quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2023. 01. 29. vasárnap
  -  Adél
0-24

Az orosz-ukrán háború 335. napja – FRISSÜL

2023. január 24.

Immár háromszázharmincötödik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Európai Bizottság: Ukrajnának többet kell tennie a korrupció elleni küzdelemben

Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az ukrán hatóságok komolyan kezelik a korrupciós vádakkal kapcsolatos vizsgálatokat, azonban a korrupcióellenes küzdelemben több előrelépésre van szükség – jelentette ki Ana Pisonero, a testület szóvivője kedden Brüsszelben.

A szóvivő azzal kapcsolatban válaszolt a sajtó kérdéseire, hogy több magas rangú ukrán tisztségviselő is bejelentette lemondását, miután a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy túlárazottan vásároltak ellátmányt a hadseregnek.
“Ukrajnának hatékony vizsgálatokat kell lefolytatnia, valamint hiteles eredményeket kell felmutatnia az eljárások és az elmarasztaló ítéletek terén” – tudatta a szóvivő.
Mint mondta, Ukrajna már több téren is előrelépést tett; új vezetőt nevezett ki a korrupcióellenes hivatal élére, és új pályázatot írt ki a korrupcióellenes hivatal igazgatói posztjára. Hangsúlyozta, hogy az EU már évek óta támogatja Ukrajnát a jogállamiság megerősítésében, és a korrupcióellenes intézkedések az uniós csatlakozási folyamat kulcsfontosságú dimenziói, amelyek a makroszintű uniós pénzügyi támogatás politikai feltételeinek is részét képezik.
“A bizottság szoros kapcsolatban áll a kijevi vezetéssel annak biztosítása érdekében, hogy az Ukrajna támogatására küldött forrásokat jó célra használják fel” – mondta el a szóvivő.

Ukrajna további katonai támogatásáról tárgyalt a finn elnök Kijevben

Sauli Niinistö finn elnök kedden előre be nem jelentett látogatásra érkezett Ukrajnába, tárgyalásai középpontjában a háború sújtotta kelet-európai ország további katonai célú támogatása állt – jelentette a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

“Ukrajna nagyra értékeli Finnország és a finnek támogatását. Köszönöm ezt a látogatást!” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, amelyen videofelvételt is közzétett finn kollégájával folytatott találkozójáról.
Zelenszkij közös sajtótájékoztatójukon leszögezte, hogy Ukrajna nem készült, és ezután sem készül megtámadni Fehéroroszországot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az ukrán elnök Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő keddi kijelentésére reagált, amelyben megvádolta Ukrajnát, hogy területén olyan nyugati katonákat képeznek ki, akiknek az a céljuk, hogy destabilizálják Fehéroroszországot.
Az államfők megbeszélésükön megvitatták Finnország katonai segítségnyújtását és Ukrajna politikai támogatását. Niinistö szavai szerint Ukrajna harckocsikkal történő ellátásának kérdése továbbra is napirenden van. “Mi vagyunk az egyetlen ország a NATO-n kívül, amelynek Leopard típusú harckocsijai vannak. Hosszú határszakaszunk van Oroszországgal, és ezt figyelembe kell venni” – mutatott rá Niinistö sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy különféle szerepek vannak az ukrán segítségnyújtásában, és Finnország aktívan részt vesz ebben a segítségben. A mai napig Finnország 600 millió eurót nyújtott Ukrajnának katonai segítségnyújtás formájában – tette hozzá.
Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőn a finn külügyminiszter közölte: országa még nem döntött arról, hogy szállít-e Leopard harckocsikat Ukrajnának.
A finn államfő a nap folyamán felkereste a Kijev megyei Borogyankát és Bucsát, ahol az orosz hadsereg a háború első heteiben komoly pusztításokat végzett. Borogyankában megvitatta az újjáépítés kérdéseit, beleértve ideiglenes lakások kialakítását, amelyhez Finnország már segítséget nyújtott Ukrajnának.

Donyeck környéki előrenyomulásról és meghiúsult ukrán Dnyeper-átkelésről számoltak be orosz források

Az orosz fegyveres erők Donyeck környéki előrenyomulásáról és egy meghiúsult ukrán Dnyeper-átkelési kísérletről számoltak be kedden orosz források.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében folytatódott az orosz előrenyomulás, valamint Sziverszk környékén összehangolt csapások érték az ukrán 25. ejtőernyős rohamdandár egységeit. Beszámolója értelmében ezen a frontszakaszon mintegy félszáz ukrán katona esett el, továbbá egy páncélozott személyszállító, két kisteherautó, egy Grad sorozatvető és egy Mszta-B önjáró tarack semmisült meg.
Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától nagyrészt elcsatolt “Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán közölte, hogy az ukrán fegyveres erőknek már csak egy biztonságos útvonaluk maradt az ostromlott Bahmut (Artemivszk) városba való bejutáshoz, ahol utcai harcok folynak.
Az ukrán fegyveres erők vesztesége Konasenkov szerint Kupjanszk irányában több mint negyven katona, egy páncélozott harcjármű és egy egyéb jármű, Liman irányában több mint harminc katona, öt páncélozott harcjármű, egy M-777-es tarack és két AN/TPQ-37-es ellentűzradar, Zaporizzsja irányában több mint 25 katona, egy Akacija önjáró löveg, egy D-20-as és egy D-30-as tarack, valamint három jármű, Herszon irányában pedig egy AN/TPQ-50-es ellentűzradar volt.
A RIA Novosztyi hírügynökség Herszon megye katasztrófavédelmi szolgálatainak szóvivőjére hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz fegyveres erők meghiúsították, hogy ukrán katonák átkeljenek a Dnyeper folyón Nova Kakhovka közelében. Az informátor szerint a Korsunkánál és Dnyiprjanynál kudarcot valló próbálkozás során az ukránok hat páncélozott gyalogsági járművet, három rohamcsónakot és mintegy száz katonát veszítettek.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a donyecki régióban lévő Bahmut (Artemivszk) és Novoukrajinka területén az ukrán 57. önálló gépesített dandár vezetésipontjára és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárra, továbbá 64 tüzérségi egységre, valamint 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az orosz légierő megsemmisített egy Buk-M1-es önjáró légvédelmi rakétaindítót, a légvédelem pedig lelőtt 10 ukrán drónt.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 376 repülőgépet, 203 helikoptert, 2944 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7614 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 988 sorozatvetőt, 3898 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8159 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben a belövések egy civilt megöltek, Ilovajszkban pedig kettőt megsebesítettek.
Vjacseszlav Sztarovojt, az oroszországi Kurszk megye kormányzója közölte, hogy a határhoz közeli Gornal faluban két lakos megsérült egy ukrán drónról ledobott robbanószerkezet detonációja következtében.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben felszámolta a Hizb ut-Tahrír al-Iszlami nemzetközi terrorszervezet egy Ukrajnából koordinált sejtjét. Vlagyimir Konsztantyinov, az krími parlament elnöke keddi Telegram-bejegyezésében azt írta, hogy a félszigeten eddig 13 utcát neveztek el a “különleges hadműveletben” elesettekről.

Kijev: Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Fehéroroszországgal szemben

Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Fehéroroszországgal szemben, és óva inti a szomszédos országot attól, hogy az Oroszországi Föderáció oldalán részt vegyen a háborúban – jelentette ki kedden Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka pravda hírportál tudósítása alapján.

“Oroszország minden lehetséges módon megpróbálja bevonni Fehéroroszországot egy közvetlen háborúba. Ukrajna óva inti Minszket az esetleges további agresszív tervektől. A magunk részéről megerősítjük, hogy nincs semmilyen agresszív szándék Fehéroroszországgal szemben” – szögezte le a kijevi külügyi tárca képviselője. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna készen áll az események bármilyen alakulására, és kizárólag az önvédelemhez való, az ENSZ Alapokmányában biztosított jogának gyakorlásával él. “Az ukrán védelmi erőknek és a kormánynak világos cselekvési terve van arra az esetre, ha megnövekszik a fehérorosz fenyegetés” – fűzte hozzá Nyikolenko.
A szóvivő arra reagált, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő – aki Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese – kedden kijelentette, hogy az ukránok felkérték őt egy megnemtámadási paktum megkötésére Ukrajnával. “Azt kérik tőlünk, hogy semmilyen körülmények között ne kezdjünk háborút Ukrajnával. Azt javasolják, hogy kössünk egy megnemtámadási paktumot” – idézte a Belta fehérorosz állami hírügynökség Lukasenkát, aki egyúttal megvádolta Ukrajnát, hogy területén olyan nyugati katonákat képeznek ki, akiknek az a céljuk, hogy destabilizálják Fehéroroszországot.
Közben kedd délután Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el, amely negyven percig tartott.

További magas rangú ukrán tisztségviselőket menesztettek tisztségükből

További magas rangú tisztségviselőket, négy miniszterhelyettest és öt megyei kormányzót mentett fel hivatalából az ukrán kormány kedden.
Az UNIAN ukrán hírügynökség idézte Oleh Nemcsinov kabinetminisztert, aki ismertette a távozók névsorát. Eszerint mennie kellett Vjacseszlav Sapovalov védelmi miniszterhelyettesnek, Ivan Lukerja és Vjacseszlav Negoda közösségi és területfejlesztési miniszterhelyettesnek, valamint Vitalij Muzicsenkónak, a szociálpolitikai tárca helyettes vezetőjének.
A testület egyben támogatta Volodimir Zelenszkij államfő rendelettervezetét, amely szerint elbocsátják Valentin Reznicsenko Dnyipropetrovszk megyei, Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei, Olekszij Kuleba Kijev megyei, Dmitro Zsivickij Szumi megyei és Jaroszlav Janusevics Herszon megyei kormányzót.
Sapovalovot, aki az ukrán fegyveres erők logisztikájáért volt felelős a védelmi tárcánál, nemrég olyan vádak érték, hogy túl magas áron szerzett be élelmiszereket a hadseregnek – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. A hírportál a védelmi minisztériumra hivatkozva hozzátette: Sapovalov maga kérte elbocsátását, hogy az őt ért vádak miatt ne kerüljön veszélybe az ukrán fegyveres erők stabil ellátása. Sajtóértesülések szerint Reznicsenko és Kuleba kormányzók is maguk kérték felmentésüket tisztségükből, míg a többi vezető közös megegyezéssel távozott.
A nap folyamán Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője is felmentését kérte, amit Zelenszkij nem sokkal később rendeletben jóvá is hagyott.
A Strana.ua hírportál és az Ukrajinszka Pravda szerint Kirilo Timosenko helyét Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó veszi át, míg Kirilo Timosenkót a herszoni kormányzói hivatal élére nevezhetik ki.
A múlt héten, január 17-én Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda tanácsadója nyújtotta be lemondását posztjáról, amit Andrij Jermak, az iroda vezetője még aznap elfogadott. A tisztségviselő a dnyiprói lakóházat ért múlt heti – sok áldozatot követelő – orosz rakétatalálat után ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a H-22-es rakétát az ukrán légvédelem lőtte le, és az emiatt zuhant a többszintes épületre. Aresztovics nyilatkozata Ukrajnában közfelháborodást váltott ki, ami arra késztette a tanácsadót, hogy bocsánatot kérjen, és felmentését kérje.
Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden azt írta a Twitteren, hogy Zelenszkij személyi döntései “az állam kulcsfontosságú prioritásairól tanúskodnak”, így reagál az államfő “arra a kulcsfontosságú társadalmi elvárásra, hogy az igazságszolgáltatásnak mindenkire vonatkoznia kell”.
Zelenszkij hétfő esti videobeszédében már előre jelezte, hogy korrupciós vádak miatt a héten személyi változások lesznek a kormányban, a régiókban és a biztonsági erők különböző szintű vezetői posztjain. Ezek közül, mint mondta, néhányat már végre is hajtottak, míg mások hamarosan következnek.

Minden eddiginél nagyobb közös hadgyakorlatot tart az izraeli és az amerikai haderő

Minden eddiginél nagyobb, többnapos légi és tengeri közös hadgyakorlatot kezdett kedden az izraeli és az amerikai haderő, részben Izraelben – jelentette a helyi média.

Az izraeli katonai rádió szakértője szerint a cél elsősorban Irán figyelmeztetése. “A bazalt tölgyei” fedőnevű hadgyakorlaton az izraeli egységek mellett 6400 amerikai katona vesz részt, többségük a George Bush repülőgép-hordozón és az azt kísérő hadihajókon.
Száznegyvenkét, köztük több nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas repülőgép, többtucat tengeri cirkáló, valamint tengeralattjárók manőverezését gyakorolják, miközben a légierő az Irán elleni esetleges támadást is modellezi, délen vadászgépek bombáznak, és katonák ezrei rakétateszteket végeznek.
A Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő az eddigi legjelentősebb közös hadgyakorlatnak minősítette a péntekig tartó műveleteket.
Az izraeli hadsereg közlése szerint most elsősorban a közös izraeli-amerikai készenlétet tesztelik, javítják a két hadsereg műveleti kapcsolatát, szimulálják célpontok megtámadását, és gyakorolják a kommunikációs, a parancsnoki és irányítási rendszerek összjátékát összetett helyzetekben. A gyakorlatot alig egy héttel azután kezdték el, hogy Herci Halevi átvette az izraeli vezérkari főnöki posztot elődjétől.
A központi szerepet játszó George Bush repülőgép-hordozó B-52-es bombázókat szállít, valamint F-35, F-15, F-16 és F-18 vadászrepülőgépeket. A hadgyakorlat 6400 amerikai katonájából mindössze 450 tartózkodik szárazföldön Izraelben, a többiek a tengeren végzik feladatukat.
A ynet szerint az elmúlt egy év során már harmadszor gyakorol a két haderő egy Irán elleni közös támadást. A lap szerint a következő napokban Izraelben sokfelé érezhető lesz a biztonsági erők élénk mozgása, és robbanások zaja hallatszik majd a déli országrészben.
“A bazalt tölgyeit” mintegy két hónappal ezelőtt, még Benjámin Netanjahu miniszterelnöki kinevezése előtt kezdték el tervezni. A ynet amerikai forrása szerint a hadgyakorlat megmutatja, hogy az Egyesült Államok miként tudja gyorsan a Közel-Keletre átcsoportosítani erőit, noha Washington figyelmét jelenleg főként az ukrajnai orosz invázió és a Kínával kiéleződő feszültség köti le.

Blaszczak: Berlin megkapta a lengyel kérést Leopard harckocsik Ukrajnába szállításához

Németország megkapta a lengyel engedélykérést német gyártmányú Leopard harckocsik Ukrajnába szállításához – közölte keddi Twitter-bejegyzésében Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak arra szólította fel a német felet, hogy csatlakozzon az Ukrajnát Leopard-2 harckocsikkal támogató országok koalíciójához. “Ez közös ügyünk, hiszen egész Európa biztonságáról van szó” – írta.
Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap este úgy nyilatkozott, hogy nem érkezett még engedélykérés a szövetségi kormányhoz külföldre eladott Leopard harckocsik Ukrajnába szállításáról, de ha érkezne ilyen, nem állnának a kezdeményezés útjába.
A hadiipari exportról szóló német jogszabályok szerint a német szövetségi kormány engedélye nélkül nem lehet külföldre kivitt harckocsit harmadik országnak átadni.
A wpolityce.pl lengyel hírportál megszerezte és már hétfő este ismertette a Robert Habeck német gazdasági, valamint Boris Pistorius védelmi miniszternek címzett levél tartalmát.
Blaszczak a levélben reményének adott hangot, hogy a német fél segíti Lengyelországot a harckocsik kezelésével megbízott ukrán katonák kiképzésében, és biztosítja az alkatrészeket és a lőszert. A tárcavezető aláhúzta, hogy az ügy gyors elbírálására számít.
Mateusz Morawiecki kormányfő vasárnap a PAP hírügynökségnek elmondta: ha Berlin nem hagyja jóvá a Leopard harckocsik átadását Ukrajnának, akkor Lengyelország egy szűkebb, Németország nélküli koalícióban is támogatná korszerű fegyverekkel az Oroszország által megtámadott országot.
Varsó eredetileg azt javasolta, hogy a nyugati államok szélesebb koalíciója legalább egy páncélos dandárnyi tankot adjon Ukrajnának, Lengyelország ennek keretében tizennégy Leopard-2 harckocsit szállítana a saját készleteiből. Dánia, Finnország, Norvégia, Spanyolország és Portugália is jelezte, hogy csatlakozna a kezdeményezéshez, a balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – külügyminiszterei pedig szombaton közös nyilatkozatban felszólították a német kormányt, hogy azonnali hatállyal biztosítson ilyen harckocsikat Ukrajnának.
Pénteken a németországi Ramsteinban tartott találkozón az Ukrajnát támogató országoknak nem sikerült megállapodniuk a Leopard-2 nehézharckocsik szállításáról. A német védelmi miniszter azt mondta, megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a német haderőben használt Leopard 2-esek állományát, és a partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntést hoznak.

Német védelmi miniszter: Németország nem szigetelődött el Leopard harckocsik Ukrajnába küldésének ügyében

Németország nem szigetelődött el abban a kérdésben, hogy kell-e Leopard típusú német harckocsikkal támogatni az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden Berlinben.

A négy napja kinevezett miniszter Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott első hivatalos megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján kifejtette: míg egyes országok “nagyon határozottan követelik”, hogy Ukrajna támogatói a világ legerősebb és legmodernebb nyugati harckocsijának számító Leoparddal is segítsék a védekezést, mások “éppen olyan alaposan mérlegelni akarnak, mint a német kancellár”.
Ez azonban nem megosztottságot jelent, hanem azt, hogy az álláspontok összehangolása egy folyamat, amelyhez idő kell – mondta Boris Pistorius.
Hozzátette: hamarosan elkészül a minisztérium jelentése a hadsereg (Bundeswehr) Leopard-állományáról és a harckocsik állapotáról, felszereltségéről, így nagyon gyorsan el lehet kezdeni a kiképzést és a szállítást, ha a kormány úgy határoz, hogy a Bundeswehrtől is átadnak ilyen harckocsikat Ukrajnának.
Jens Stoltenberg hozzátette: bízik abban, hogy hamarosan lezárulnak a szövetségesek közötti egyeztetések és sikerül megállapodásra jutni.
Kiemelte: még ütőképesebb és fejlettebb fegyverrendszerekkel, köztük harckocsikkal is segíteni kell a védekezést, méghozzá az eddiginél gyorsabban, mert döntő fontosságú szakasz következik Oroszország Ukrajna elleni háborújában, a Kreml újabb támodásokra készül.
Mint mondta, éppen ezért üdvözli, hogy a német kormány már a döntéselőkészítés szakaszában arra bíztatja Leopardokkal rendelkező partnereit, hogy kezdje meg az ukrán katonák kiképzését a harckocsi használatára.
A NATO-főtitkár aláhúzta: csak azzal lehet tartós békét teremteni, hogy világossá teszik Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy “nem győzhet a csatatéren”, ehhez pedig képessé kell tenni az ukrán erőket az orosz megszállás alá került területek visszafoglalására.
A német kormánynak a Leopardok ügyében nemcsak arról kell dönteni, hogy átadnak-e harckocsikat a Bundeswehrtől Ukrajnának, hanem a hadiipari exportról szóló szabályok alapján arról is, hogy engedélyezi-e más országoknak a német gyártótól vásárolt harckocsik továbbadását.
Elsőként, január közepén a lengyel kormány jelentette be, hogy egy nemzetközi összefogás keretében átadna 14 Leopard harckocsit Ukrajnának. Keddi német sajtójelentések szerint be is nyújtották a német kormányhoz a reexporthoz szükséges kérelmet.

Orosz vezérkari főnök: gyakorlatilag az egész Nyugat áll szemben Moszkvával

Gyakorlatilag az egész Nyugat áll szemben Oroszországgal az ukrajnai “különleges hadműveletben” – jelentette ki Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke az Argumenti i Fakti című lapnak adott, a hírportálon hétfő éjjel megjelent interjúban.

“Ilyen szintű és intenzitású katonai műveletekkel a modern Oroszország még nem találkozott. Országunk és fegyveres erői ellen ma gyakorlatilag az egész Nyugat lép fel” – mondta Geraszimov.
Kitért rá, hogy a helyzet stabilizálása, az új (Ukrajnától elcsatolt) területek védelme és a támadó műveletek végrehajtása érdekében a vezérkarnak részleges mozgósítást kellett végrehajtania. Ilyen lépésre a Nagy Honvédő Háború óta nem volt példa.
Elismerte, hogy az orosz mozgósítási rendszer nem idomult teljes mértékben az új, korszerű gazdasági viszonyokhoz, “ezért mindent menet közben kellett kijavítani”. Közölte, hogy a régiókkal együttműködve 300 ezer embert állítottak fegyverbe.
Geraszimov, akit január 11-én neveztek ki az Ukrajnában harcoló egyesített csapatcsoport parancsnokává, azt hangoztatta, hogy az orosz vezérkar mindent megtesz a “különleges hadműveletnek” a főparancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által meghatározott céljainak elérése, valamint a létező katonai fenyegetésekből kiindulva az ország katonai biztonságának biztosítása érdekében.

Borrell: az EU további 500 millió eurót biztosít Ukrajna katonai támogatására

Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn politikai megállapodást értek el az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás hetedik részletéről, amely 500 millió eurót biztosít Kijevnek és további 45 millió eurót az uniós katonai misszió által kiképzés alatt álló ukrán erőknek – jelentette be Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos hétfő este.

Borrell az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: a támogatás jóváhagyása által az európai békefenntartási mechanizmus keretében nyújtott teljes katonai segítségnyújtás 3,6 milliárd euróra emelkedik. Leszögezte: Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, és ezt a célt az EU lehető legerősebben támogatni fogja.
“Oroszország a háborúzás és a nemzetközi jog megsértésnek oldalán áll, Ukrajna pedig a béke mellett és kezdeményező szerepet vállal e tekintetben. Nem tapasztalunk valódi hajlandóságot Moszkva részéről az igazságos és fenntartható béke megteremtésére” – jelentette ki Borrell.
Azt is elmondta, hogy az EU már dolgozik az ENSZ-szel közösen a háborús bűnökért való felelősségre vonás mechanizmusain és az együttműködés középpontjában a Nemzetközi Büntetőbíróság kulcsfontosságú szerepének megőrzése áll. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok az elszámoltatás első lépéseként nagymértékben támogatják nemzetközi ügyészség létrehozását Hágában.
Borrell kitért az orosz földgázra és kőolajra vonatkozó uniós szankciókra is. Véleménye szerint “nagy csapást jelent az ország pénzügyi stabilitására”, hogy az orosz olajat hordónként 40 euróért, áron alul, közel 50 százalékos kedvezménnyel adják el, főként Indiának és Kínának.
Azt is mondta, hogy Németország nem blokkolja a Leopard harckocsik Ukrajnába küldését.

Duda: a közép-európai nemzetek együtt vannak a megpróbáltatás pillanataiban

A közép-európai nemzetek a sors viszontagságai ellenére együtt vannak a megpróbáltatás pillanataiban – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn Varsóban, az 1863-as januári felkelés 160. évfordulója alkalmából rendezett, Gitanas Nauseda litván elnök részvételével tartott megemlékezésen.
A felkelés több résztvevőjének kivégzése helyszínén, a varsói Citadellánál rendezett megemlékezésen Duda Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőt is üdvözölte, és felolvasták Volodimir Zelenszkij ukrán elnök levelét.
Duda beszédében az 1863-as oroszellenes felkelésről szólva a jelenlegi ukrajnai háborúra is utalt. Meggyőződését fejezte ki, hogy Lengyelország és a szövetségesei támogatásával Ukrajna győzni fog.
Lengyelország és a szomszéd országok, a közép-európai nemzetek a sors viszontagságai ellenére léteznek – szögezte le Duda. “Mindent túléltünk, a tapasztalatok megerősítettek és bölcsebbé tettek” – fogalmazott, hozzátéve: a térség nemzetei “különbözhetnek, de a megpróbáltatás pillanataiban együtt vannak”.
Nauseda kiemelte: a harcoló Ukrajnának nyújtott segítség az egykori lengyel köztársaságban élő nemzetek részvételével vívott 1863-as harc eszméit folytatja. Úgy látta: a szomszédos nemzetekkel szembeni orosz politika a “birodalmi törekvések hagyományát” tükrözi.
Zelenszkij levelében szintén párhuzamot vont a 160 évvel ezelőtt kitört felkelés és az ukrajnai háború között.
Az ünnepség végén katonai tiszteletadás során felolvasták a felkelés elesett vagy kivégzett vezetőinek neveit, köztük az 1863-as melchówi csatában hősies halált halt Esterházy Albert huszárkapitányét is.
Mitrovics Miklós történész szerint a januári felkeléshez több mint 400 magyar önkéntes csatlakozott, és a felkelők között Ottó néven szolgáló Esterházy Albert vezetése alatt a sziléziai Melchów mellett részt vettek a lengyel szabadságharc egyik legvéresebb, de végül győztes ütközetében.
Az európai hatalmak által 1772-1795-ben feldarabolt Lengyelországnak Oroszországhoz tartozó részében, a Lengyel Királyságban 1863. január 22-én nemzeti felkelést hirdetett a Központi Nemzeti Bizottság. A testület a harcokat irányító ideiglenes kormánnyá alakult át, kiáltványában a független Lengyelországot, valamint a rendi kiváltságok eltörlését, a földek paraszti tulajdonba adását hirdette.
A nagyrészt gerillaháborúként folytatott, a Lengyel Királyságon kívül az egykori lengyel-litván uniónak az orosz uralom alatt álló más területein is elterjedt felkelésben nemesek mellett városi polgárok és parasztok is harcoltak, összesen mintegy 200 ezer katona.
A több mint másfél évig tartó hősies felkelést az orosz csapatok végül véresen leverték. A harcokban mintegy 20 ezer ember esett el, legalább 668 felkelőt kivégeztek, 38 ezret Szibériába hurcoltak, 10 ezren külföldre menekültek. A januári felkelés a leghosszabb szabadságharc volt a lengyel történelemben, államalakító mítosszá alakult át Lengyelország függetlenségének 1918-as visszanyerése előtt.

Ukrán vezérkar: az orosz erők folytatták a támadóműveleteket Donyeck megyében

Az orosz erők az elszenvedett jelentős veszteségük ellenére folytatták a támadóműveleteket Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka települések irányba azzal a céllal, hogy elfoglalják az egész donyecki régiót – közölte hétfő esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és légicsapást indítottak ukrajnai települések ellen, továbbá 24-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő öt csapást mért ellenséges koncentrációs területekre. Lelőttek két orosz Szu-25-ös repülőgépet, egy Ka-52-es helikoptert, egy Orlan-10 típusú drónt és két H-59-es rakétát. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek ezzel egy időben három orosz koncentrációs területre mértek csapást, és eltaláltak egy ellenséges logisztikai raktárt.
A kijevi katonai vezetés közlése szerint a Harkiv megyei Kupjanszk irányában az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre, az ukrán erők minden ellenséges támadást visszavertek. Az orosz erők több települést ágyúztak hétfőn Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avgyijivka, Novopavlivszke, Zaporizzsja és Herszon téréségében.
Olekszandr Honcsarenko, a Donyeck megyei stratégiai jelentőségű Kramatorszk polgármestere hétfő délután a Facebookon arról adott hírt, hogy városát ismét orosz rakétacsapás érte, károkról és áldozatokról azonban egyelőre nem tudott beszámolni.

Több mint 636 ezer ukrán állampolgár tartózkodik Csehországban

Csehországban 2022 végén 636 282 ukrán állampolgár tartózkodott hivatalos engedéllyel. Két éve, 2021 végén, a Csehországban legálisan tartózkodó ukránok száma 200 ezer körül volt. A nagyarányú növekedés az orosz-ukrán háborúval áll összefüggésben – jelentette ki hétfőn Martin Vondrásek, országos rendőrfőkapitány sajtóértekezleten Prágában.

2022 végén összesen 1,714 millió külföldi állampolgárnak volt hivatalos tartózkodási engedélye a 10,6 millió lakosú Csehországban, 2021 végén ez a szám 660 849 volt – mutatott rá Milan Majer, az idegenrendészet parancsnoka.
A belügyminisztérium kimutatása szerint az Ukrajna elleni orosz offenzíva kezdete óta 480 804 ukrán állampolgár kapott a cseh hatóságoktól rendkívüli, egyéves tartózkodási engedélyt, amely munkavállalásra, az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, segélyek igénybevételére jogosít fel. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás szerint az ukrajnaiak egy évvel meghosszabbíthatják ezt a tartózkodási engedélyt.
Martin Vondrásek elmondta, hogy a külföldi állampolgárok számának nagyarányú növekedése ellenére a tavalyi évben nem nőtt számottevően a külföldiek részesedése a bűncselekmények elkövetésében. Az ukránok esetében ez a növekedés fél százalékos. A külföldiek tavaly a bűncselekmények 10,5 százalékát, 2021-ben pedig 9,3 százalékát követték el.
A külföldi állampolgárok legnagyobb része – 346 306 személy – Prágában él, a fővárost körülvevő Közép-csehországi kerületben pedig 159 196 a külföldi állampolgárok száma.
Az ukrán állampolgárok mellett egyebek között 117 265 szlovák, 66 340 vietnami, 43 498 orosz, 19 531 román és 17 884 lengyel állampolgár él Csehországban. A rendőrségi kimutatás szerint a tavalyi év végén az engedéllyel Csehországban élő magyar állampolgárok száma 10 517 volt.

Közel 8500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4750 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3673 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 133 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 23-án 58 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonatta – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine