert és ismeretlen áldozat ügyében igazságot kell szolgáltatni.
A demokrata politikus kijelentette, hogy hazájában pártpolitikai oldalakat átívelően egységes és szilárd Ukrajna támogatása, az Egyesült Államok így kitart Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges.
Az Egyesült Államok a történelméből adódóan pontosan ismeri a függetlenség értékét, Vlagyimir Putyin orosz elnök így „nagyon téved”, ha kivárásra játszik. „Az idő nem Putyinnak dolgozik” – mondta Kamala Harris.
Felidézte, hogy egy éve, az előző MSC idején, amikor Washington már figyelmeztetett a készülő támadásra, sokan bizonytalanok voltak, nem tudták, hogyan reagálna a Nyugat, ha Oroszország valóban ráront szomszédjára.
Egy év elteltével azt látni, hogy „Kijev nem esett el, Oroszország viszont meggyengült, a transzatlanti szövetség pedig erősebb, mint bármikor korábban” – mutatott rá az amerikai alelnök.
Kiemelte, hogy hazájának nemcsak a közös értékek miatt fontos, hanem elsőrangú stratégiai érdeke is az Ukrajna elleni orosz támadás elhárítása, mert világszerte súlyos következményekhez vezetne, ha Moszkva járna sikerrel. Egyetlen ország sem lenne biztonságban, ha az orosz példa azt mutatná, hogy meg lehet sérteni bármelyik ország területi épségét és erőszakkal el lehet mozdítani a határokat – fejtette ki Kamala Harris.
Arról is szólt, hogy Washington aggodalommal szemléli Oroszország és Kína viszonyának alakulását. Az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva elmélyítette kapcsolatát Pekinggel, pedig nem lehet támogatni egy olyan országot, amely ráront a szomszédjára. Kína minden ilyen lépése csak tovább ösztönözné az erőszakot, meghosszabbítaná az öldöklést és még inkább aláásná a kölcsönösen tisztelt szabályokon nyugvó nemzetközi rendet – mondta az amerikai alelnök.

Stoltenberg: Ukrajna katonai támogatása a NATO érdekét szolgálja

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatása fegyverekkel erkölcsileg helyes és a NATO érdekét szolgálja – jelentette ki Jens Stoltenberg szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

A NATO főtitkára a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán kiemelte: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást.
Ezért „meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként”. Ugyanakkor egyesek aggódnak, hogy a támogatás a háború kiszélesedésének kockázatával jár, és bár valóban nincs „kockázat nélküli opció”, a legnagyobb veszély mégis az, hogy Oroszország győz Ukrajnában.
Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné az autoriter vezetőknek, hogy erőszakkal elérhetik céljukat, ez pedig az egész világot veszélyesebbé, a NATO-t pedig sérülékennyé tenné. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak helyes erkölcsileg, hanem a NATO érdekeit is szolgálja – fejtette ki Jens Stoltenberg.
Hangsúlyozta: Kína nagy figyelemmel követi a háború alakulását, és azt, hogy Oroszország milyen eredményre jut az erőszak alkalmazásával, ha pedig sikerrel jár, „holnap Ázsiában ismétlődhet meg, ami ma Európában történik”.
Peking „döntéseit és számításait” nagyban meghatározza az ukrajnai háború, ami azt jelenti, hogy az orosz támadás nem regionális, hanem globális biztonsági ügy – fejtette ki a NATO főtitkára.
Hozzátette: az ukrajnai háború révén Európa megtanulhatta, milyen veszélyekkel jár „a túlzott függőség az autoriter rezsimektől”, hiszen az orosz import magas aránya a földgázfelhasználásában sebezhetővé tette. A Kínával folytatott kapcsolatokban nem szabad újra elkövetni ezt a hibát – mondta.
Az ukrajnai háború egy további tanulsága, hogy meg kell erősíteni a transzatlanti együttműködést és a NATO-t, mert a szövetség nélkül nincs biztonság Európában – fejtette ki Jens Stoltenberg. A NATO tervezett bővítésével kapcsolatban hozzátette: nem az a fontos, hogy Finnország és Svédország együtt vagy egymás után csatlakozik-e, hanem az, hogy minél hamarabb taggá váljon mindkét ország.

Sanna Marin: Finnország Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz

Finnország Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz – jelentette ki Sanna Marin finn miniszterelnök szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

A finn kormányfő a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy nem tudják befolyásolni a csatlakozás tagállami jóváhagyásának folyamatát, de a jóváhagyást eddig elmulasztó NATO-tagoknak, Magyarországnak és Törökországnak „nagyon világos jelzést” küldtek arról, hogy Svédországgal együtt akarnak belépni a katonai-politikai szövetségbe.
Mint mondta, nemcsak azért ragaszkodnak a közös csatlakozáshoz, mert Svédország jó szomszéd és partner, hanem a NATO működésének tervezésével összefüggő gyakorlati megfontolásokból is.
Kiemelte, hogy Finnországban Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt jutottak arra a belátásra, hogy a haza függetlenségének és biztonságának megőrzéséhez csatlakozni kell a NATO-hoz.
Ugyanakkor Finnország a tagságtól függetlenül is már hosszú ideje igen sokat költ védelemre, éppen azért, mert Oroszország képében van egy „agresszív” szomszédja.
Aláhúzta: ő is azt kívánja, hogy a világ békés és biztonságos hely legyen, ahol nem kell költeni fegyverkezésre, de csak akkor lehet biztonságot teremteni a nemzetközi viszonyokban, ha a demokratikus országok erősek katonailag.
Európának és a világ más demokratikus országainak szükségük van a katonai erőre mint eszközre, amellyel rá tudják kényszeríteni az olyan autoriter országokat, mint Oroszország, hogy „kétszer is meggondolják, valóban akarnak-e erőszakot alkalmazni másokkal szemben”.
A Nyugat „nagyot hibázott”, amikor az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése láttán nem lépett fel sokkal erélyesebben Oroszországgal szemben. Ha ez megtörtént volna, talán nem is lenne háború Ukrajnában – fejtette ki Sanna Marin az MSC-n egy pódiumbeszélgetésen, amelyen Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével vett részt.
Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehetne kijelenteni, hogy Ukrajna győzött, azt mondta: kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy meddig folytatja a háborút, és milyen feltételekkel köt békét.
Ukrajna támogatóinak pedig egyedül az a dolguk, hogy minden lehetséges eszközzel, fegyverrel és egyéb támogatással hozzásegítsék a megtámadott országot céljai eléréshez.
Ezt emelte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki aláhúzta, hogy „megkettőzött erővel” kell tovább folytatni Ukrajna katonai támogatását, és nemcsak több segítséget kell nyújtani, hanem gyorsabban is. Nemcsak Ukrajnának és Európának, de az egész világnak fontos, hogy ne valósulhassanak meg Vlagyimir Putyin „imperialista tervei” – mondta a brüsszeli bizottság vezetője.

Brit miniszterelnök: biztonsági garanciákat kell adni Ukrajnának

A brit miniszterelnök szerint NATO-szabványoknak megfelelő védelmi kapacitásokat és biztonsági garanciákat kell nyújtani Ukrajnának a jövőbeni orosz támadások elrettentése végett.

Rishi Sunak, aki az 59. Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC) szombati munkanapján szólal fel, a Downing Street által előzetesen ismertetett beszédében kifejti, hogy a tartós ukrajnai béke eléréséhez a nemzetközi jog megerősítésére van szükség, valamint olyan új keretrendszerre, amely hosszú távra megteremti Ukrajna biztonságát.
A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint Sunak ennek érdekében olyan új NATO-charta kidolgozására tesz javaslatot a müncheni értekezleten, amely védelmet nyújt Ukrajnának a jövőbeni orosz agresszió ellen.
A brit kormányfő szerint Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal is fel kell szerelni, és meg kell mutatni azt is, hogy a Nyugat Ukrajna mellett marad, újból és újból kész és képes segíteni az ukránokat országuk megvédésében.
A brit miniszterelnök szerint az ukrajnai háború tétje nem korlátozódik egyetlen ország biztonságára és szuverenitására, minden ország biztonságát és szuverenitását érinti.
Sunak hozzáteszi: az orosz invázió, az Oroszország által elkövetett rettenetes háborús bűncselekmények és a felelőtlen nukleáris retorika tünetszerűen mutatja azt a szélesebb körű fenyegetést, amely az „általunk vallott összes értékre kiterjed”.
A Downing Street a kormányfő szombati beszédének előzetes ismertetésében felidézi: Rishi Sunak már korábban is hangsúlyozta, hogy Ukrajnát NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal kell felszerelni, nem csupán a jövőbeni ukrán NATO-tagság előkészítő mozzanataként, de annak biztosítására is, hogy Oroszország ne fenyegethesse tovább Ukrajnát úgy, ahogy azt 2014 óta folyamatosan teszi.
Müncheni beszédében Rishi Sunak kifejti: erre a fellépésre nem csak Ukrajna, hanem az egész európai kontinens biztonságának védelme érdekében szükség van, és annak a globális rendnek a védelmében is, amely 80 év óta megalapozza a békét és a biztonságot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, ahol fogadta őt Rishi Sunak miniszterelnök és III. Károly király is.
Zelenszkij a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől, de a kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta.
Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a Downing Street a brit kormányfő szombati beszédének előzetes ismertetésében hangsúlyozza: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a jövőben a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét.
A tájékoztatásban Sunak hivatala sem tesz említést arról, hogy a brit kormányfő vadászgépek ukrajnai szállítására készülne javaslatot tenni.
Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés – köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek – átadására vállalt kötelezettséget.

Az EPP törölte nápolyi konferenciáját Silvio Berlusconi kijelentései miatt

Az Európai Néppárt (EPP) törölte nápolyi konferenciáját azt követően, hogy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, a párt uniós parlamenti képviselője múlt vasárnap bíráló kijelentéseket tett Volodomir Zelenszkij ukrán elnökre.

Az eseménytől való visszalépést Manfred Weber, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakciójának elnöke jelentette be a Twitteren közzétett üzenetében. „Ukrajna támogatása nem opcionális” – írta, hozzátéve, hogy képviselőcsoportja továbbra is együtt fog működni az olasz kormánnyal az európai uniós kérdésekben.
A Hajrá Olaszország! kormánypárt elnöke múlt vasárnap a lombardiai helyhatósági választások első napján Milánóban nyilatkozott újságíróknak. A többi között olyan kijelentéseket tett, hogy „az ukrajnai háború nem robbant volna ki, ha Zelenszkij nem próbálkozik a Donyec-medence autonóm köztársaságainak megtámadásával”. Véleménye szerint az ukrán elnököt azzal lehetne meggyőzni a béketárgyalásokról, ha Joe Biden amerikai elnök „megszorongatja” és azt mondja neki, hogy 6-9 milliárd dolláros Marshall-terv áll rendelkezésre Ukrajna újjáépítésére azzal a feltétellel, hogy Zelenszkij azonnal tűszünetet rendel el, máskülönben nem adnak neki sem pénzt, sem fegyvert.
Berlusconi bírálta továbbá a Giorgia Meloni vezette olasz kormány Ukrajnát támogató politikáját, és hangsúlyozta, hogy Meloni helyében a múlt heti uniós csúcson nem találkozott volna az ukrán elnökkel.
A Hajrá Olaszország! még aznap közleményben szögezte le: Berlusconi sosem vonta kétségbe Ukrajna támogatását, csak aggódik, és az öldöklés leállítását szorgalmazza. A párt hozzátette, Berlusconi korábban csalódását fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök politikája miatt is, de most azt kívánta hangoztatni, hogy egyik fél sem mentes a felelősségtől.

Scholz és Macron szerint elhúzódhat a háború

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő is az Oroszország Ukrajna elleni háborújának elhúzódására figyelmeztetett pénteken az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

A világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán a német kancellár kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását fegyverekkel, „amíg csak szükséges”, ugyanakkor meg kell őrizni az egyensúlyt Ukrajna lehető legnagyobb mértékű támogatása és a háború „nem szándékolt kiszélesedésének” elkerülése között. A német kormány változatlanul ezt az irányvonalat képviseli, és mindig egyezteti döntéseit partnereivel – mondta.
Olaf Scholz tévedésnek nevezte, hogy a fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút. Az összefüggés fordított, Ukrajna támogatása azt szolgálja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök minél gyorsabban belássa, hogy „imperialista” törekvései nem járnak sikerrel. Ez adhat esélyt a háború befejezésére és „az orosz hódító csapatok visszavonulására” – mondta.
Mindezzel együtt „bölcs” dolog „hosszú háborúra” készülni, és nemcsak Ukrajna önvédelmi képességét kell megerősíteni – fejtette ki a német kancellár, aláhúzva, hogy tartósan a hazai összetermék (GDP) 2 százalékára emelik a védelemre fordított német költségvetési forrásokat,
Emmanuel Macron azt mondta, az Ukrajna mellett kiálló országok hitelességének érdekében „készen állunk egy elhúzódó konfliktusra”. Aláhúzta, hogy „nem jött el a párbeszéd ideje”, egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna képessé váljék a saját feltételeinek megfelelő körülményeket teremteni a békekötéshez.
Ezért fokozni kell a nyugati fegyveres támogatást, hogy az ukrán csapatok „ellentámadásba lendüljenek” – mondta a francia államfő.
A német kancellárhoz hasonlóan a francia államfő is hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel az Ukrajna elleni háborút. Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin máris kudarcot vallott, méghozzá négyszeresen. Nem vált be az a számítása, hogy csapatai gyorsan lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, és mindenki számára világossá vált, hogy nem legitim, hanem „neo-kolonialista” háborút folytat, amelyben ráadásul olyan „neo-maffiaállami” eszközöket használ, mint a Wagner magánhadsereg. Továbbá az orosz elnök szándékával szemben a NATO nem gyengül, hanem két új taggal bővül, és Putyin kudarca az is, hogy az Ukrajna elleni támadással nem erősíti, hanem rombolja hazája tekintélyét – emelte ki Emmanuel Macron.

Rutte: Hollandia Dániával és Németországgal együtt száz Leopardot készül adni Ukrajnának

Hollandia Németországgal és Dániával együtt száz Leopard 1 típusú harckocsit tervez átadni Ukrajnának, miután üzemképes állapotba hozzák őket – jelentette be Mark Rutte holland kormányfő pénteken Kijevben.

„Németországgal és Dániával együtt száz Leopard harckocsit adunk. Németországgal és az Egyesült Államokkal együtt pedig Patriot légvédelmi rendszereket is” – mondta a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint Rutte sajtótájékoztatóján.
Az ukrajnai szállítás időpontjával kapcsolatban a holland miniszterelnök nem adott konkrét előrejelzést, de azt ígérte, hogy az „a lehető leghamarabb” megtörténik.
„Amint az első tétel üzemképes lesz, kiszállítják Ukrajnába. A lehető leggyorsabban szeretnénk ezt megtenni. Dátumot nem tudok mondani. Tisztában vagyunk azzal az elvvel, hogy jobb ma, mint holnap, de mindennek rendben kell lennie” – fogalmazott Rutte.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát az Oroszország felől érkező szörnyű erőszakkal szemben. Győznie kell!” – jelentette ki a holland kormányfő.

Négy orosz katonai körzet élére neveztek ki új parancsnokot

Négy oroszországi katonai körzet élére neveztek ki új parancsnokot – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A központi katonai körzet parancsnoka Andrej Mordvicsev altábornagy, a nyugatié Jevgenyij Nyikiforov altábornagy, a keletié Rusztam Muradov altábornagy, a délié pedig Szergej Kuzovlev vezérezredes lett.
A 47 éves Mordvicsev, aki korábban Juzsno-Szahalinszk helyőrségparancsnoka volt, az RBK gazdasági napilap szerint megsebesült a Mariupolért folytatott harcokban. Hivatali elődje, Alekszandr Lapin vezérezredes orosz sajtóértesülések január óta szerint az orosz szárazföldi erők vezérkari főnöke.
Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentéstben azt mondta, hogy csütörtökön az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú légi és tengeri indítású precíziós rakétacsapást hajtottak végre az ukrán hadsereget üzemanyaggal és lőszerrel ellátó létesítmények ellen, és a csapások elérték céljukat.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy 370 katonát veszítettek, ennek több mint felét a Donyeck város térségében folytatott harcokban, emellett pedig egyebek között egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt és egy M777-es tarackot, valamint egy Mi-8-as helikoptert és négy lőszerraktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több települését érte pénteken ismét ukrán tüzérségi csapás.

Uniós biztos: a háborús bűnök egyetlen elkövetője sem kerülheti el a felelősségre vonást

Nem maradhatnak elszámolatlanul a háborús bűncselekmények, az elkövetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja pénteken.

Didier Reynders közös sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Andrij Kosztyin ukrán főügyésszel, és ezen aláhúzta: biztosítani kell, hogy a háborús bűnök elkövetői tisztában legyenek azzal, hogy egész életük során bíróság elé állíthatók tetteikért.
Mivel számos háborús bűnt követtek el az ukrajnai háborúban, fontos, hogy az Európai Unió és tagállamai szakértőkkel segítsék az ukrajnai főügyészség munkáját – emelte ki.
Közölte: az EU és ügynökségei, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az orosz-ukrajnai konfliktus során elkövetett háborús bűnök kivizsgálásáért felelős nemzetközi nyomozócsoportot készül létrehozni Hágában. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a háborús bűnök bizonyítékainak összegyűjtését.
Elmondta, továbbá, hogy az EU – Kijevvel együtt – dolgozik annak a munkacsoportnak az összeállításán is, amely a háborúval kapcsolatban ez idáig 21,5 milliárd euró értékben befagyasztott és elkobzott orosz vagyon felhasználásával foglalkozik majd. E csoport munkájával a felek átlátható módon kívánják biztosítani azt, hogy Oroszország fizesse az újjáépítés költségeit és megtérítse az okozott károkat – mondta Reynders.
Andrij Kosztyin a sajtótájékoztatón közölte: Ukrajnának és az EU-nak azonosak a céljaik a háborús bűnök elkövetőinek elszámoltatását illetően. Kijelentette: Ukrajna az önállóságáért, területi egységéért, szabadságáért és az igazságért küzd a harctereken. Hozzátette ugyanakkor, hogy a harcot és az igazságért folytatott küzdelmet már 2014-ben, a Krím annektálását követően megkezdték, mégpedig – szavai szerint – nem csak Ukrajna érdekében, hanem mindenkiért, aki a demokráciát védelmezi.
Kijelentette: nem csak az elkövetőket kell elszámoltatni, hanem azokat is, akik felelősek a konfliktus kirobbantásért és a már egy éve tartó folytatásáért. Továbbá mindenki számára, akik ellen bármifajta erőszakot elkövettek, vagy akik elvesztették otthonaikat, az elkobzott orosz vagyonokból az agresszornak kárpótlást kell fizetnie – tette hozzá az ukrán főügyész.

Újra közlekednek Kijevben a villamosok és a trolibuszok

Az ukrán fővárosban, Kijevben 56 napi kényszerleállás után pénteken újra közlekednek az árammal működő tömegközlekedési eszközök, azaz a villamosok és a trolibuszok – jelentette be Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője.

„A városi hatóságok, az energetikai mérnökök és a szerelőcsapatok hatékony munkával gyakorlatilag teljesen helyreállították Kijev energetikai infrastruktúráját. Ez lehetővé tette a város számára, hogy fokozatosan újrainduljon a városban a felszíni elektromos közlekedés” – fejtette ki a tisztségviselő. Szavai szerint 46 trolibuszvonalon jelenleg 286 jármű, 32 villamosvonalon 195 szerelvény közlekedik. A városvezetés úgy véli, hogy a kijevi közlekedési válságot egyelőre sikerült leküzdeni – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy tavaly december 23-án áramhiány miatt leállították a fővárosi felszíni elektromos közlekedést, a villamosokat és a trolibuszokat, útvonalaikon pedig autóbuszok közlekedtek.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó közben a Telegramon közölte, hogy a súlyos harcok sújtotta Bahmut városában az elmúlt nap folyamán öt helyi lakos vesztette életét és tíz sérült meg az orosz csapatok ágyúzásai következtében. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy Ukrajna kilenc régióját érte orosz támadás csütörtökön, aminek következtében kilenc civil halt meg és legalább 24 szenvedett sérüléseket.
Olekszij Dmitraskovszkij ezredes, a délkeleti országrészben harcoló ukrán erők szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy a Donyeck megyei, Bahmuttól délre fekvő Vuhledar irányában az orosz erők taktikát váltottak: éjszaka leállították a roham- és szabotázsműveleteket, helyreállításra és a tartalékok felhalmozására használták fel az időt. Megjegyezte, hogy ezt megelőzően napi szinten három-négy rohamot indítottak.
Az Ukrajinszka Pravda jelentése szerint kora délután ismét légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén, aminek okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében közölte: értesülései szerint újabb iráni oktatók érkeztek az orosz megszállás alatt álló Luhanszkba, hogy kiképezzék az orosz katonákat az Iránban gyártott drónok használatára.
A kijevi katonai vezetés legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőleg 141 260 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük mintegy 800-an az elmúlt nap során. Csütörtökön az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett két harckocsit, ezzel együtt 3298 harckocsit veszített eddig az orosz hadsereg.

Zelenszkij: még az idén le lehet győzni Oroszországot

Még az idén le lehet győzni Oroszországot, de ehhez több és gyorsabban érkező támogatásra van szüksége az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pénteken az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

Az ukrán elnök a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumát élő videókapcsolat révén megnyitó beszédében kiemelte, hogy hazája Dávidként küzd Oroszország, azaz Góliát ellen, méghozzá igen eredményesen, így Oroszország „már vesztésre áll”.
„Góliát egész biztosan elesik, már az idén, együtt meg tudjuk csinálni, éppen úgy, ahogyan Dávid” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Dávidnak parittya kellett a győzelemhez, Ukrajnának pedig modern nyugati fegyverek, az eddiginél több és gyorsabban – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az ukrán harcosok nemcsak a hazájukat védik, győzelmüknek pedig „nincs alternatívája”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem állna meg Ukrajnánál”, így a Nyugat soha nem számíthatna békére, ha Oroszország győz az Ukrajna elleni háborújában.
Az orosz fegyverek „Európa ellen is irányulnak”, az egész kontinens szabadságát és biztonságát fenyegetik. Ezt a veszélyt csak együtt lehet elhárítani, ezért nem szabad tovább késlekedni a fegyverszállításokkal – mondta Volodimir Zelenszkij.
Kiemelte, hogy Moszkva kihasználja Ukrajna nyugati támogatóinak habozását, igyekszik időt nyerni, fegyvereket vásárol Irántól és geopolitikai feszültséget idéz elő például az olyan országokban végzett műveleteivel, mint Mali.
Mint mondta, Vlagyimir Putyin veszélyt jelentene a konferencián képviselt valamennyi ország biztonságára és stabilitására, ha sikerrel jár Ukrajnában. Összefogással, Ukrajna hathatós és gyors támogatásával viszont „nemcsak Putyint, hanem a világ összes Putyinját” le lehet győzni, és a következő MSC-n már egy „szabad Ukrajna” vehet részt – mondta Volodimir Zelenszkij.

Közel 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Megint emelkedik azok száma, akik elhagyják a háború sújtotta Ukrajnát.

Magyarország területére 2023. február 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5812 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6052 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 117 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 17-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine