Életbe lépett az uiós gázársapka, amely ismét áremelkedéshez vezethet
Szerdától életbe lépett az uniós gázársapka, ami elemzők szerint tovább ronthat majd az unió energiaellátásán, és áremelkedéshez vezethet. Pedig Brüsszel eredeti terve az volt, hogy az árplafonnal előzi meg a gáz tavaly augusztusihoz hasonló ugrásszerű drágulását. A magyar kormány nem támogatta Brüsszel javaslatát, ugyanis több tagállammal együtt az az álláspontja, hogy nem ezzel, hanem a beszerzési források bővítésével és az infrastruktúra fejlesztésével kellene kezelni a gázhiányt.
Életbe lépett a gázársapka, vagyis mától 180 euró per megawattórában maximálták a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső határát. Az árplafon viszont csak akkor aktiválódik, ha a földgáz ára három napon keresztül 35 euróval magasabb az LNG-áraknál. Az intézkedést Brüsszel azzal indokolta, hogy így akarja megelőzni a magas gázárakat. Csakhogy a holland tőzsdén hónapok óta csökkennek az árak, jelenleg 53 euróba kerül egy megawattóra gáz.
„Elvégeztük a munkát, megszületett az egyesség” – közölte december 19-én Jozef Síkela cseh ipari miniszter, amikor elfogadták az uniós gázárplafont.
A megállapodást egy hosszúra nyúlt, sokszor tragikomikus vita előzte meg, a tagállamok többször elutasították a gázárplafon ötletét, de Brüsszel azt más néven újra és újra előterjesztette. Pedig elemzők figyelmeztettek: a gázársapka tovább fokozhatja a már most is súlyos szankciós inflációt és energiaválságot, ugyanis azt üzeni a kereskedőknek, hogy a tagállamok akár 180 eurót is hajlandók fizetni a gázért.
„Jövőre még mindig akár 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal is számolhatunk” – ismerte be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még decemberben az EU 2023-as gázszállítási kilátásairól. Vagyis Brüsszel úgy erőltette rá a gázársapkát a tagállamokra, hogy a bürokraták maguk sem tudják, honnan lesz elég gáz az unióban 2023-ban.
Magyarország nem támogatta a gázársapkát, mert az áremelkedést hoz, és veszélybe sodorhatja az európai energiaellátást – mondta Szijjártó Péter a korlátozás elfogadása után, hozzátéve: a gázhiányra nem az ársapka, hanem a beszerzési források bővítése a megoldás. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a gázársapka súlyos beavatkozás a piacba, ami a korábbi hosszú távú gázvásárlási megállapodásokat is érinti, ezért a Gazprommal megkötött szerződéseket módosítani kell.
„Ezért volt fontos nekünk ebben a nagyon rossz javaslatban egy kis eredmény eléréseként az, hogy szabadkezet kaptunk a módosításra, tehát a földgázársapka miatt szükségessé váló hosszú távú szerződésmódosításokat nem kell a bizottsággal egyeztetni, nem kell ott bejelenteni, úgy módosítjuk ezeket a szerződéseket, ahogyan meg tudunk állapodni a szállítókkal” – fogalmazott a miniszter.
Az Európai Unió vezetése eközben továbbra is energetikai szankciókkal akarja megállítani Moszkvát. Ursula von der Leyen nemrég jelentette be, hogy a tizedik szankciós csomagot február 24-ig akarják életbe léptetni. Ebben egyebek mellett teljes embargót vezetnének be az orosz gáz- és olajimportra, illetve azt is megtiltanák, hogy a tagállamok uránt vásároljanak Moszkvától, vagy a nukleáris technológiában együttműködjenek vele.
Az atomenergiát érintő uniós szankcióknak nincs esélyük – írta a Mandiner a német Die Weltre hivatkozva, ugyanis az uniós tagállamok nem merik megtiltani az orosz nukleáris iparral való üzletelést. A lap úgy fogalmaz: Magyarország nyíltan, Franciaország pedig a színfalak mögött ellenzi az efféle szankciókat.
forrás hirado.hu, borítókép illusztráció
