quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2023. 01. 31. kedd
  -  Marcella
0-24

Az orosz-ukrán háború 334. napja – FRISSÜL

2023. január 23.

Immár háromszázharmincnegyedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Két település elfoglalását jelentették a donyecki régióban az orosz katonai hatóságok

A donyecki régióban lévő, ostromlott Bahmuthoz (Artemivszk) közeli két település, Dvoriccsja és Krasznopillja község elfoglalásáról tettek hétfőn bejelentést az orosz katonai hatóságok.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az önkéntes rohamosztagok légi és tüzérségi támogatással vették be Krasznopillját, az előrenyomulás közben megsemmisítve több mint hatvan ukrán katonát, két páncélozott harcjárművet, három egyéb járművet, két Mszta-B önjáró és két D-30-as vontatott tarackot, valamint egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart.
Az Ukrajnától nagyrészt elcsatolt “Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője, Gyenyisz Pusilin hétfőn felkereste Szoledart, amelynek elfoglalását január 14-én jelentette be az orosz hadsereg. Azt mondta, hogy a város teljesen megsemmisült, amiért az ukrán hadsereget tette felelőssé.
Pusilin azt mondta, hogy a donyecki régióban az orosz erők gyakorlatilag a harci érintkezés hosszában előrenyomulnak. Közölte, hogy a Bahmut (Artemivszk) melletti Kliscsijivka község körüli meghatározó magaslatok “csaknem teljesen” a Wagner katonai magánvállalat egységeinek ellenőrzése alá kerültek, és elrendelte a felkészülést egy ideiglenes központ létrehozására a Bahmutban maradt civilek befogadására.
Apti Alaudinov, az Ahmat csecsen különleges alakulat parancsnoka a Pervij Kanal tévécsatornának azt mondta, hogy Bahmut keleti és déli részein folynak a harcok, ahol a Wagner zsoldoscsoport és a hadsereg egységei “nagyon jól haladnak”, a város központját pedig tűz alatt tartják. Az állította, hogy a városban maradt ukrán erők hamarosan “műveleti bekerítésbe” kerülnek.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja hétfőn a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az illetékességébe tartozó régióban sikerült megbontani az első ukrán védelmi vonalat, az orosz erők a korábbi “szürke zónát” elfoglalták és a frontvonal mentén, több tucatnyi kilométeren új “szürke zóna” alakult ki. Azt állította, hogy “az orosz hadsereg előrenyomulásának mélysége néhány száz métertől nyolc kilométerig terjed”.
Konasekov tábornok azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint negyven katona és egy jármű, Liman irányában mintegy hetven katona, négy páncélozott harcjármű, valamint egy AN/TPQ-37-es és AN/TPQ-50-es ellentűzradar, Zaporizzsja irányában mintegy harminc katona, három jármű és egy Grad sorozatvető volt. Bejelentette, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Marhanec községben a felfedett lőállásában orosz precíziós föld-föld-csapás semmisített meg egy amerikai HIMARS sorozatvetőt a személyzetével és két járművel együtt.
Az orosz harcászati repülőpépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 63 tüzérségi egységre, 97 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást. A légvédelem lelőtt három ukrán drónt és tizennégy HIMARS-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 376 repülőgépet, 203 helikoptert, 2934 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7607 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 987 sorozatvetőt, 3893 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8153 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősített meg.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi támadást. A belövések következtében a luhanszki régióban lévő Kreminnában egy kétéves kislány életét vesztette.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy januárban az oroszországi Észak-Kaukázusi Szövetségi Körzetben őrizetbe vettek egy orosz állampolgárságú gyanúsítottat, aki ukrán szakszolgálatok utasítására rendőrök elleni merényletek elkövetésére készült. A nacionalista ideológia követőjeként minősített, “Alejandro” hívójelű érintettől, aki beismerő vallomást tett, “alkalmazásra kész terrorista eszközöket” koboztak el. További részleteket az FSZB nem osztott meg.
Az Ukrajnáról nagyrészt elcsatolt Herszon megye két járásában a RIA Novosztyi hírügynökség szerint rendőrség felszámolta az Oroszországban betiltott Jehova Tanúi tevékenységét. Az orosz belügyminisztérium közölte, hogy az Ukrajnában legálisan működő vallási közösség “ortodoxellenes nézeteket és szélsőséges irodalmat” terjesztett, valamint tagadta, hogy a régió Oroszországhoz tartozik.

Németországnak 175 milliárd euró kárt okoz a háború idén

A német gazdaságnak 175 milliárd euró kárt okoz Oroszország Ukrajna elleni háborúja az idén az ország egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató intézete, a kölni IW hétfőn ismertetett számításai szerint.

A munkaadói érdekképviseletekhez közel álló intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) közleménye szerint Oroszország Ukrajna elleni támadása és a háborúval összefüggő gazdasági kockázatok csak az idén a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékának megfelelő 175 milliárd euró veszteséget okoznak Németországnak.
Ez azt jelenti, hogy a háború lakosonként 2000 euró “jóléti veszteséggel” jár Németországban 2023-ban – írták.
Hozzátették, hogy a számításokhoz a háborús helyzetet egy elméleti helyzettel vetették össze, amelyben Oroszország nem ront rá Ukrajnára, és így magas energiaárak vagy termelési nehézségek, “szűk ellátási keresztmetszetek” sincsenek.
Kiemelték, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságában az utóbbi három évben is jelentős kiesést okozott a két nagy külső eredetű válság, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború. A járvány első évében, 2020-ban 175 milliárd euró “hozzáadottérték-veszteség” keletkezett a lezárások és a járvány miatti általános bizonytalanság miatt, 2021-ben pedig további 125 milliárd euró. Tavaly az előzetes számítások szerint nagyjából 120 milliárd euró lehetett a válságok miatti kiesés. A 2023-ra jelzett 175 milliárd euróval együtt így 595 milliárd euró lehet a veszteség.
Az IW szakértői hozzátették, hogy a német gazdaság továbbra is “válságüzemmódban” működik. Ennek a működésmódnak három fő jellemzőjét lehet azonosítani. Először is magasak a költségek, és nemcsak az energia drága, hanem az alapanyagok, nyersanyagok is, ami veszélyezteti a versenyképességet. A második fontos tényező, hogy a vállalatok nem tudják a költségnövekedést teljes egészében áthárítani a vásárlókra, vagyis szűkül a mozgásterük, ami visszavetheti a beruházásokat. A harmadik jellemző, hogy a válságos helyzet a vásárlókat is igen megterheli, így a háztartások kevesebbet költenek és elhalasztják a nagyobb beszerzéseket, például nem vásárolnak új autót, ha nem feltétlenül szükséges.
Mindennek hatására a német gazdaság helyzete “továbbra is nagyon törékeny” – idézték a közleményben Michael Grömlinget, az IW kutatóját.

Ukrán hírszerzés: Oroszország nem tudja elvágni Ukrajnát Európától egy esetleges offenzívával

Az orosz elnök környezetének kijelentései arról, hogy Oroszország nagy háborúra készül, megtámadhatja akár Lemberget is (Lviv), és általában elvághatja Ukrajnát Európától, nem más, mint információs háború, az ukrán fegyveres erők pedig készen állnak minden ténylegesen lehetséges forgatókönyvre – jelentette ki Vadim Szkibickij dandártábornok, az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének helyettese az Ukrinform hírügynökségnek adott, hétfőn közzétett interjújában.

“Tapasztalhatják, hány orosz elemző, aki jelenleg külföldön dolgozik, beszél 220 ezres orosz erőcsoportosulásról Fehéroroszország területén, miközben nemrég azt mondták, hogy 150 ezret telepítettek oda. (…) Valójában nincsenek ott. A most létező csoportosulást nem lehet összehasonlítani a tavaly februárival” – jelentette ki a tisztségviselő. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna fegyveres erői készen állnak az orosz hadsereg bárminemű műveletére. “Készen állunk, az államunk északi határát védő egységek készenléti ellenőrzése, a megfelelő védelmi vonalak előkészítése, a légvédelmi rendszer telepítése és megerősítése megtörtént, beleértve Kijev területét is” – szögezte le.
Szkibickij elmondta, hogy az ukrán katonai hírszerzés aktív harci cselekményekre számít Kelet-Ukrajnában, a luhanszki és a donyecki régiókban idén február-márciusban, és változást észlelt az orosz erők taktikájában. Megjegyezte, hogy a hírszerzés látja, hogyan mozognak az orosz légideszant csapatok most, hol csoportosulnak újra. Ezt Valerij Geraszimov, az Ukrajnában harcoló orosz egyesített haderőcsoport nemrégiben kinevezett új parancsnoka “kézjegyének” nevezte.
A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy Oroszország már nem tud fegyverrel és felszereléssel ellátni újabb mozgósítottakat, pedig a hírszerzés értesülései szerint újabb 500 ezer ember mozgósítására készülnek. Közölte, hogy Kijev becslései szerint eddig Oroszországban mintegy 315 ezer embert mozgósítottak az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. “Most újabb mozgósítást hajtanak végre Luhanszk és Donyeck megyék ideiglenesen megszállt területein. Ilyen tempójú háború mellett egyszerűen nem lesz ehhez ép férfi lakosság” – jegyezte meg.
Szkibickij kifejezte meggyőződését, hogy további mozgósítások is várhatók Oroszországban. Kiemelte ugyanakkor, hogy már nincs elég fegyver az új alakulatok számára. “Az oroszok nem termelnek annyit, amennyit veszítenek. Moszkva megkezdte a felszerelések, fegyverek kiszállítását a raktárakból, de ezek az arzenálok már harminc vagy több éve állnak ott, így javítást, karbantartást igényelnek. 500 ezer fős további mozgósítás esetén még nagyobb gondok merülnek fel ezek ellátásával. Ráadásul, ez hatalmas mennyiség még Oroszország számára is, és negatívan fogja érinteni az Oroszországi Föderáció gazdaságát” – fűzte hozzá a hírszerzési vezető.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közben a Twitteren azt írta, hogy az Ukrajnát támogató országoknak az úgynevezett Ramstein formátumú újabb találkozójára a tervek szerint februárban kerül sor. A tárcavezető megjegyezte, hogy minden ilyen találkozó a partnerek Ukrajnába vetett bizalmának növekedését jelzi. A több bizalom pedig több, Ukrajnának adott fegyvert jelent – vélekedett a miniszter.

Szijjártó: újabb szankciók és fegyverszállítások helyett az ukrajnai béketeremtésre kellene fókuszálni

A zsákutcát jelentő szankciók és a több száz millió eurós fegyverszállítások helyett az Európai Uniónak inkább az ukrajnai béketeremtésre kellene összpontosítania – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az Európai Bizottság már dolgozik az Oroszországgal szembeni tizedik szankciós csomagon, és a javaslat előrehaladott állapotban van, azt a tagállamok többsége is támogatja.
Kiemelte, hogy a találkozó elején bejelentkezett az ukrán diplomácia vezetője is, aki az orosz nukleáris szektor szankcionálására szólított fel, és ennek az EU-n belül is van bizonyos támogatottsága.
“Mi, magyarok alapvetően vitatjuk a szankciók eredményességét. Ha a szankcióknak az volt az eredeti célja, hogy megállítsuk a háborút, akkor az elmúlt lassan egy év világos bizonyítéka volt annak, hogy ez sikertelen kísérlet volt. A szankciók zsákutcába vitték az Európai Uniót, a szankciók nagyobb károkat okoznak nekünk, mint az oroszoknak” – közölte.
Majd elmondta, hogy Magyarország energiaellátása szempontjából az atomenergia nélkülözhetetlen, a paksi blokkok az ország villamos energiatermelésének harmadát biztosítják, a bővítésről pedig kilenc évvel ezelőtt írták alá a szerződéseket.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján jól látható, hogy az az ország van biztonságban az energiaellátás szempontjából, amely a maga által elfogyasztott energia jelentős részét maga elő tudja állítani.
“Teljesen evidens és senki számára nem okoz meglepetést, hogy Magyarország nem fog támogatni semmi olyan intézkedést, amely az Oroszországgal való nukleáris együttműködést bármilyen módon korlátozná” – szögezte le.
“A nemzeti energiaellátás tekintetében nincsen kompromisszum” – tette hozzá.
Majd aláhúzta: “Magyarország továbbra is a béke pártján áll, és jó lenne, ha az Európai Unió nem rohanna tovább befele abba a zsákutcába, amibe belefordult akkor, amikor elkezdte a szankciós politikát végrehajtani”.
A miniszter végül újságírói kérdésekre válaszolva hazugságnak nevezte az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására szánt EU-források magyar vétójáról szóló híreszteléseket.
Valamint kiemelte, hogy az Oroszországgal szemben elrendelt szankciókról folyamatos konzultáció, felülvizsgálat zajlik. Ennek kapcsán pedig fontosnak minősítette az európai hitelesség szempontjából, hogy olyan személyek ne szerepeljenek a szankciós listákon, akik esetében ennek nincsenek jogi vagy tartalmi okai.

Orosz kémfőnök: Kijev atomerőművek területén tárolja a nyugati hadianyagot

Atomerőművek területén tárol Ukrajna nyugati országoktól kapott rakétákat és tüzérségi lőszert – közölte hétfőn Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója.

“Megbízható adatok szerint az ukrán fegyveres erők a Nyugat által szállított fegyvert és lőszert raktároz atomerőművek területén. Ez vonatkozik az ukrán fegyveres erők számára oly drága, és szűkösen rendelkezésre álló HIMARS rakétákra és külföldi légvédelmi rendszerekre, valamint nagykaliberű tüzérségi lőszerekre is” – idézte Nariskint az SZVR sajtószolgálata.
A kémfőnök szerint 2022 decemberének utolsó hetében Rafalivka állomáson át szállítottak fegyverrel megrakott vasúti kocsikat külföldről a nyugat-ukrajnai határhoz közeli rivnei atomerőműbe. Nariskin azt állította, hogy Kijev lőszert halmoz fel a létesítményben, és arra számít, hogy az orosz hadsereg, elkerülendő a nukleáris katasztrófát, nem mér csapást az erőművekre.
“Ha azonban az ukrán légvédelem egy újabb eltévedt rakétája miatt történik majd egy nagy raktárrobbanás és semmisül meg egy atomerőmű, a tragédiáért mindig Moszkvát lehet majd hibáztatni” – tette hozzá az SZVR igazgatója.
Nariskin szerint Kijev ebben azért lehet teljesen biztos, mert a Nyugat “hallgatólagosan bátorítja” a zaporizzsjai atomerőműnek az ukrán hadsereg általi lövetését. A kémfőnök nemzetközi terrorista módszer alkalmazásával vádolta meg Ukrajnát, és azzal, hogy százezreket tart túszul a saját és a szomszédos államok területén. Kifejezte reményét, hogy Kijevben senkinek sem jut eszébe ezeket a raktárakat szándékosan felrobbantani abban a reményben, hogy ezután még több fegyvert és lőszert szerezhet az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől.

Német külügyminiszter: az EU-nak mindent meg kell tennie azért, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút

Az európai uniós tagállamoknak és nemzetközi partnereiknek együttesen meg kell próbálniuk mindent megtenni annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország elleni háborút – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

Hangsúlyozta: “fontos, hogy nemzetközi közösségként mindent megtegyünk annak érdekében, hogy Ukrajna győzzön, és az ukrán népnek újra legyen joga ahhoz, hogy szabadságban és békében éljen”.
“Az orosz rezsim egész Ukrajnát támadja, (Vlagyimir) Putyin orosz elnök még 11 hónap után sem mondott le az ország elpusztítására irányuló gyilkos tervéről” – jelentette ki.
Annalena Baerbock nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, miszerint Berlin valóban készen áll-e arra, hogy engedélyezze a világ legerősebb harckocsijának számító Leopard típus Ukrajnába szállítását. A külügyminiszter vasárnap esti nyilatkozatában arról beszélt, hogy nem érkezett még kérés a szövetségi kormányhoz a külföldön értékesített Leopard harckocsik Ukrajnába szállításáról, de ha érkezne, akkor nem állnának a kezdeményezés útjába.
A hadiipari exportról szóló német jogszabályok szerint a szövetségi kormány engedélyével lehet külföldön értékesített német harckocsit átadni harmadik országnak. Az elmúlt napok nyilatkozataiból az derül ki, hogy Olaf Scholz kancellár kormányától nemcsak jóváhagyást várnak az ilyen kezdeményezésekhez, hanem azt is, hogy a német hadseregtől is adjanak át Leopardokat Ukrajnának.
A lett külügyminiszter, Edgars Rinkevics ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott hétfőn, hogy nincs jó érv, amely megmagyarázná a harckocsik szállításának feltartóztatását. Véleménye szerint az az indok, hogy ez tovább fokozná a háborús feszültségeket, nem lehet kifogás, mert maga Oroszország teszi éppen ezt.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter is azon az állásponton van, hogy a tankok szállításával nem lenne szabad tovább várni. Urmas Reinsalu észt külügyminiszter szerint Németországnak mint “Európa motorjának” különös felelőssége van Ukrajna támogatásában. Luxemburgi kollegájuk, Jean Asselborn azt mondta, hogy Oroszország megnyerheti a háborút, ha az európaiak “nem segítenek Ukrajnának azzal, amire most szüksége van”.
Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós képviselő hétfőn reményét fejezte ki, hogy a külügyminiszterek elfogadják azt a javaslatot, miszerint az EU újabb 500 millió euró értékű katonai segélyt küld Kijevnek.

Német külügyminiszter: Berlin nem akadályozná Leopard harckocsik továbbadását Ukrajnának

Berlin nem akadályozná Leopard típusú exportált német harckocsik továbbadását Ukrajnának – mondta a német külügyminiszter vasárnap.

Annalena Baerbock német hírportálok jelentései szerint az LCI francia hírtelevíziónak vasárnap este nyilatkozva kiemelte, hogy nem érkezett még kérés a szövetségi kormányhoz külföldön értékesített Leopard harckocsik Ukrajnába szállításáról, de ha érkezne, akkor “nem állnánk a kezdeményezés útjába”.
Ugyancsak vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel külügyminiszter egy nyilatkozatában kijelentette, hogy szükség esetén a német részvétel nélkül szerveznek koalíciót a korszerű páncélosaik egy részét Ukrajnának átadni kész országokból.
A Leopard 2 a világ legerősebb harckocsijának számít. Lengyelország egy nemzetközi összefogás keretében tizennégyet adna át az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek. Finnország, Spanyolország és Portugália is jelezte, hogy csatlakozna a kezdeményezéshez, a balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – külügyminiszterei pedig szombaton közös nyilatkozatban felszólították a német kormányt, hogy azonnali hatállyal biztosítson ilyen harckocsikat Ukrajnának.
A hadiipari exportról szóló német jogszabályok szerint a szövetségi kormány engedélyével lehet külföldön értékesített német harckocsit átadni harmadik országnak. Olaf Scholz kancellár kormányától nemcsak jóváhagyást várnak az ilyen kezdeményezésekhez, hanem azt is, hogy a német hadseregtől (Bundeswehr) is adjanak át Leopardokat Ukrajnának. Boris Pistorius védelmi miniszter pénteken közölte, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a Bundeswehr állományát, és az Ukrajnát támogató partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntenek.

CNN: brutális orosz offenzívára kell felkészülniük az ukránoknak

Tavaszra befejeződik 150 ezer orosz katona kiképzése, akiket ősszel soroztak be. Kritikus hónapok elé néznek az ukránok az amerikai lap szerint.

Tavasszal várhatóan egy brutális orosz offenzívával kell szembenéznie az ukrán hadseregnek – erről közölt hosszas cikket a CNN. Szerhij Najev ukrán vezérezredes úgy véli, a háború következő szakaszában kulcsfontosságú szerep juthat a harckocsiknak, és ezért nagy szükségük lenne a nyugati gyártmányú tankokra, mert ezek hiányában csak az elavult T–72-eseiket vethetik be többnyire.

Az amerikai lap szerint azért lehet kritikus a tavasz Ukrajnának, mert addigra ér véget annak a 150 ezer orosz katonának a kiképzése, akiket ősszel soroztak be.

„Sokkal több katonát fognak bevetni, és rengeteg régi szovjet eszközt, gyakorlatilag mindent a frontra küldenek a becsléseink szerint, amijük csak lehet” – fogalmazott a CNN-nek Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó.

„Megértem, hogy néhány ország belefáradt a háborúba. De mi fizetjük meg az igazi árat a szabadságért. A mi embereink halnak meg az orosz agresszió miatt” – hangoztatta Podoljak.

Megint közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. január 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4419 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5458 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 141 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 22-én 80 ember, köztük 44 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Franciaország nem zárja ki, hogy harckocsikat szállít Ukrajnának

Franciaország nem zárja ki, hogy Leclerc típusú harckocsikat szállít Ukrajnának támogatásul az Oroszország elleni háborúban – mondta vasárnap Emmanuel Macron francia államfő Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Párizsban.

Az ukrán hadsereg eddig elsősorban Németországtól kérte a világ legerősebb harckocsijának számító Leopardokat az orosz agresszió megállításához segítségül.
“Ami a Leclerc-eket illeti, azt kértem a védelmi minisztertől, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Semmi sem kizárt” – mondta a francia elnök egy újságírói kérdésre válaszolva a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett közös német-francia kormányülést követően.
A Leopard tankokat érintő kérdés kapcsán Olaf Scholz elmondta: “a múltban mindig is szorosan együttműködve léptünk fel barátainkkal és szövetségeseinkkel, és a jövőben is a konkrét helyzettől függően fogunk cselekedni”.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kijevbe látogatott, ahol jelezte: az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtana Ukrajnának, és azt fontolgatja, hogy német Leopardokat küld az országnak. Berlin egyelőre azonban nem hagyta jóvá a harckocsik átadását Ukrajnának.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfői is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine