quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2023. 02. 06. hétfő
  -  Dóra, Dorottya
Vásárhely

Máté István szobrászművésztől búcsúzik Hódmezővásárhely

2022. november 25.

Szomorú hírt közöltek a napokban. Búcsúzunk a Szent István téri lovasszobor alkotójától.

Elhunyt Máté István szobrászművész 70 éves korában Csongrádon. Városunkban is több köztéri alkotása látható, például a Kaszap utcai körforgalomban álló Mercurius, vagy a legismertebb, a Szent István téri lovasszobor.

Fotó: archív, Délmagyarország/Tésik Attila

2008 augusztusában avatták fel Vásárhely első körforgalmi szobrát. Máté István Mercurius című műve a Tóalj és a Kaszap utca kereszteződésében lévő körforgalmat díszíti. A nagyjából 150 centiméteres Mercurius-szobor bronzból készült, talapzata pedig gránit. A mű klasszikus ábrázolása a pásztorok, a kereskedelem, az utazás, a tolvajok és az ékesszólás római istenének. A szobor szemmagasság felett helyezkedik el, ezért nem zavarja az erre közlekedő sofőrök biztonságos kilátását. Erről még a szoboravatón nyilatkozott a Délmagyarországnak az alkotó.

Máté istván 1971-76 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, olyan mesterei voltak, mint Pátzay Pál. Kapott Derkovits-ösztöndíjat; Dante Biennálé fődíjat, Ravenna (OL); Firenze város aranyérmét; 1992: az olasz köztársasági elnök érmét; 2002: Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

Mindig azt mondták róla, hogy tipikusan köztéri szobrász. Megbízásos munkáit, és a saját örömére készített plasztikáit egyaránt a biztos formaadás jellemzi. Érzékenyen mintázott figurái a reneszánsz tradíciókra támaszkodnak. Történelmi és allegorikus alakok, funkcionális plasztikák és portrék adják az oeuvre többségét. Korábban domborításokat készített, de körplasztikái a jelentősebbek. Munkáit saját bronzöntő műhelyében maga kivitelezi – írja róla az artportal.hu.

Máté István egy másik műve szintén ismert, ez a Szent István téri lovasszobor.

Fotó: archív

A millennium méltó megünnepléséül határozta el a megyei jogú város képviselő testülete 1992-ben Szent István szobor felállítását. A minőség biztosítása érdekében hirdetett széleskörű pályázat (40 résztvevő) díjazottjaként bízta meg a város Máté Istvánt a lovas szobor elkészítésével. A szobor egybeötvözi első királyunk kemény harcosságát és keresztyén etikusságát. A király biztonsággal, határozottsággal ül lován, előre tartott jobbjában elszánt lendülettel tartja a keresztet. A talapzat domborművén Szent István és Gizella láthatók. A szobor elhelyezése kettős kötődésű, mert a megörökített nevét viselő téren és a Szent István templom mellett áll.

A barkaonline.hu interjút közölt az alkotóval egy jelentős békéscsabai munkája kapcsán. Ezt idézzük fel:

A köztéri szoborállítás az egyik legnagyobb ünnep egy település életében, valamint az azonosságtudat megteremtésének is ideális eszköze. Békéscsaba Megyei Jogú Város – az előbbieket szellemében – 2015-ben kiírta nyílt és országos Szent István szoborterv pályázatát. A mű elhelyezésére a város főterét jelölték meg. A pályamunkákat a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. által delegált szakértői bizottság véleményezte. A szűri elnöke az a Wehner Tibor volt, aki művészettörténészként néhány évvel ezelőtt sokat tett azért, hogy a békéscsabai Alföldi Tárlat megfeleljen a harmadik évezred kihívásainak. A zsűri álláspontjának figyelembevételével Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozta meg a végső döntést, melynek értelmében Máté István szoborműve kerül megvalósításra.

Máté Istvánt Hann Ferenc művészettörténész „Tipikusan köztéri szobrásznak” nevezi. Miképpen válik valaki a Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után tipikusan köztéri szobrásszá az 1970-es, 1980-as évek Magyarországán?

A diploma megszerzése után, mint sok más kezdő szobrásznak, nekem is szembesülnöm kellett azzal a sok évtizedes gyakorlattal, miszerint fiatal, kezdő művész úgy számíthatott köztéri munkára, ha megfelelő referencia munkákkal tudta bizonyítani szakmai alkalmasságát. Sikerült több olyan pályázatot egymás után megnyernem, amelyek jeligések voltak, így az alkotó személyére csak a pályázat elbírálása után derült fény. A munkáimat megismerték, majd egymás után jöttek a megbízások és a felkérések. A Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátusnál Puskás István személye jelentette azt a megértő, segítő bizalmat, amely a köztéri munkák megvalósításában, mint kezdő szobrászt érintett.

Mely témák állnak Önhöz inkább közel? A konkrét személyhez, eseményhez kapcsolódók, vagy az allegóriához kötődők, amikor egy elvont fogalmat, mint a tudomány vagy az idő, kell megformálnia?

A kérdésben benne van a válasz, mert éppen ezek azok a feladatok, amelyekre szívesen vállalkozom. Ezek kimeríthetetlen tárházát jelentik a plasztikailag megformálható gondolatiságnak. Gyakorlatilag ezekben a témákban tudtam olyan műveket létrehozni, amelyek politikamentesek, és az elképzeléseimhez, szemléletemhez közel állóak voltak. Ennek egyenes következménye lett, hogy a későbbiekben sem kerülhettem a politikát kiszolgáló szobrászok sorába, ami eléggé szerencsés dolog a köztéri szobrászatban.

Abban a szerencsés helyzetben van, hogy a felesége, Lantos Györgyi is szobrász. Felfogásukban egyértelműnek látszik a rokonság, így kézenfekvőnek tűni a közös gondolkodás, és mint tudjuk, a közös munka lehetősége is, mint például Károly Róbert egészalakos szoborportréja esetében. Amikor együtt dolgoznak, milyen alapelvek szerint osztják meg a munkát?

Minden egyes megbízás és alkotás egy személyhez kötődik, a megvalósítás folyamán viszont vannak olyan munkafázisok, amelyeket megosztunk – gondolok itt a munkafolyamatok részleteire, a bronzöntésre, a cizellálásra és a hegesztésre. Az alkotó szuverenitása mindig elsődleges. A felmerülő szakmai problémák megoldásánál nagy segítség, hogy azokat megvitathatjuk, de ebben az esetben is mindig prioritása van az alkotó személyének.

Államalapító királyunk, Szent István visszatérő témái közé tartozik. Jól tudom, hogy az 1996-os hódmezővásárhelyi lovas szobor volt az első? Elmondaná, milyen gondolatokkal látott munkához, hogyan kezdődött ez a különleges kapcsolat, amely a szent királyhoz fűzi?

A vásárhelyi is egy országos pályázat volt, melynek elnyerése után mindössze hat hónap állt rendelkezésemre a mű megvalósítására. Ez igen kevés idő egy 5/4-es lovas szobor elkészítésére, a megmintázáson túl a bronzöntés technikai összetettségét, az öntőműhelyem méreteit is figyelembe véve, amelyet nem ilyen méretű szobrok kivitelezésére terveztünk.

Az adott téma természetesen meghatározó. Ha egy konkrét személy a téma, az első dolga az a szobrásznak, hogy azt megismerje, nem csak mint formát, hanem elsősorban annak szellemiségét.

Tulajdonképpen ennek rendeli alá a művész szubjektív alapérzéseit, és azt kell elsősorban kifejeznie, amit a leglényegesebbnek tart az adott személy bemutatása kapcsán. Szent István alakjának reprezentálnia kell azt, hogy megteremtette az önálló keresztény magyar államot, törvényei szinte a mai napig aktuálisak, tetteinek nagysága elévülhetetlen.

A szobor kifejezésének értelmét tárgyi alapon keresve, meg kell találni azt az ábrázolási lehetőséget, ami sűríti, tömöríti a plasztikai gondolatot.

Békéscsabára egy kétalakos kompozícióval készült, amelyen a király az országot és a Szent Koronát Szűz Mária oltalmába ajánlja. Az eseményt az Árpád-kori legendák egyikéből ismerjük. Hartvik püspök a Szent István király legendában ekképpen írja le a történetet: „…kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.«” Hartvik püspök az eseményt a király halálát hozó lázas betegség idejére teszi, őt az országa jövőéért aggódó beteg uralkodóként látjuk magunk előtt. Az Ön szent királya azonban tetterős uralkodó, aki a kereszténység zászlaja alá vonva stabilizálta az államrendet. Miért az élete teljében lévő Szent Istvánnal játszatja el az eseményt?

Az élet rendje az, hogy van a születés, a kiteljesedés és az elmúlás. Ebből logikusan következik, hogy az államalapítást és a kereszténység felvételét csak egy az élete teljében lévő, erős, energikus, ugyanakkor bölcs, toleráns uralkodó volt képes véghezvinni. Gondoljunk csak az intelmeire! Ez a gondolat indított arra, hogy Szent Istvánt sem nem fiatalon, sem pedig agg uralkodóként ábrázoljam.

Amikor a békéscsabai Szent István ábrázoláshoz keresett megfelelő formát, miképpen jutott a kétalakos ábrázolás gondolatáig?

Legendájának leggyakrabban ábrázolt epizódja, amint a koronát és az országot a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlja. Én azért is választottam ezt a formai megoldást, mert a korona, amelyet István 1000-ben kapott a pápától, és amellyel meg is koronázták, jelképezi a magyarság keresztény hitre térítését. A „Mária Országa”, a „Regnum Marianum” attól az időtől kezdve volt Magyarország régi katolikus elnevezése, amikor István halála előtt az országot Mária oltalmába ajánlotta. Ebben a kompozícióban több szimbólum ötvöződik.

A pályázat kiírója az alábbiakban határozta meg elvárásait: „…a megjelölt tér szerkezetébe, közvetlen környezetébe illő, az épített és természeti környezethez illeszkedő, Szent István nagyságát, szellemiségét, kiemelkedő jelentőségét szimbolizáló megformálás szülessen.” Az Ön pályaműve erőteljes reprezentáló szándékot tükröz, amellyel bizonyára a kiírásban foglaltakhoz kívánt igazodni. Milyen szempontok vezették még a szobor tervezése és makettjének elkészítése során?

A kiírás szerint jól beilleszthető kompozícióra törekedtem, szem előtt tartva azt is, hogy a meglevő tér és burkolat kialakításán lehetőség szerint ne kelljen olyan mértékű átépítést végezni, ami jelentős plusz költséget jelentene a városnak. Ez azért is lényeges, mert a tér méreténél fogva bármilyen átépítés erőszakolttá válna, felborítaná azt a koncepciót, amellyel a teret a korábban kialakították. Vertikalitásra törekedtem, egyszerű eszközökkel és időt álló, nemes anyagok felhasználásával.

A XVIII. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, minek okán a várost a „lutheránus Róma” névvel illették. A legutóbbi népszámlálás adatai már differenciáltabb képet mutattak, de a döntés megszületése óta még így is voltak, akik a Boldogságos Szűz Mária szerepeltetésének lehetőségét és fontosságát megkérdőjelezték. Mi a véleménye erről?

Azt gondolom, hogy Szent István intelmei ma is aktuálisak, gondolatai hitről, méltóságról, mások tiszteletéről ma is érvényesek. A tolerancia, melyet hirdetett, ma is követendő. Az idézet tőle: „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő” – éppen az elfogadásról szól. Vallási kérdésekben is a toleranciának kell érvényesülnie.

Nem ez az első megbízatása Békés megyében. A forradalom és szabadságharc leverésének száznegyvenedik évfordulóján felállított 1848–1849-es honvédtiszti emlékhellyel mindenki találkozik, aki Gyulán jár. Szívesen készített tervet ismét e megye számára?

A gyulai emlékhely szobrainak elkészítését is egy pályázat előzte meg. Minden pályázat, minden új munka egy kihívás, aminek szeretek megfelelni. Egy-egy munkát nagy méretben megvalósítani és köztérre elhelyezni pedig megtiszteltetés.

A tervpályázat kiírása tartalmazta, hogy „az alkotás a mechanikai sérüléseknek ellenálló, külön gondozást nem igénylő, tartós és időtálló legyen”. A gyulai emlékhely példájából kiindulva, amely többször is vandál támadások áldozata lett, miképpen gondolja megvédeni a jellegében bár teljességgel más, Békéscsabán elhelyezésre kerülő művet?

A gyulai emlékhely középrészén elhelyezett, halomba rakott fegyvereket rongálták meg. Ez egészen más jellegű, mint a Békéscsabára kerülő alkotás. A kultúra hiánya és a „fémgyűjtés” sajnos ma is problémát okoz. Nem zárható ki, de nem rajtunk múlik. A Békéscsabára készülő kompozíció figurális része bronzöntvény lesz, a többi pedig gránit. Mindkét anyag időtálló, különösebb gondozást nem igényel, Megvilágított, áttekinthető térre kerül, és talán a téma is tiszteletet ébreszt majd a nézőkben.

Címlapkép: Youtube