Nemzetközi kutatás keretében vizsgálják a Dél-Alföld mélyén található vulkánokat az SZTE geológusai
Több kilométer magas hegyvonulatok és mély völgyrendszerek, valamint többmillió éve kihűlt vulkánok is húzódnak a Dél-Alföld sík felszíne, a földtörténeti viszonylatban fiatalnak mondható üledékes kőzetek alatt. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói különleges módszerekkel, nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve vizsgálják az aljzatot és annak összetételét, felfedezéseik eddig ismeretlen geológiai folyamatokat és képződményeket tárhatnak fel.
A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézetének alapkutatása az Alföld mélyén található kőzeteket és folyamatokat vizsgálja, különleges módszerekkel. A felfedező kutatásról Dr. Pál-Molnár Elemért, az Intézet – és a kutatócsoport – vezetőjét, valamint Dr. Szemerédi Mátét, a kutatócsoport tudományos segédmunkatársát, geológusokot kérdeztük.
Az NKFIH kutatás 2019. december 1-jén indult az SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéken (SZTE ÁGK), előzményei azonban ennél mélyebben gyökereznek, hiszen már a 2010-es évek elejétől foglalkoztak az egyetem munkatársai Alföld mélyén eltemetett magmás kőzetekkel. A kutatás bázisát az SZTE ÁGK Tanszék „Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoportja adja, azonban a csoport kollégáinak munkája mellett kiemelendő az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportból, a Göttingeni Egyetemről, a Román Akadémiáról, illetve az Energiatudományi Kutatóközpontból társult kollégák hozzájárulása a projekthez.
– Alapkutatásunk elsősorban nem hazai, hanem nemzetközi, regionális kérdésekre igyekszik választ adni. A földtörténeti perm időszakban – körülbelül 300–250 millió évvel ezelőtt – hatalmas térfogatú vulkanizmus zajlott, lávaöntésekkel és kiterjedt robbanásos kitörésekkel, amelyeknek termékei ma Skandináviától a Balkánig megtalálhatók. Ebben a puzzle-ben szeretnénk mi elhelyezni a saját kis darabkáinkat a Kárpát–Pannon-térségből. Egyrészt a vizsgált kőzetminták is országhatárainkon túlnyúlnak, például Erdélyi-középhegység, Szlavóniai-szigethegység, másrészt az eredményeink értelmezésébe és következtetéseink levonásába a térség hasonló képződményeivel foglalkozó román, horvát és szlovák kollégákat is bevonunk, hiszen alapvetően regionális folyamatokat vizsgálunk és hasonló léptékű földtani ismereteket igyekszünk szerezni – mondta el Dr. Pál-Molnár Elemér, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet és a kutatócsoport vezetője.
Az alapkutatáshoz kapcsolódóan évről évre születnek földtudományi alap- és mesterszakos szakdolgozatok, OTDK dolgozatok és hallgatói konferenciaelőadások, az SZTE Földtudományi képzésének több diákja aktívan közreműködik a tudományos munkában. A projekt aktuális eredményeit évente legalább 2–3 rangos nemzetközi konferencián és hasonló számú hazai szakmai fórumon mutatják be. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – érdemes kiemelni a 2022. szeptemberében Plovdivban, Bugáriában tartott CBGA konferenciát, amely a Kárpát–Balkán-térség geológiájával foglalkozó, 4 évente megrendezett esemény. A konferencián idén egy már kiforrott, összefoglaló jellegű előadással vettek részt a szegediek. A kutatási eredmények (Q1-Q2-es besorolású) szakmai folyóiratokban (pl. International Journal of Earth Sciences, Geologica Carpathica, Lithos) publikálják. A 2023-as év várhatóan a legfontosabb tudományos eredmények összegzéséről szól majd.
– Alapkutatásunk lokális és regionális kérdéseket igyekszik tisztázni, egyik elsődleges célja a talpunk alatt, akár több kilométer mélyen lévő kristályos aljzat magmás kőzeteinek feltérképezése és megértése. Sajnálatos módon ezekről a képződményekről idáig csak felületes és gyakran félrevezető ismereteink voltak, elsősorban az 1960–80-as évek olaj- és gázkutatásaihoz kapcsolódóan. A magmás kőzettan, a vulkanológiai és az analitikai vizsgálatok fejlődése, valamint a lokális és regionális földtani ismeretek bővülése ma már lehetővé teszik, hogy ezekből az eltemetett, idős kőzetekből magmás eseményeket rekonstruáljunk, és rajtuk keresztül az aktív (és akár a társadalomra is kockázatot jelentő) vulkánok működését is jobban megértsük. A kristályos aljzat kőzeteinek megismerése, a hazai geológiai szakma kiemelt, hiánypótló feladata, amely az alkalmazott kutatásokat, például ásványi nyersanyagok kutatását is nagymértékben elősegíti, hiszen a mélyfúrások tervezésénél és kivitelezésénél csökkenti a sötétben tapogatódzást – mondta el Dr. Szemerédi Máté, a „Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa.
– Az esettanulmányokon keresztül színvonalasabbá tehetjük a földtudomány, geográfus és földrajztanár szakos hallgatók képzését az SZTE-n, sőt emellett a természettudományos ismeretterjesztésben is jelen vannak eredményeink. A vulkanológia egy olyan tudományterület, amelyen keresztül a hétköznapi embereket (köztük kiemelve az ifjúságot, a közoktatásban tanulókat) közelebb lehet hozni a földtudományokhoz, sőt akár a terepbejáráshoz, a természethez is kedvet tudunk teremteni, hiszen vulkáni eredetű kőzetekben és látnivalókban hegyvidékeink is bővelkednek – mondta Dr. Pál-Molnár Elemér.
