quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2023. 01. 31. kedd
  -  Marcella
0-24

Az orosz-ukrán háború 337. napja – FRISSÜL

2023. január 26.

Immár háromszázharminchetedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Medvedcsuk csapatot állított fel a Zelenszkij rendszerét ellenzőkből Oroszországban

Csapatot állított fel Oroszországban Kijevből érkezett és Ukrajna határain kívül élő társakból Viktor Medvedcsuk, az állampolgárságától és parlamenti mandátumától megfosztott ukrán ellenzéki politikus annak érdekében, hogy hallassa a “másik Ukrajna” hangját a világban, amely nem támogatja a 2014-es kijevi hatalomváltás után létrehozott rendszer “oroszellenes és neonáci nézeteit”.

Ezt maga Medvedcsuk maga mondta el az RT orosz állami médiavállalat hírportálján csütörtökön megjelent interjújában, anélkül, hogy konkrét személyeket megnevezett volna. Azt mondta, hogy Kijev állításával ellentétben milliókban mérhető az ukránok száma, akik nem értenek egyet Volodimir Zelenszkij elnök tetteivel, és akiknek közös eszmék alatt kellene összefogniuk. Úgy vélekedett, hogy az ország jövőjéről csak akkor lehet beszélni, ha Ukrajna felhagy a militarizmussal, és feladja azt a szerepét, hogy a Nyugat érdekeit szolgáló katonai akciók kísérleti terepe legyen.
A politikus azt állította, hogy Zelenszkijre Nagy-Britannia sokkal jelentősebb befolyást gyakorol, mint az Egyesült Államok vagy a Nyugat egésze. Mint mondta, London “ragadta meg a befolyás, a kormányzás gyeplőjét Ukrajnában”. Medvedcsuk szerint Zelenszkij és környezetének tagjai biztosak abban, hogy “bármi történjék is Ukrajnában, bármikor elhagyhatják az országot”, amelyet “hídfőállásnak engedtek át az Oroszország és a Nyugat közötti konfrontációhoz”.
Medvedcsuk egyebek között azt állította, hogy a mai Ukrajna nem független és szuverén ország, mert 2014 óta teljesen a Nyugat, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia irányítása alá került, továbbá nem szociális és jogállam, mert a bírósági és alkotmányos rend figyelmen kívül hagyásával, törvénytelenül záratnak be tömegtájékoztatási eszközöket, azokat pedig, akik más álláspontot vallanak, megsemmisítik.
“Ma Ukrajna ténylegesen nem létezik. Nincs ilyen állam. Alkotmányjogi szakértő vagyok. Az alkotmány kimondja, hogy Ukrajna független, szuverén, demokratikus, jog- és szociális állam. Ezek közül a követelmények közül ma egyik sem felel meg annak a státusznak, amellyel Ukrajna valójában rendelkezik” – állította a politikus.
Medvedcsuk, akinek egyik lányának Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztapja, korábban az Ukrajnában betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért párt politikai tanácsának vezetője volt. Zelenszkij elnök tavaly április 12-én jelentette be, hogy letartóztatták hazaárulás és a háborús törvények megsértésének vádjával. Egyes ukrán sajtóforrások állítása szerint Kijev orosz kézre kerülése esetén oroszbarát kormányt alakíthatott volna.
Medvedcsuk szeptember végén, fogolycsere keretében hagyhatta el Ukrajnát. Zelenszkij január 11-én fosztotta meg az ukrán állampolgárságától, később a parlament a mandátumától is.
Az ukrán alkotmány 25. cikke értelmében egyébként ukrán állampolgár nem fosztható meg az állampolgárságától, nem utasítható ki Ukrajnából és nem adható ki más államnak. Medvedcsuk az RT-interjúban állította, hogy soha nem volt orosz állampolgárságár, amire hivatkozva ez a retorziót alkalmazták vele szemben.

Donyecki tisztségviselő: az orosz erők beásták magukat Vuhledarban

Az orosz erők beásták magukat Vuhledar külterületein – jelentette ki Igor Kimakovszkij, a Moszkva ellenőrzése alatt álló “Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Szolovjov Live médiacsatornán.

Kimakovszkij szerint az orosz erők megvetették lábukat Vuhledar külterületén, a tüzérség pedig visszaveri az ukrán ellentámadási próbálkozásokat. A tisztségviselő azt mondta, hogy a fő feladat most nem város frontális letámadása, hanem a harapófogóba vétele. Értékelése szerint ez a taktika “nagyon komolyan igazolta magát”.
Jan Gagin, a donyecki régió megbízott vezetőjének egy másik tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornán azt mondta, hogy az ukrán fél a légierőt is bevetve próbálta meg visszavetni a vuhledari orosz támadást, de nem járt sikerrel. Mint mondta, Vuhledar bevétele elvágja az ukrán kézen lévő Avdijivka és Marjinka lőszerutánpótlását. Donyecket erről a két településről tartja tűz alatt az ukrán tüzérség. Azt állította, hogy az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a Vuhledart Pokrovszkéval összekötő utat.
Gagin szerint Vuhledarban szétszórt ukrán erők maradtak, amelyek között megszakadt a kommunikáció. Beszámolója értelmében az ostromot megnehezíti a bányaváros kiterjedt földalatti infrastruktúrája. Hozzátette, hogy az orosz erők által elfoglalt Szoledarban és Mariupolban hasonló volt a helyzet.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve elmondta: Donyeck térségében az orosz fegyveres erők offenzívájuk során kedvezőbb állásokat foglaltak el. Mint mondta, megsemmisítettek egy ukrán tüzérségi lőszerraktárt Kosztyantinyivka falu közelében, továbbá több mint negyven katonát, egy gyalogsági harcjárművet, két Grad sorozatvetőt, egy M109-es Paladin és Gjacint-B önjáró löveget, két D-20-as löveget és egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart.
A donyecki régió déli részén és Zaporizzsja megyében folytatott orosz támadó hadműveletek során a tábornok szerint mintegy hatvan ukrán katona esett el, továbbá megsemmisült három páncélozott harcjármű, két kisteherautó, valamint két üzemanyag- és három lőszerraktár.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők szerda éjjel ismét sikertelen kísérletet tettek a Dnyeperen való átkelésre Nova Kahovka közelében. Úgy vélekedett, hogy az ukrán fél márciusban vagy áprilisban, az addigra felállítandó új hadtestek bevetésével megpróbál majd ellentámadást indítani Bergyanszk vagy Melitopol irányába, a front alakulásától függően.
Konasenkov tájékoztatása értelmében az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint húsz katona, egy páncélozott harcjármű, egy kisteherautó és egy D-20-as tarack, Liman irányában mintegy hetven halott és sebesült, két páncélozott harcjármű és négy amerikai gyártmányú M-777-es tarack, Herszon irányában pedig három D-20-as tarack, egy Gvozgyika önjáró löveg, egy AN/TPQ-37-es és egy AN/TPQ-50-es ellentűzradar és négy lőszerraktár volt.
Az orosz taktikai repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 119 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 83 tüzérségi lőállásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy S-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását a Mikolajiv megyei Ocsakiv város közelében.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet. Egy másik ugyanilyen gépet – Vuhledarnál – a légvédelem semmisített meg, továbbá nyolc ukrán drónt, hét Vilha-, Uragan- és HIMARS-lövedéket és egy HARM radarelhárító rakétát is.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 379 repülőgépet, 204 helikoptert, 2956 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7634 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 990 sorozatvetőt, 3921 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8180 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Egyebek között belövés ért egy horlivkai börtöntelepet, ahol azonban személyi sérülés nem történt.
Pavel Filipcsuk, a Herszon megyei Kahovka katonai és polgári közigazgatásának vezetője azt mondta, hogy az idei mezőgazdasági idényt súlyosan veszélyeztetik azok a sérülések, amelyeket a helyi öntözőrendszer az ukrán tüzérségi támadások következtében elszenvedett. A rendszert Filipcsuk a legnagyobbnak mondta Európában, és kijelentette, hogy az ágyúzás miatt a szivattyútelep 90 százaléka víz alá került.

Ukrán légierő: több mint félszáz rakétával támadtak az oroszok

Oroszország 55 rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem 47-et semmisített meg, három H-59-es rakéta pedig nem ért célba – közölte csütörtökön az ukrán légierő parancsnoksága.

A hadijelentés szerint a különböző típusú nagypontosságú rakétákat két, Oroszország területéről indított MiG-31K repülőgépről, valamint a Kaszpi- és a Fekete-tengerről indították.
“Az oroszok célja változatlan: az ukránokra nehezedő pszichológiai nyomás és a létfontosságú infrastruktúra lerombolása” – konstatálta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon.
Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy a fővárosra mintegy húsz rakétát lőttek ki az oroszok, az ukrán légvédelem azonban valamennyit megsemmisítette. Hozzátette, hogy a kilőtt rakéták darabjainak lezuhanása következtében egy 55 éves férfi meghalt Kijevben, két helyi lakost pedig sérülésekkel szállítottak kórházba. Állítása szerint rendben működnek a kijevi infrastrukturális létesítmények.
A Kijev megyei vezetés közben arról adott hírt, hogy a főváros térségében megrongálódott egy közelebbről meg nem nevezett energetikai létesítmény, valamint károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, családi és többszintes lakóépületekben és járművekben. A megyei vezetés megerősítette, hogy a régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Facebookon közölte, hogy a csütörtöki orosz rakétacsapások miatt a legsúlyosabb helyzet az energiaszolgáltatásban Kijevben, valamint Odessza és Vinnicja megyékben alakult ki. Hangsúlyozta: a szakemberek igyekeznek mihamarabb helyreállítani az energiaellátást.
Helyi idő szerint déltájban lefújták a légiriadót Ukrajnában, amely az újabb orosz rakétatámadás miatt kiterjedt az egész ország területére és mintegy négy órán át tartott – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kreml: a harckocsik szállításával a Nyugat egyre inkább belekeveredik a konfliktusba

Az Egyesült Államok és a kollektív Nyugat országai egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak azzal, hogy Kijev harckocsikkal történő támogatása mellett döntöttek – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal.

“Az európai fővárosokból és Washingtonból folyamatosan olyan nyilatkozatok érkeznek, melyek szerint a különböző fegyverrendszerek, köztük harckocsik Ukrajnába küldése semmiképpen sem jelenti azt, hogy ezek az országok vagy a szövetség (a NATO) részt vesznek az Ukrajnában zajló harci cselekményekben. Ezzel kategorikusan nem értünk egyet. Moszkva mindent, amit a szövetség és az általam említett fővárosok tesznek, a konfliktusban való közvetlen részvételnek tekint. Úgy látjuk, hogy ez fokozódik” – mondta Peszkov.
Korábban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy Washington nem az Oroszország elleni, hanem a szabadságáért folytatott harcához szállít tankokat Ukrajnának, ami szerinte nem jelentett fenyegetést Oroszországra nézve. Az azt a tisztázó kérdésre, hogy a Kreml őszintének tartja-e Biden szavait, a Kreml szóvivője kijelentette:
“Igazodjanak ahhoz, amit fentebb mondtam”.
Közölte, hogy a Kreml a tankszállítások bejelentése után sem kíván változtatni a “különleges hadművelet” státusán.
Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az Ukrajnába juttatandó nyugati tankok nem fognak változtatni az ukrajnai font helyzetén. A diplomata szerint a lépés mögött Európa alárendelésének szándéka áll, az, hogy az amerikaiak a lehető legkevésbé keveredjenek bele a konfliktusba, Európát pedig szembefordítsák Oroszországgal.
“Minél jobban bővül az Ukrajnának nyújtott segítség, annál szélesebbé válnak a különleges művelet határai” – mondta a diplomata.
Gavrilov szerint a nyugati országok az Oroszországgal való konfrontáció új szintjére lépnek azzal, hogy tankokkal szerelik fel az ukrán fegyveres erőket.
“Korábban a tárgyalások során a kézifegyverekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztunk itt (Bécsben) – vagyis azzal, hogy megakadályozzuk az ilyen fegyvereknek a konfliktusövezetekbe kerülését -, valamint a hordozható légvédelmi rakétarendszerek feletti ellenőrzéssel. Dokumentumokat dolgoztunk ki, de mostanra ezek gyakorlatilag mind félre lettek téve, mert a Nyugat egyszerűen nem tartja be őket, sőt, új szintre lép” – mondta Gavrilov.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a testület sajtószolgálatának közleménye szerint kijelentette, hogy az ukrajnai helyzet a hibrid háborúra való többéves amerikai előkészületek következménye, valamint a többpólusú világ kialakulásának megakadályozására tett kísérlet.
Peszkov egyébként kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már régóta megszűnt potenciális tárgyalópartnernek lenni Vlagyimir Putyin orosz államfő számára. Emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij a béke ígéretével nyerte meg a választásokat, ám, mint kiderült, nem is állt szándékában teljesíteni a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásokat, hanem a háborúra készült.
A szóvivő így kommentálta Zelenszkijnek a Sky News brit tévécsatornán tett kijelentését, miszerint “nem érdekelt” a Putyinnal folytatandó tárgyalásokban, aki, mint az ukrán elnök fogalmazott, számára egy “senkivé” vált a háború kirobbantásával.

Lengyelországban megnyitották az Ukrajnának szánt energetikai eszközök logisztikai központját

Ukrajnának szánt energetikai eszközök, köztük áramfejlesztők átrakodására szánt logisztikai központot nyitott meg csütörtökön a kelet-lengyelországi Komorowo településen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Janez Lenarcic, az Európai Unió (EU) válságkezelésért felelős biztosa.

Az EU közreműködésével létrehozott komorowói központban az uniós tagállamokból érkező energiatakarékos izzókat és egyéb energetikai eszközöket tárolnak majd, mielőbb Ukrajnába szállítanák őket.
Lenarcic a központban rendezett sajtóértekezleten felidézte: az Európai Unió Ukrajnának eddig 80 ezer tonna humanitárius segélyt küldött, melynek 80 százaléka lengyel területen haladt át.
Elmondta: a Lengyelországgal kötött megállapodások értelmében mintegy 1000 áramfejlesztőt küldenek Ukrajnába. Eddig már 1400 ilyen berendezést adtak át az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében.
Az ukrajnai háború kitörése után létesített más lengyelországi humanitárius logisztikai központok közül az uniós biztos a délkelet-lengyelországi Rzeszów repülőtere szomszédságában működő, ukrajnai pácienseket befogadó tranzitközpontot emelte ki, ahonnan mintegy 1800 kimenekített ukrán beteget szállítottak gyógykezelésre 20 más uniós országba.
Morawiecki emlékeztetett: Lengyelország a háború kezdetétől fogva humanitárius segélyekkel és fegyverszállításokkal támogatta Ukrajnát.
“Idézzük fel a háború első napjait, amikor a világ államainak többsége arra próbálta rábeszélni Ukrajnát, hogy menekítse ki Kijevből a kormányát” – mondta el Morawiecki, majd folytatta: ha ez a forgatókönyv sikerült volna Moszkvának, ma az orosz hadsereg az egész – az ukrán mellett fehérorosz és orosz szakaszból álló – keleti lengyel határ mentén jelen lenne, mivel Fehérország “lényegében Oroszország protektorátusa”.
Hogy ez nem történt meg, Ukrajna hősies védelmének köszönhető, amelyet az egész világ kell, hogy támogasson – hangsúlyozta Morawiecki.
Utalva az előző napi német döntésre, melynek értelmében Berlin korszerű Leopard harckocsikat küld Ukrajnának, és más államoknak is engedélyezi ezek átadását, Morawiecki kijelentette: a tankok nem azért vannak, hogy “díszszemléken vonuljanak fel”, hanem azért gyártják őket, hogy “a szabadság, a szuverenitás védelmében harcoljanak”. Közölte: csütörtök reggel óta több ország miniszterelnökével egyeztetett a Leopardokat átadó államok minél szélesebb koalíciója létrehozásának érdekében.
A sajtókonferencián szintén felszólaló Vaszil Zvarics varsói ukrán nagykövet elmondta: az orosz támadók már a kulcsfontosságú ukrán infrastruktúra közel 50 százalékát megsemmisítették.

Zelenszkij: nem kívánok Putyinnal tárgyalni

Az ukrán elnök szerint már érzékelhetők élénkebb orosz támadó hadműveletek Ukrajna déli és keleti térségeiben. Volodimir Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, csütörtökön műsorra tűzött interjúban kijelentette azt is, hogy Oroszország részéről nem mutatkozik tárgyalási hajlandóság, de ő sem kíván tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Arra a kérdésre, hogy szerinte mikor várható újabb orosz offenzíva és Ukrajna mennyire felkészült erre, Zelenszkij elmondta: az elmúlt hat napban Dél-Ukrajnában, Zaporizzsja környékén és a keleti országrészben máris észlelhetők intenzívebbé váló orosz támadások.
Hozzátette, hogy ezekben a műveletekben az orosz fegyveres erők nagyon sok embert veszítenek. “Rendkívüliek a veszteségeik, de nem törődnek vele, nem is számolják őket. Mi számoljuk az ő veszteségeiket is, bár pontos számokat erről mi sem tudunk” – fogalmazott az ukrán államfő.
Zelenszkij szerint többezres orosz veszteségekről van szó. Hozzátette: Oroszország sokkal nagyobb veszteségeket szenved, mint Ukrajna.
Az ukrán elnökkel az interjú felvétele közben tudatta szóvivője, hogy Németország jóváhagyta Leopard típusú harckocsik szállítását Ukrajnának.
Zelenszkij kifejezte háláját a döntésért, de kijelentette azt is, hogy egyelőre nem tudja, mikor érkezhetnek meg országába a nyugati szövetségesek által felajánlott harckocsik.
A német döntés után nem sokkal Joe Biden amerikai elnök is bejelentette, hogy az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat szállít Ukrajnának, a brit kormány pedig már a múlt hét elején közölte, hogy Challenger 2 harckocsikat és AS90 típusú nagyméretű önjáró lövegeket küld az ukrán hadseregnek.
Arra a felvetésre, hogy az amerikai Abrams harckocsik esetleg csak augusztusban érkezhetnek az országba, Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy “az túl késő”.
Arra a kérdésre, hogy milyen körülmények között lenne hajlandó béketárgyalásokra Oroszországgal, Volodimir Zelenszkij kijelentette: az oroszok nem akarnak semmiféle tárgyalást, és ez már az invázió előtt is így volt. “Ez Putyin döntése, és meggyőződésem, hogy Ukrajnát csak az első lépésnek tartja” – tette hozzá.
Zelenszkij kijelentette: reméli, hogy amikor Oroszország kivonja fegyveres erőit Ukrajnából, elismeri majd, hogy mekkora hibákat követett el. Hozzátette: reméli azt is, hogy akkor már új kormánya lesz Oroszországnak.
Az ukrán elnök szerint csak ebben az esetben elképzelhető a helyzet tárgyalásos megoldása.
Zelenszkij kijelentette: nem érdekli az a lehetőség, hogy Putyinnal négyszemközt tárgyaljon. “Beszéltem vele az invázió előtt, ez egy olyan ember, hogy mond valamit, aztán egész mást csinál” – fogalmazott. “Az invázió óta ő számomra egy senki” – tette hozzá.
Zelenszkij kijelentette azt is, hogy nem akarja a harcokat orosz területre kiterjeszteni, csak azt szeretné, ha Oroszország minél előbb befejezné a háborút és a lehető leggyorsabban kivonná hadseregét Ukrajnából.
“Ha távoznak, vége a háborúnak” – mondta a Sky Newsnak adott interjúban az ukrán államfő.

Megint közel 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5035 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3826 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 146 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 25-én 73 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Biden: az Egyesült Államok Abrams harckocsikat ad Ukrajnának

Az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat küld Ukrajnának – jelentette be Joe Biden elnök szerdán Washingtonban.

Az elnök a Fehér Házban tartott tájékoztatón elmondta, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter javaslatára 31 harci járművet juttatnak el Ukrajnába, ami egy ukrán zászlóaljnak felel meg. Megjegyezte, hogy az Abrams használata és karbantartása nagyon összetett feladat, ezért az Egyesült Államok olyan alkatrészeket és felszereléseket ad az eszközökkel, amelyek hosszú távon fenntarthatóvá teszik az eszközök használatát a hadszíntéren.
Joe Biden elmondta, hogy a harckocsik szállítása a szövetségesekkel egyeztetve történik. Közölte, hogy szerdán reggel megbeszélést tartott a német kancellárral, a brit és az olasz miniszterelnökkel, valamint a francia elnökkel Ukrajna teljes körű támogatásáról.
Az amerikai védelmi minisztérium szerdán közlemény adott ki az újabb felajánlás részleteivel kapcsolatban. Ennek alapján a 31 Abrams harkocsihoz 120 milliméteres lövedékeket és egyéb lőszereket is adnak, valamint a csomagban szerepel további 8 taktikai jármű, több kiszolgáló jármű felszerelésekkel és a kiképzés, karbantartás anyagi fedezete.
A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az Abrams harckocsikat az Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében szállítják majd, ami azt jelneti, hogy közbeszerzési eljáráson keresztül vásárolják meg, és nem az amerikai hadsereg készletéből hívják le. Az amerikai hadsereg jelenleg mintegy 4 ezer M1 Abrams harckocsival rendelkezik.
A harckocsikra vonatkozó amerikai lépés megfelel a német igénynek, amelyet Olaf Scholz kancellár támasztott, miszerint szeretnének amerikai elköteleződést látni a harckocsikat illetően, mielőtt Németország dönt Leopard-típusú harckocsik ukrajnai szállításáról.
Az Egyesült Államok kormánya még a múlt héten is ellenezte, hogy a legmodernebb típusú harckocsit küldje Ukrajnának. Arra hivatkozott, hogy az eszköz kezelése bonyolult, fenntartása pedig túlságosan nagy költséget jelent. A védelmi politikáért felelős helyettes-államtitkár, Colin Kahl újságírók előtt arról beszélt, hogy az Abrams harci járművek összetett és drága eszközök, amelyeket nehéz karbantartani és a kiképzés is nehéznek számít. Úgy fogalmazott, hogy “nem kellene az ukránokat olyan rendszerekkel ellátni, amelyeket nem tudnak javítani és fenntartani, valamint hosszú távon nem engedhetik meg maguknak”.

Orosz külügy: az ukrán rendszer jelenti az egyetlen veszélyt Odesszára

A gazdag történelmű Odesszát egyedül az ukrajnai nacionalista rezsim fenyegeti, amely szisztematikusan rombolja a műemlékeket – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca arra reagált, hogy az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szerdán veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánította Odessza történelmi óvárosát.
“Nem vitatva azt a jelentős kulturális örökséget és dicsőséges történelmi múltat, amely az orosz állam részeként lett Odesszáé, természetesnek tartjuk, hogy Odessza felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára. Pontosításra szorul ugyanakkor az a tény, hogy a város gazdag történelmét egyedül az ukrajnai nacionalista rezsim fenyegeti, amely szisztematikusan rombolja Odessza nagy alapítóinak és védelmezőinek emlékműveit” – hangzott a közlemény.
A moszkvai minisztérium szerint külön elítélést érdemel az UNESCO részéről, hogy a város kikötői övezetében katonai létesítményeket és fegyvereket helyeztek el és használnak.
A tárca rámutatott, hogy “a kijevi rezsim” lebontja II. Katalin cárnő és társai, Joszif Gyeribasz (José de Ribas), Platon Zubov, Francois Sainte de Wollant, Grigorij Potemkin herceg és Alekszandr Szuvorov tábornok emlékművét, amely szerves részét képezi a város évszázados történelmi örökségének és építészeti együttesének. A közlemény emlékeztetett rá, hogy tavaly lerombolták a várost a fasiszta megszállók ellen védő katonák emlékművét, idén januárban pedig vandálok elcsúfították az odesszai Megváltó Krisztus csodatévő képének kápolnáját megsemmisítve a II. Miklós mártír cár és az orosz ortodox egyház által szentté avatott Fjodor Usakov tengernagyot ábrázoló freskókat.
“Az elmúlt néhány évben számos, a (világörökségi helyszíni) jelölés határain belül vagy annak peremövezetében található történelmi épület részben összeomlott” – hangzott az állásfoglalás.

A brit kormányfő Ukrajna még erőteljesebb támogatását kérte a szövetségesektől

Üdvözölte az amerikai és a német harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéseket szerdán Rishi Sunak brit miniszterelnök, de Ukrajna még erőteljesebb támogatását kérte a szövetségesektől.

Szerdán az amerikai kormány Abrams, a német kormány Leopard 2 típusú harckocsik szállítását jelentette be Ukrajna számára.
A nagy nyugati NATO-szövetségesek közül azonban elsőként London hozott döntést hasonló segítségnyújtásról: a Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel “hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveg is.
A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.
Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak tárgyalt az amerikai, a német, a francia és az olasz vezetőkkel, akiknek kifejezte elismerését a harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéshez.
A brit kormányfő a Downing Street szóvivője szerint kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a döntés más országokat is a példa követésére sarkallhat.
Sunak ugyanakkor azt kérte a szövetséges vezetőktől, hogy a következő hetekben és hónapokban nyújtsanak még intenzívebb támogatást Ukrajnának. A brit kormányfő véleménye szerint Oroszország egyértelműen hátrányba került, és lehetőség nyílt a nemzetközi közösség számára a tartós ukrajnai béke megteremtését célzó erőfeszítések gyorsítására – fogalmazott szerdai tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.
A Downing Street illetékese szerint a telefonos egyeztetésen mindegyik vezető elismeréssel szólt a hadianyag-szállítások erőteljes összehangoltságáról, valamint az Ukrajnának nyújtott folyamatos humanitárius és gazdasági támogatásról a civil infrastruktúra elleni “válogatás nélküli és barbár” orosz támadások közepette.
A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán bejelentette, hogy eddig csaknem kétmilliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott pénzintézet az orosz agresszióra reagálva 2023 végéig 3 milliárd euró értékű külön befektetési programra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.
Szerdai beszámolójában az EBRD közölte, hogy jó úton halad e cél teljesítése felé: a keretből eddig 1,7 milliárd eurót helyezett ki az ukrán gazdaságba, és további 200 millió euró finanszírozást mozgósított partnerbankok bevonásával.

Az orosz erők behatoltak Vuhledarba

Behatoltak az orosz egységek a Donyecktől mintegy ötven kilométerre délnyugatra fekvő Vuhledarba – közölték szerda este orosz sajtóforrások.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz hadsereg folytatta az offenzívát, ahol az ukrán fél mintegy hatvan embert veszített, valamint megsemmisült két lőszerraktár, egy páncélozott személyszállító, két kisteherautó és egy Mszta-B önjáró löveg.
Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától jórészt elcsatolt donyecki régió megbízott kormányzója a TASZSZ-nak azt mondta, hogy az orosz erők, különösen a Wagner magánhadsereg fegyveresei haladást értek el a külvárosokban a Bahmut birtoklásáért folytatott harcokban.
Konasenkov szerint Zaporizzsja irányában az orosz hadsereg előnyösebb vonalakat és állásokat foglalt el, megsemmisítve egyebek között több mint hatvan ukrán katonát, három harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy egyéb jármű és egy D-20-as löveget.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Komszomolszkaja Pravda rádióadónak azt mondta, hogy az illetékességébe tartozó régióban az orosz erők meghiúsították az Azovi-tengerhez való eljutást célzó ukrán haditervet, átvették a stratégiai kezdeményezést és előrenyomultak Huljajpolje irányába és megsemmisítették a 128. dandár vezetésipontját.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye megbízott kormányzója ugyanakkor a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy az ukrán hadsereg ellentámadásra készül a régióban, ahol 40 ezer katonát vont össze. Balickij azt mondta, hogy az oroszok haladása nem “csapásjellegű”, az egységek alapvetően a “szürke zónában” terjeszkednek.
Az ukrán fegyveres erők vesztesége a moszkvai katonai tárca szóvivője szerint Kupjanszk irányában hét diverzáns és felderítő csoport, több mint kilencven katona, három páncélozott személyszállító jármű, egy egyéb jármű és két német gyártmányú Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack, Liman irányában pedig több mint húsz katona, két páncélozott harcjármű, valamint egy Panzerhaubitze 2000, egy Krab, egy Mszta-SZ és egy Gvozgyika önjáró löveg volt.
A Herszon irányában, Dnyiprjany község közelében orosz tüzérségi tűz akadályozta ukrán diverzáns és felderítő csoportok partraszállását a Dnyeper bal partján. Ugyanebben a régióban, ahol légi- és tüzérségi csapások érték az ukrán tartalékokat Mikolajivka közelében, a tábornok szerint az ellenoldal vesztesége mintegy harminc katona, három rohamcsónak és két gyalogsági harcjármű volt.
Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 124 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 79 tüzérségi lőállásra mértek csapást. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-27-es repülőgépet, a légvédelem pedig egy Mi-8-as helikoptert, négy drónt és négy HIMARS-lövedéket.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán védelmi erők a háború kezdete óta 377 repülőgépet, 204 helikoptert, 2948 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7627 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 988 sorozatvetőt, 3906 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8171 speciális katonai járművet veszített. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi támadást.
A Meduza Rigában szerkesztett orosz ellenzéki portál beszámolója szerint a 2014-ben elcsatolt Krímben, valamint az oroszországi Belgorod megyében és a Krasznodari területen szerdán több tévécsatornán Volodimir Zelenszkij felhívása jelent meg, amelyben az ukrán elnök területek küszöbönálló visszaszerzését helyezte kilátásba. Oleg Krjukov, a Krím vezetőjének tanácsadója Telegram-bejegyzésében azt állította, hogy az ukrán akciót amerikai technikai támogatás tette lehetővé.

Ukrajna elismerte Szoledar elvesztését

Az ukrán erők kivonultak a kelet-ukrajnai Szoledarból – jelentette be szerdán Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője az ukrán rádió szerint.

“Erőink teljesítették legfőbb feladatukat: nem engedték meg az ellenségnek, hogy áttörjön a frontvonalon” – idézte a rádió a szóvivő szavait. A BBC-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva a szóvivő azt mondta, hogy a személyi állomány életének megmentése érdekében vonultak ki a stratégiai jelentőségű Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városból, és az előre előkészített védelmi vonalakon helyezkedtek el. Szavai szerint a Szoledart védő ukrán katonák a 3-5-szörös túlerővel szemben “igazi bravúrt” hajtottak végre, erőteljesen megtartva pozícióikat. “Óriási veszteségeket okoztak az ellenségnek, ahhoz hasonlót, amilyet a két csecsenföldi háborúban szenvedtek el az oroszok” – hangsúlyozta.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője egy tévéműsorban azzal indokolta az ukrán csapatok kivonását Szoledarból, hogy “az orosz megszállók a földdel tették egyenlővé” a várost. Megerősítette ugyanakkor, hogy Bahmut városát változatlanul az ukrán erők ellenőrzik. Szavai szerint az ukrán katonák addig maradnak Bahmutban, ameddig “van pince, és amíg tartani tudják a területet”.
Szerdán ismerte el Ukrajna hivatalosan, hogy az orosz erők elfoglalták a Donyeck megyei várost. Oroszország már január 13-án azt állította, hogy ellenőrzése alá vonta a települést. Január 16-án Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter arra szólított fel, hogy ne terjesszenek álhíreket a Szoledar körüli harcokról. Január 19-én az amerikai hírszerzés közölte, hogy értesüléseik szerint sem Bahmutot, sem Szoledart nem vonták teljesen ellenőrzésük alá az orosz erők – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán légierő közben a Telegramon arról számolt be, hogy megsemmisítettek egy orosz Szu-25-ös csatarepülőgépet és egy Orlan-10 típusú drónt a keleti országrészben. A pontos helyszínt nem hozták nyilvánosságra.
A hírportál jelentése szerint szerdán két órán át Ukrajna egész területén légiriadó volt, mert két, Kinzsal típusú rakéta szállítására alkalmas Mig vadászgép szállt fel Fehéroroszországban.
Mihajlo Fedorov, a digitális fejlesztésért felelős ukrán miniszter a Telegramon jelentette be, hogy Németország februárban tízezer Starlink terminált ad át Ukrajnának. Lengyelországtól Ukrajna eddig már nyolcezer Starlink műholdas terminált kapott. Az Elon Musk amerikai milliárdos vállalata, a SpaceX Starlink műholdas rendszere jelent Ukrajnának alternatív megoldást a mobiltelefontornyok működtetésére, amikor az orosz légicsapások okozta áramkimaradások hosszabb ideig tartanak.

Orosz külügyi szóvivő: a Nyugat készült az Oroszország elleni háborúra

A német külügyminiszter nyilatkozata, miszerint a Nyugat “háborút folytat Oroszország ellen”, párosítva a német kancellár korábbi beismerésével arra vall, hogy előre eltervezett háború zajlik Moszkva ellen – írta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai Telegram-bejegyzésében.

Zaharova Annalena Baerbock német külügyminiszternek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén, Strasbourgban kedden elmondott beszédére reagált, amelyben harckocsik szállítását sürgette Ukrajnának.
“Ha folytatjuk ezt az egymásra mutogatós játékot, mert ez kényelmesebb és egyszerűbb, Oroszország és Putyin fog nyerni. Ezért nem fordulok az önök országához, más országokhoz, hogy megkérdezzem, miért nem szállítottak önjáró tüzérségi egységeket – PzH 2000-es tarackokat, annak ellenére, hogy Hollandia és Németország szállított ilyeneket. Ez nem vezet semmire. Ennek csak Európa megosztottsága lesz a vége. Ezért mondtam nemrégiben: igen, többet kell tennünk Ukrajna védelmében, igen, többet kell tennünk abban, ami a tankokat illeti. De a legfontosabb és legdöntőbb dolog az, hogy ezt közösen kell megtennünk, és nem szabad a +keresd a bűnöst!+ játékot játszani Európában, mert mi Oroszország ellen vívunk háborút, nem egymás ellen” – idézte Zaharova Baerbockot.
“Ha ehhez hozzávesszük (Angela) Merkel (német kancellár) beismerését, hogy erősítették Ukrajnát, és nem számoltak a minszki megállapodásokkal, akkor egy előre megtervezett háborúról van szó Oroszország ellen” – írta a külügyi szóvivő.
Szergej Nyecsajev berlini orosz nagykövet szerdán újságíróknak nyilatkozva rendkívül veszélyesnek nevezte Berlin döntését, hogy Leopard 2 harckocsikat szállít Kijevnek. Mint mondta, ez a konfliktust a konfrontáció új szintjére emeli és ellentmond a német politikusok azon kijelentéseinek, hogy Németoszág nem hajlandó belekeveredni.
“Sajnos ez újra és újra megtörténik” – hangoztatta.
A misszióvezető szerint Berlin határozottan elutasította, hogy elismerje történelmi felelősségét Oroszország népe iránt. Azt hangoztatta, hogy Berlin nem hajlandó diplomáciai úton megoldani a konfliktust, és a fegyverszállításokkal újabb eszkalációra törekszik, ami veszélyezteti a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának lehetőségét.
Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete a washingtoni orosz diplomáciai képviselet közleménye szerint kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg meg fogja semmisíteni az amerikai M1 Abrams tankokat, ha leszállítják őket Ukrajnának. Megjegyezte, az Egyesült Államok képviselői “folyamatosan növelik a bábjaiknak nyújtott katonai segítség mértékét”.
A diplomata szerint Washington nem fogja tudni a tankok szállítását “védelmi fegyverekről” szóló érvekkel igazolni. Antonov szerint “senkinek sem szabad illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy ki az igazi agresszor a jelenlegi konfliktusban”.
Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője szerdán kilátásba helyezte, hogy Oroszország keményen fog reagálni, ha Ukrajnának nagyhatótávolságú fegyvereket adnak át.
“Ha Washington és a NATO-országok fegyverekkel látják el Kijevet az Oroszország mélyében. Békés városok ellen indított csapásokhoz és az alkotmányba foglalt területeink elfoglalására tett kísérletekhez, az kemény válaszintézkedésekre kényszeríti majd Moszkvát. Ne mondják később, hogy nem figyelmeztettük Önöket!” – idézte Gavrilovot a RIA Novosztyi hírügynökség.
A diplomata óva intette Ukrajna szövetségeseit attól is, hogy uránhegyű harckocsilövedékekkel lássák el Kijevet. Leszögezte, hogy Oroszország az ilyen típusú lőszer használatára “piszkos” bomba használataként fogja tekinteni.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szakértőkre hivatkozva azt hangoztatta, hogy az amerikai Abrams és német Leopard harckocsik leszállítása Ukrajnának műszaki okokból “meglehetősen kudarcos” terv, amely túlbecsüli azt a potenciált, amellyel e lépés hozzájárulhat az ukrán fegyveres erők megerősítéséhez. Megismételte: egyelőre nem körvonalazódik annak lehetősége, hogy a konfliktus rendezését diplomáciai útra tereljék.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Moszkva és Berlin között nem történt kapcsolatfelvétel a harckocsi-szállítás ügyében.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine