fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 04. 21. vasárnap
  -  Konrád
0-24

Az orosz-ukrán háború 327. napja – FRISSÜL

2023. január 16.

Immár háromszázhuszonhetedik napja tart ugyanis az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EU elítélte az orosz légierő szombati támadásait az ukrán városok ellen

Elítélte az orosz légierő szombati támadásait az ukrán városok ellen az Európai Unió külügyi szóvivője hétfőn.

A hétvégén újabb orosz rakéták csapódtak be ukrán városokban, köztük Dnyipro egyik lakóépületébe. Oroszország továbbra is embertelen arcát mutatja és brutális rakétaterrort alkalmaz – mondta Peter Stano az Európai Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: az ilyen műveletek háborús bűnöknek minősülnek, nem maradhatnak büntetlenül.
„Az oroszok barbár akciói megerősítik az EU-t abbéli elhatározásában, hogy elszámoltassa a háborús bűnösöket és tovább támogassa az ukrán népet” – tette hozzá.
Közölte: az ukrajnai civil célpontok elleni hétvégi orosz támadás, „újabb példa arra, hogy az orosz rezsim tovább kívánja fokozni a feszültséget a konfliktusban.”
Az EU-ban tárgyalások folynak arról, hogyan kezeljék Oroszország folyamatos agresszióját, és hogyan reagáljanak az eszkaláció legújabb jeleire – mondta Peter Stano.
Ukrán hivatalos források szerint Dnyipróban egy kilencemeletes házat ért találat. A támadásban elhunytak száma hétfőre negyvenre nőtt, mintegy harminc ember eltűnt, 75-en megsebesültek, köztük 14 gyerek.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn tagadta hogy az orosz hadsereg csapást mért lakóépületekre. Közölte: a dnyiprói lakóház egy ukrán légvédelmi rakéta miatt omlott össze.
Peszkov arra utalt, hogy Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének állományon kívüli tanácsadója szombat este azt mondta, hogy a ház egy része azért omlott össze, mert rázuhant az ukrán légvédelmi erők által lelőtt orosz rakéta.

Lengyel kormányfő Berlinben: Európa sorsa is eldől Ukrajnában

Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa sorsa is eldől Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért a német kormánynak minden lehetséges módon, így páncélozott szállító harcjárművekkel is támogatnia kell a szabadságért küzdő országot – jelentette ki a lengyel kormányfő hétfőn Berlinben.

Mateusz Morawiecki az egyik legtekintélyesebb német politikus, Wolfgang Schäuble parlamenti képviselői munkássága kezdetének 50. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elvetett a hidegháború vége óta folytatott európai Oroszország-politika alapvetését, a közeledést, valamint a demokratikus és piacgazdasági irányú változások ösztönzését a kereskedelmi kapcsolatok erősítése révén.
Mint mondta, „az ördöggel cimborál”, aki megállapodásokat köt Oroszországgal. Sokan illúziókat kergettek az utóbbi három évtizedben, Lengyelország viszont évszázadokat töltött „az orosz imperializmus árnyékában”, így világosan látja, hogy Ukrajna, a balti államok és Lengyelország függetlensége nem egyeztethető össze az orosz birodalmi érdekekkel – fejtette ki a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel konzervatív párt politikusa a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) rendezvényén.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát „az európai túlélés” érdekében is támogatni kell, hiszen Ukrajna az orosz támadás elleni védekezéssel „a szabadságért és a jövőnkért” is küzd. Ezért a német kormánynak minden „létfontosságú” fegyverrel segítenie kell az ukrán haderőt, így „nem maradhatnak a raktárakban” a páncélozott szállító harcjárművek sem – idézte Mateusz Morawiecki beszédét az ARD országos közszolgálati televízió.
A lengyel kormány a napokban jelezte, hogy egy harckocsizászlóalj – egy 14 járműből álló egység – erejéig Leopard-2 típusú német harcjárművekkel is támogatná Ukrajnát, ha más országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez.
Lengyelország után Finnország és Spanyolország is jelezte, hogy hajlandó átadni Leopardokat Ukrajnának.
A Lepodard-2 a világ legerősebb páncélozott szállító harcjárművének számít. A német sajtóban idézett szakértői vélemények szerint ilyen járművek megjelenése nagy számban jelentősen befolyásolhatja a háború menetét.
A német kormánynak döntő szerepe van abban, hogy Ukrajna megkapja-e a támogatást, akkor is, ha a német hadsereg (Bundeswehr) egyetlen ilyen járművet sem ad át Ukrajnának, és a gyártó – a Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall konzorciuma – sem szállít, mert a hadiipari exportról szóló jogszabályok szerint ezeket a járműveket csak a kormány engedélyével lehet külföldre értékesíteni, és ahhoz is meg kell szerezni Berlin hozzájárulását, ha a vásárló átadna Leopardokat más országnak.
A hadiipari exportot felügyelő gazdasági tárca vezetője, Robert Habeck a lengyel kezdeményezéssel kapcsolatban egy pénteki tájékoztatón azt mondta, hogy „Németország nem állhat az Ukrajna támogatásáról döntő országok útjába, függetlenül attól, hogy Németország milyen döntést hoz”. Olaf Scholz kancellár egyelőre nem nyilatkozott a kérdésről.

Medvedcsuk: a rendezéshez el kell ismerni Oroszország érdekeit

Az ukrajnai helyzet rendezéséhez el kell ismerni minden fél, benne Oroszország érdekeit, Ukrajnában pedig a Nyugattól független politikai mozgalmat kell indítani – írta az Izvesztyija című orosz lap hétfői számában Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikus, akit megfosztottak ukrán állampolgárságától.

„A hidegháború azzal a politikai döntéssel ért véget, hogy építsünk fel olyan új világot, amelyben nincsen háború. Jól látható, hogy ez a világ nem épült fel, hogy a jelenlegi világpolitika visszatért ugyanoda, ahonnan az enyhülés elindult. És most már csak két lehetőség van: vagy belecsúszunk a világháborúba és nukleáris konfliktusba, vagy újraindítjuk az enyhülési folyamatot, amihez minden fél érdekeit figyelembe kell venni” – vélekedett az ukrán vezetés által oroszbarátnak bélyegzett politikus.
Medvedcsuk szerint a konfliktus vagy eszkalálódni fog, átterjedve Európára és más országokra, vagy sikerül lokalizálni. Mint írta, a második úthoz az kell, hogy „a békepártiakat meghallják”, amit azonban az akadályoz, hogy a nyugati országok támogatják a katonai megoldást Ukrajnában.
A politikus azt állította, hogy sok ukrán a béke híve, és nem támogatja Zelenszkijt a katonai győzelemre való törekvésben, ahhoz pedig, hogy ezek az emberek meghallgatásra találjanak, olyan politikai mozgalom elindítására van szükség, amelynek nem részesei a nyugati országok.
„Politikai mozgalmat kell létrehozni azokból, akik nem adták meg magukat, akik nem mondtak le meggyőződésükről halál és börtönbüntetés terhe mellett, akik nem akarják, hogy hazájuk a geopolitikai leszámolás színhelyévé váljon” – írta Medvedcsuk, aki azzal vádolta meg az amerikai és az európai politikusok nagy részét, hogy nem akarnak békét.
A szerző szerint Ukrajnában 1991 óta két ország élt egymás mellett: egy ellen-Oroszország és egy másik Oroszországként élő Ukrajna.
„Az egyik nem tudja elképzelni magát Oroszország nélkül, a másik nem tudja elképzelni magát Oroszországgal együtt. Ugyanakkor ez a felosztás meglehetősen mesterséges. Ukrajna történelme nagy részében Oroszországgal együtt haladt, kulturálisan és szellemileg is kötődik hozzá. Az Oroszországgal való integrációt a gazdaság egyértelműen diktálja, mert ha a szomszédban egy ilyen hatalmas piac és ekkora erőforrásmennyiség áll rendelkezésre, ezzel nem élni, mi több, ennek ellenállni csak egy nagyon korlátolt hatalom tud” – fogalmazott Medvedcsuk.
„Ukrajna függetlensége jó eséllyel végződhetett volna gazdasági összeomlással, ha nem lett volna a délkelet, ahol most ádáz harcok folynak. Ukrajna délkeleti része hatalmas termelési kapacitásával és fejlett iparával beillesztette Ukrajnát a nemzetközi munkamegosztásba. Nem szokás erről beszélni, de az 1990-es években az orosz ajkú délkelet volt az, amely megmentette Ukrajna gazdasági és ezzel együtt politikai függetlenségét” – írta Medvedcsuk.
Emlékeztetett arra, hogy a délkeleti régió üzleti élete nagymértékben kötődik Oroszországhoz és az érdekeihez, „így a konfliktus már nem tisztán belügy”.
Az ukrajnai konfliktus gyökerét Medvedcsuk abban látja, hogy a Nyugat és Oroszország hogyan élte meg a hidegháború lezárását. A Nyugat magát egyértelműen győztesnek, Moszkvát pedig vesztesnek tekinti.
„És ha Oroszország állítólag a legyőzött fél, akkor az egykori Szovjetunió és a szocialista tábor területe az Egyesült Államok és a NATO jogos zsákmánya, amely felett a +jaj a legyőzötteknek!+ elve alapján a Nyugat átveszi az ellenőrzést. Ukrajna ebből eredően az Egyesült Államok, a NATO, és egyáltalán nem Oroszország befolyási területe” – utalt a nyugati érvelésre Medvedcsuk.
Úgy vélekedett, hogy a Kelet és Nyugat katonai konfrontációjából, amely akár nukleáris katasztrófával is végződhetett volna, Moszkva és Washington közösen találta meg a kiutat, és nem arról volt szó, hogy a Nyugat bekebelezi a Keletet.
„Egyenlő együttműködésről és egy új politikai és gazdasági valóság közös felépítéséről volt szó. A hidegháború végének két megközelítését látjuk tehát világosan: egyrészt a győztesek diadalát, másrészt egy új világ és civilizáció építését. Ezekre a megközelítésekre alapozva fognak a jövőben az események alakulni” – jósolta a politikus.
Medvedcsuk, akinek Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztkomája, most publikált egy cikket először, mióta elhagyta Ukrajnát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kitért az arra vonatkozó kérdések megválaszolása elől, hogy Putyin olvasta-e a cikket, vagy hogy fogadta-e a politikust, amióta Oroszországba érkezett.
Medvedcsuk korábban az Ukrajnában betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért párt politikai tanácsának vezetője volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly április 12-én jelentette be, hogy letartóztatták hazaárulás és a háborús törvények megsértésének vádjával. Egyes ukrán sajtóforrások állítása szerint Kijev orosz kézre kerülése esetén oroszbarát kormányt alakíthatott volna.
Medvedcsuk szeptember végén, fogolycsere keretében hagyhatta el Ukrajnát. Zelenszkij január 11-én fosztotta meg az ukrán állampolgárságától, később a parlament a mandátumától is.
Az ukrán alkotmány 25. cikke értelmében egyébként egy ukrán állampolgár nem fosztható meg az állampolgárságától, nem utasítható ki Ukrajnából és nem adható ki más államnak.

Az orosz erők ismét Herszont lőtték, áldozatok

Az orosz erők hétfő délelőtt egy toronyházat, egy bentlakásos iskolát és egy gyermekkórházat támadtak meg Herszon városában, aminek következtében egy ember, az elmúlt nap folyamán pedig hárman haltak meg a térségben – közölte Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegramon.

A tisztségviselő hozzátette, hogy az elmúlt nap során az orosz hadsereg kilencven alkalommal támadta meg Herszon megyét harckocsikkal, aknavetőkkel és rakéta-sorozatvetőkkel. Ezen belül 21-szer lőtték a megyeszékhelyet, Herszont. A város lakónegyedeit is csapás érte. Megjegyezte, hogy az oroszok célzott lövést adtak le a Nemzetközi Vöröskereszt épületére, a városi kórházra, a fogyatékos gyermekek rehabilitációs központjára, egy hajógyárra, egy létfontosságú infrastrukturális létesítményre és a lakóépületekre. A halálos áldozatok mellett 14 lakos szenvedett különböző súlyosságú sérüléseket.
Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy hétfőre virradó éjjel az orosz erők rakétacsapást mértek Zaporizzsja városra és peremvidékére, a támadás következtében öt civil, köztük két gyermek megsebesült. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy egy rakéta egy ötemeletes lakóház mellett csapódott be, ennek következtében sérült meg az említett öt helyi lakos, köztük egy 9 és egy 15 éves gyermek.
A katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy negyvenre emelkedett Dnyipróban a halálos áldozatok száma, és három gyermek van közöttük. A megyeszékhelyen szombaton talált el egy orosz lövedék egy kilencemeletes lakóházat. A sérültek száma 75-re emelkedett, közülük 15 gyermek. 39 embert mentettek ki, a 46 eltűntből 12-őt találtak meg eddig.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy jelentősen megnőtt az energiahiány Ukrajnában, amit az erőművek elleni rakétatámadások okoztak. A regionális energiatársaságoknak egész napra csökkentett fogyasztást írtak elő, kilenc régióban pedig vészleállást rendeltek el.

Interfax: ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem Szevasztopolban

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint ukrán drónok ellen aktiválódott a légvédelem Szevasztopolban – írja a The Guardian.

„Újabb dróntámadás. A légvédelmi rendszerek lelőttek egy UAV-t a tenger felett Belbek irányában” – írta Mihail Razvozsajev kormányzó a közösségi oldalán.

Szevasztopol a legnagyobb város a Krím félszigeten, Ukrajna azon területén, amelyet Oroszország 2014-ben magához csatolt. Belbek egy repülőtér a várostól északnyugatra, amely korábban Ukrajna célpontja volt.

A német Leopardok jelen állás szerint 2024 előtt nem lesznek elérhetők

A Rheinmetall fegyvergyártó cég legkorábban 2024-ben szállíthat Leopard harckocsikat Ukrajnának, ugyanis ennyi időbe telik a páncélosok átalakítása – nyilatkozta a vállalat vezérigazgatója.

„Ha már holnap megszületne a döntés, hogy a Leopard harckocsikat Kijevbe küldhetjük, a szállítás a jövő év elejéig eltarthat” – fogalmazott Armin Papperger, a német Rheinmetall fegyvergyártó vállalat vezérigazgatója a Bild am Sonntag lapnak adott nyilatkozatában.

A lap szerint a Rheinmetall 22 darab Leopard 2-es járművel és 88 darab régebbi típusú Leopard 1-es harckocsival rendelkezik. Armin Papperger azonban kiemelte, a leszerelt harckocsik átépítése közel egy évbe is telhet.

„A járműveket nemcsak átfestik, ugyanis a háborús használatra át is kell építeni őket. Emiatt teljesen szétszedik, ezután pedig újraépítik a páncélosokat” – mutatott rá a vállalat vezérigazgatója a szükségszerű folyamatra.

A fegyvergyártó vállalat megrendelés nélkül azonban nem is tudja átalakítani a tankokat, mivel a páncélosok felújítási költségei akár a több százmillió eurót is elérhetik – hívta fel a figyelmet a Tagesschau híroldala. „A Rheinmetall ezt nem tudja előfinanszírozni” – jelezte Armin Papperger, aki szerint a Leopard döntő szerepet játszhat a háborúban. Véleménye szerint „a harckocsikkal a hadsereg áttörhet az ellenséges vonalakon.”

A német kormányra nagy nyomás nehezedett, ugyanis a német politika és számos ország a Leopard harckocsik szállítását sürgeti.

A nyomás a közelmúltban csak tovább nőtt, ugyanis szerdán Lengyelország bejelentette, hogy – szövetséges partnereivel együtt – hajlandó Leopard 2-es harckocsikat biztosítani Ukrajna számára. Ezt követően Finnország is hajlandóságot mutatott a páncélosok szállításának tekintetében.

Nagy-Britannia pedig szombaton tette közzé, hogy Challenger 2 típusú nehéz harckocsikat szállít Kijevnek

„A harckocsikon felül nehéztüzérséget küldünk, amelynek segítségével az ukránok visszaszoríthatják az orosz csapatokat” – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök.

A harckocsikról szóló vita központjában ugyanakkor Németország áll, mivel a Leopard páncélosok ott készülnek, és a törvények szerint német hadiipari termékek csak a kormány engedélyével adhatók tovább. A német hadsereg a legtöbb régebbi típusú Leopard harckocsiján már továbbadott, melyekhez nagyrészt Törökország, Görögország és Dánia jutott hozzá.

A hadsereg még további háromszáz modern Leoparddal rendelkezik, azonban ezekre a védelmi képességek miatt szüksége van Németországnak is.

Németország eddig Marder típusú gyalogsági támogató páncélosokat és Gepard légvédelmi harckocsikat ígért Ukrajnának.

A vállalat vezérigazgatója szerint a negyven darab Marder már átadásra készen áll a vállalatnál, a szállítás azonban attól függ, hogy Görögország lemond-e a körcsere keretében megrendelt húsz darab Marder harckocsiról.
Ezeket a járműveket Ukrajnának adnánk át, és a további páncélosokat pedig áprilisban tudnánk küldeni – tette hozzá Armin Papperger, aki hangsúlyozta, az üzemben éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy a járművek harckész állapotba kerüljenek – írja a Hirado.hu.

Brit hírszerzés: Ukrajna pozíciókat tart fenn Szoledarban

Vasárnap óta az ukrán erők „szinte biztosan” állásokat tartanak fenn a Bakhmutól északra fekvő Szoledarban – közölte a brit védelmi minisztérium.

A hétvégén intenzív harcok folytak a donbászi fronton Kremina és Bakhmut közelében is – tette hozzá a minisztérium.

„Összességében az ukrán erők továbbra is fokozatosan előretolják frontvonalat keletre” – áll a jelentésben.

Mint írják: ilyen körülmények között mindkét fél számára kulcsfontosságú műveleti kihívást jelent, hogy olyan, nem elkötelezett, ütőképes csapatokból álló alakulatokat hozzanak létre, amelyek a taktikai sikereket operatív áttörések létrehozására tudják kihasználni.

Közös légi hadgyakorlatot kezdett Oroszország és Fehéroroszország

Oroszország és Fehéroroszország hétfőn közös hadgyakorlatot kezdett – közölte a fehérorosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a két szövetséges ország január 16. és február 1. között légi hadgyakorlatokat tart az összes fehérorosz katonai repülőtéren, a manőverekben közreműködik egy gépesített dandár is – közölte a fehérorosz védelmi minisztérium.

Minszk szerint a légi gyakorlatok védelmi jellegűek, és az ország nem lép be az ukrajnai háborúba.

Az ukrán fővárosban és a Nyugaton is attól tartanak, hogy Moszkva Fehéroroszországot felhasználva újabb szárazföldi támadást indíthat Ukrajnában, akárcsak tavaly februárban, amikor fehérorosz területről, északról is orosz csapatok léptek be Ukrajna területére.

Kreml: Oroszország nem mér csapást lakóházakra

Az orosz hadsereg nem mért csapást lakóépületekre, ukrán részről is közölték, hogy a dnyiprói lakóház szombati összeomlása egy légvédelmi rakétatalálat következménye volt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„Az orosz fegyveres erők nem mérnek csapást lakóépületekre vagy a szociális infrastruktúrára. A csapásokat katonai – nyilvánvaló vagy álcázott – célpontok ellen hajtják végre” – mondta Peszkov.
„Önök is látták az ukrán fél egyes képviselőinek következtetéseit, amelyek szerint ez a tragédia a légvédelmi ellenrakéták működésének eredménye volt” – tette hozzá.
Peszkov arra utalt, hogy Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének állományon kívüli tanácsadója szombat este azt mondta, hogy Dnyipróban egy ház egy része azért omlott össze, mert rázuhant egy, az ukrán légvédelmi erők által lelőtt rakéta. Aresztovics, aki a háborúval kapcsolatos ügyek egyik vezető kommunikátora Kijevben, később, miután bíráló nyilatkozatok célpontjává vált Ukrajnában, azzal igyekezett tisztázni magát, hogy ezt akkor mondta, amikor már a fáradságtól „járás közben elaludt”.
„Lelőtték, egy lépcsőházra esett. Felrobbant, amikor lezuhant” – jelentette Aresztovics szombaton, Mark Fejgin YouTube-műsorában a Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál szerint.
Dnyipro polgármestere, Borisz Filatov a Telegram-csatornáján élesen bírálta Aresztovicsot és felszólította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), hogy „reagáljon” az elnöki hivatali tanácsadó nyilatkozatára. Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek nincs olyan eszközük, amely alkalmas lenne az olyan, H-22-es orosz rakéták lelövésére, mint amilyen a dnyiprói lakóházat eltalálta.
A Meduza ukrán sajtóforrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők képviselői korábban legalább három alkalommal tettek bejelentést a Szovjetunióban 1958-ban kifejlesztett és 1968-ban hadrendbe állított szuperszonikus rakéták lelövéséről.
Ezeket a korábbi bejelentéseket az ukrán légierő tévesnek minősítette.
Aresztovics vasárnap esti Telegam-bejegyzésében azt írta, hogy „senki sem fogja Ukrajnát hibáztatni” azért, hogy a rakéta egy lakóházra zuhant.
„Ahogy nem hibáztatták a légvédelmi rakétánk lengyelországi lezuhanása után sem, ami két lengyel állampolgár halálát okozta. Oroszország bűnössége egyértelmű, ezt nem lehet elhomályosítani vagy gyengíteni. Mindenki tökéletesen érti , hogy ha nem lett volna orosz csapás, nem lett volna tragédia, függetlenül a támadás konkrét mechanizmusától” – fogalmazott az ukrán tanácsadó.
Ukrán hivatalos források szerint a rakéta által eltalált dnyiprói lakóházban hétfőre negyvenre nőtt a halálos áldozatok száma, mintegy harminc ember pedig eltűnt, 75-en megsebesültek, közülük 14 gyerek.

Több mint 11 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. január 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5097 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6300 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 15-én 115 ember, köztük 37 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Lőszerrobbanás ölt meg orosz katonákat Belgorod megyében

Három katona életét vesztette, további 15 megsebesült egy, az oroszországi Belgorod megyében lévő Tonyenykoje községben bekövetkezett lőszerrobbanásban – közölték katasztrófavédelmi szervek a vasárnap a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

„A friss adatok szerint három katona meghalt, további 15 pedig megsebesült” – mondta a hírügynökség informátora.
A neve elhallgatása mellett nyilatkozó illetékes hozzátette, hogy a detonációt a lőszerrel való gondatlan bánásmód okozhatta.
A RIA Novosztyi hírügynökség úgy értesült, hogy a robbanás egy korábban iskolának és kultúrháznak használt épületben történt és hogy a helyiek közül senki nem sérült meg. Ez a forrás úgy tudja, hogy a házban szombat reggel ütött ki tűz.
Az Interfaxot arról értesítette egy ugyancsak névtelenül nyilatkozó illető, hogy az incidenst egy őrmester okozta egy hálókörletnek kialakított helyiségben, egy véletlenül működésbe hozott kézigránáttal, amely az egész szakasz lőszerkészletét felrobbantotta. A hírügynökség úgy tudja, hogy három katona meghalt, nyolcat eltűntnek nyilvánítottak, 16-ot pedig, köztük a baleset okozóját, kórházba szállították.
A Rigában szerkesztett, ellenzéki Meduza hírportál orosz Telegram-hírcsatornákra hivatkozva azt írta, hogy a baleset összes áldozata mozgósított katona, az okozója pedig, aki Szverdlovszk megyéből származik, azért vette kezébe egy RGD5-ös gránátot, hogy „tekintélyt vívjon ki beosztottjai körében”. A robbanást követően a lángok 450 négyzetméteren terjedtek el.
Belgorod megye határos Ukrajnával. A REN televízió arról tudósított, hogy Tonyenykoje községet körülzárták a hatóságok, területére nem engedik be a sajtót.

Putyin: pozitív az ukrajnai „különleges hadművelet” dinamikája

Pozitív az ukrajnai „különleges hadművelet” dinamikája, minden a moszkvai védelmi minisztérium és a vezérkar tervei szerint alakul – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című, vasárnap esti heti magazinműsorában

„Minden a védelmi minisztérium és a vezérkar tervei szerint alakul. Remélem, katonáink mindent megtesznek majd azért, hogy megörvendeztessenek bennünket munkájuk eredményével” – mondta az orosz vezető.
Az orosz védelmi tárca pénteken tett bejelentést a Donyec-medencei ukrán erődítményrendszer fontos elemének mondott Szoledar bevételéről.
A vasárnapi műsorban Putyin egyébként stabilnak, a Moszkva ellenfelei által előre jelzettnél sokkal jobbnak nevezte az orosz gazdaság helyzetét. Nyilatkozata szerint ez a makrogazdasági mutatókban is megmutatkozik, a munkanélküliség történelmi mélyponton van és az infláció alacsonyabb a vártnál, ráadásul csökkenő tendenciát mutat” – mondta az államfő.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentésben azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők szombaton rakétacsapást mértek Ukrajna katonai irányítási rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre, mely szerinte elérte célját és az összes kijelölt létesítményt eltalálta.
A tábornok szerint Donyeck térségében az orosz rohamegységek és légideszant erők a légierő és a tüzérség támogatásával Artemivszk (Bahmut) északi külvárosa és a Szil vasútállomás irányába nyomultak előre az elmúlt nap folyamán, megsemmisítve több mint nyolcvan ukrán katonát, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet és három egyéb járművet. A többi frontszakaszról szólva a tábornok azt monda, hogy az ukrán fegyveres erők veszteségei Kupjanszk irányában mintegy félszáz katonát, egy páncélozott harcjárművet és két egyéb járművet, Liman irányában több mint 115 katonát, három páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy ötven katonát, három kisteherautó és egy egyéb járművet tettek ki. Az utóbbi irányban egy diverzáns- és felderítőcsoport megsemmisítését is bejelentette.
Az orosz harcászati gépek, valamint tüzérségi és rakétaerők a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivkában csapást mértek egy lőszerraktárra, valamint egy sorozatvető-javítóbázisra, továbbá Ukrajna egész területén 103 tüzérségi egységre, valamint 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra. A hadijelentés értelmében megsemmisítettek egyebek között egy Osza-AKM légvédelmi rakétarendszer-indítóállást, egy M777-es, egy D-20-as és egy D-30-as tarackot, egy 2SZ3-as Akacija, két Msta-B és két Gvozgyika önjáró löveget, valamint egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-36 ellentűzradart. Az orosz légvédelem lelőtt két ukrán drónt, valamint nyolc HIMARS- és Uragan-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2882 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7525 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 982 sorozatvetőt, 3836 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8052 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. A luhanszki régióban lévő Novopszkov településen két civil életét vesztette.

Tovább nőtt a halálos áldozatok száma Dnyipróban

Már huszonkilencre emelkedett a szombati orosz légicsapás halálos áldozatainak száma az Ukrajna keleti részében lévő Dnyipróban – közölte Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon.

Szombaton Oroszország újabb nagyszabású légitámadást mért ukrán városokra, Dnyipróban egy kilencemeletes házat ért találat. A legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatokon kívül 73-an sebesültek meg, köztük 13 gyermek, 39 embert mentettek ki. A sérültek közül 30 szorul kórházi ápolásra, 12 állapota súlyos. Még mindig keresnek több mint negyven személyt. A mentők tovább kutatnak a romok alatt túlélők után.
Dnyipróban a városi tanács közlése szerint háromnapos gyászt rendeltek el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közzétett üzenetében kifejezte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegramon közölte, hogy a szombati orosz támadások következtében a dnyiprói áldozatokon felül öten meghaltak és négyen megsérültek Donyeck megyében.
Jaroszlav Janusevics, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap reggel csapást mértek Herszon város lakóövezetére. Hozzátette, hogy eddig két sérültről tudnak a hatóságok.
Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka a Facebookon kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek alkalmasak az orosz hadsereg által szombaton kilőtt rakéták megsemmisítésére. „Január 14-én öt H-22-es típusú rakétát lőtt ki az orosz légierő öt Tu-22-es nagy hatótávolságú bombázóval Ukrajna területére. A lövéseket a kurszki területről és az Azovi-tengerről hajtották végre. Az egyik H-22 rakéta, amelyet Kurszk térségéből indítottak, egy sokemeletes épületbe csapódott Dnyipro városában. A radarberendezések észlelték a kilövés hozzávetőleges helyét, a rakéta magasságát és repülési sebességét. Kétséget kizáróan az egy H-22 rakéta volt. Az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek alkalmasak az ilyen típusú rakéták lelövésére. Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta több mint 210 ilyen típusú rakétát lőttek ki. Az ukrán légvédelem egyet sem tudott megsemmisíteni” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a H-22-es robbanófejének tömege körülbelül 950 kilogramm, a rakéta maximális hatótávolsága pedig 600 kilométer. A parancsnok szerint csakis olyan légvédelmi rakétarendszerek képesek ezeket a légi célpontokat elfogni, amelyeket várhatóan a közeljövőben a nyugati partnerek bocsáthatnak Ukrajna rendelkezésére. Példaként a Patriot légvédelmi rakétarendszereket említette.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig mintegy 115 290 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 630 szombaton.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine