quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 12. 01. csütörtök
  -  Elza
0-24

Az orosz-ukrán háború 275. napja – FRISSÜL

2022. november 25.

Immár kétszáz-hetvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Volodimir Zelenszkij: csak az orosz haderő teljes kivonulása hozhat tartós megoldást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai konfliktus tartós megoldásához elengedhetetlen, hogy Oroszország kivonuljon az általa megszállt összes ukrán területről. A Financial Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha van lehetőség a Krím békés, nem fegyveres visszaszerzésére, akkor ő ezt a megoldást pártolná.

Zelenszkij a londoni üzleti napilap pénteki kiadásában megjelent interjúban kijelentette: az ukrán infrastruktúra lerombolását célzó új orosz stratégia sem gyengíti Ukrajna eltökéltségét összes megszállt területének felszabadítására.
“Minden területet vissza kell szereznünk, és ha nincs diplomácia, akkor ennek módja a csatatér” – fogalmazott az ukrán államfő.
Hozzátette: ha Ukrajna nem kapja vissza összes megszállt területét, akkor a háború egyszerűen “befagy”, és csak idő kérdése, hogy mikor tör ki újra.
A Financial Times felidézte, hogy Oroszország szerdán hetven rakétát lőtt ki ukrajnai infrastrukturális célpontokra. Emiatt Ukrajna 80 százalékában megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás, és egy időre mind a 15 ukrán atomreaktort le kellett kapcsolni a hálózatról az áramszolgáltatás instabillá válása miatt.
Zelenszkij, aki a Financial Times beszámolója szerint a szintén vízszolgáltatás nélkül maradt kijevi elnöki irodában fogadta a lap újságíróit, kijelentette: az e héten végrehajtott támadások elképzelhetetlenek lennének a modern világban, hiszen “talán 80-90 éve” nem fordult elő olyasmi az európai kontinensen, hogy egy ország teljes sötétségbe boruljon.
Hozzátette ugyanakkor, hogy “az állam remekül szembeszállt” a problémákkal, “az energiaipari dolgozók, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, az aknamentesítők, mindenki” az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozott, és azon, hogy “legalább egy kis víz legyen”.
Csütörtökre megkezdődött a reaktorok visszakapcsolása a hálózatra, és Kijev egyes kerületeiben már ismét van vízszolgáltatás – áll a Financial Times írásában.
Az Oroszország által 2014-ben megszállt Krímmel kapcsolatban a lap felidézte: Kijev egyes nyugati partnerei attól tartanak, hogy ha Ukrajna kísérletet tesz e terület visszaszerzésére, akkor az a háború veszélyes eszkalációjához, akár nukleáris fegyverek bevetéséhez is vezethet.
Zelenszkij erre utalva kijelentette: megérti, hogy “mindenki zavarodott a helyzet miatt, és azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Krímmel”.
Az ukrán elnök hozzátette: ha valaki olyan megoldást kínál, amely lehetővé teszi a Krím megszállásának megszüntetését nem katonai eszközökkel, akkor ő ezt a megoldást pártolná.

Jens Stoltenberg: mindannyian nagy árat fizetünk az ukrajnai háború miatt, de az ukránok a vérükkel fizetnek

Mindannyian nagy árat fizetünk Oroszország ukrajnai háborúja miatt, de míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek érte – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozást megelőző pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vall Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől – tette hozzá a főtitkár.
“Európa és a világ többi része számára is nehéz idők járnak, különösen mert jelentősen megnőttek az élelmiszer- és energiaárak, de ha hagyjuk, hogy Putyin elnök győzzön, akkor mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni hosszú éveken keresztül” – hangsúlyozta.
Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, “mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztaljak, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében”, és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot. Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert “nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalássokkal ér véget, “de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren”. Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. “A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!” – szögezte le.
A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról. A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak, egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának – mondta.
Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is.
“Ezek a partnerországok is az orosz nyomással néznek szembe, ezért találkozónkon további lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsük őket függetlenségük megvédésében, és megerősítsük önvédelmi képességüket” – fűzte hozzá.
Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját.
“Az ukrajnai háború megmutatta, hogy veszélyesen függünk az orosz gáztól. Fel kell mérnünk tehát, hogy mennyire függünk más tekintélyelvű rezsimektől is, nem utolsósorban Kínától” – emelte ki.
Végezetül kijelentette: itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, “a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik.”

A lengyel elnök azt szeretné, ha Lengyelországot védenék a német Patriot-ütegek

Andrzej Duda lengyel elnök azt szeretné, hogy a Németország által felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot-ütegek Lengyelország területet és a lengyel állampolgárokat védelmezzék – jelentette ki pénteken a lengyel államfő kabinetfőnöke azt a javaslatot kommentálva, amely szerint a rakétákat Nyugat-Ukrajnába kellene telepíteni.

“Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. (…) Amennyiben Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot-ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük” – hangsúlyozta Pawel Szrot kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban.
Szrot ezért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert szerdán Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, hivatkozva az Ukrajnát érő újabb orosz rakétatámadásokra, arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a Berlin által Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rakétarendszert.
“Ez meg fogja védeni Ukrajnát a további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelni fogja biztonságunkat keleti határunkon” – érvelt Blaszczak.
Blaszczak szavait Christine Lambrecht német védelmi miniszter csütörtökön úgy kommentálta: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik. Ha máshol akarják telepíteni őket, arról a szövetségesekkel egyeztetni kell – húzta alá Lambrecht.
Szintén csütörtökön Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevíziónak elmondta: amennyiben Németország hajlandó lesz átadani a Patriotokat “úgy, ahogyan az megfelelne a lengyel hadsereg szükségleteinek”, Blaszczak nemzetvédelmi miniszter feltehetőleg ” pozitív módon folytatja majd a tárgyalásokat”.
A Patriotok nyugat-ukrajnai, nem pedig lengyelországi telepítéséről szóló kormánypárti javaslatot élesen bírálták a lengyel ellenzék képviselői.
Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet “tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték.
A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelentené. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében ugyanis a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Több mint 9 ezren menekültek Magyarországra

Magyarország területére 2022. november 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4589 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4533 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 127 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 24-én 68 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zelenszkij: csak befagyasztani lehet a háborút, ha nem kapunk vissza minden területet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök interjút adott a Financial Timesnak, melyben arról is beszélt, hogy szerinte az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus „az erő és az ellenállóképesség háborúja”.

Az államfő elmondta: nem gyengíti az elszántságukat, hogy az oroszok mindent bevetnek Ukrajna infrastruktúrájának lerombolására és az ország elsötétítésére. Hozzátette: nem lesz tartós megoldás a háborúban, ha az orosz csapatok nem vonulnak ki az általuk megszállt területekről.

Zelenszkij felszólította a nyugati országok vezetőit, hogy biztosítsanak több légvédelmi eszközt a kritikus infrastruktúrák védelmére, továbbá gázolajkészleteket a vészhelyzeti generátorokhoz és gázt is az áramhiány ellensúlyozására. Az ukrán elnök szerint a civil objektumokat ért támadások azt jelzik, hogy Moszkva nem érdekelt a háború befejezésében.

„Vissza kell kapnunk minden területet. Ha nem kapunk vissza mindent teljes egészében, a háborút csak befagyasztani lehet, és idő kérdése, hogy mikor kezdődik újra” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Putyin fegyverként használja a telet?

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy fegyverként használja a téli időszakot, hogy óriási szenvedést okozzon az ukrán népnek.

Az ukrán fővárosban, Kijevben már fagypont alatt van a hőmérséklet, a nagykövet szerint az orosz elnök így próbálja a behódolásig fagyasztani az embereket – számolt be a The Independent.

Berlin elutasítja hogy légvédelmi rendszerét Ukrajnába helyezzék át

Berlin egyértelművé tette, hogy a Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rendszereket a NATO területén való használatra szánják, ezzel visszautasítják Varsó azon követeléseit, hogy a rendszert Ukrajnába küldjék.

„Ezek a Patriot-rendszerek a NATO integrált légvédelmének részét képezik, vagyis a NATO területén való bevetésre használatosak” – mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter Berlinben. Majd hozzátette, hogy a NATO területén kívüli felhasználáshoz előzetes megbeszélésekre lenne szükség a NATO-val és a szövetségesekkel.

Berlin azután ajánlotta fel Varsónak a Patriot rakétavédelmi rendszert, hogy segítsen biztosítani légterét, hogy nemrégiben Lengyelországban lezuhant egy eltévedt rakéta és két ember meghalt – írja a The Independent alapján az Index.

Az ukránok szerint egy hét kellene az oroszoknak egy újabb rakétatámadás előkészítéséhez

Az orosz erők továbbra is hatalmas rakétacsapásokat indítanak Ukrajna ellen, így körülbelül egy hét kell nekik ahhoz, hogy felkészüljenek a következőre – közölte előrejelzését az ukrán Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága.

Andrij Jusov az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint megjegyezte, hogy bár Oroszország nagy pontosságú fegyvereinek tartaléka kimerült, ennek ellenére is sok olyan rakétával rendelkezik, amik pontossága nem túl nagy.

Kreml: Kijev az orosz követelések teljesítésével véget vethet a civilek szenvedésének

Kijev az orosz követelések teljesítésével véget vethet a lakosság szenvedésének – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

“Az ukrán vezetésnek minden lehetősége megvan arra, hogy a helyzetet (amely az ukrán energetikai létesítményekre mért csapások után alakult ki) normális mederbe terelje, (…) úgy oldja meg, hogy az orosz fél követeléseit teljesíti, és ezzel véget vet a helyi lakosság minden szenvedésének” – mondta Peszkov.
Emmanuel Macron francia elnök Twitter-bejegyzését kommentálva, amely Oroszország “megbüntetését” sürgette, a szóvivő kijelentette: Moszkva csak akkor hajlandó ilyen elítélő nyilatkozatokat elfogadni, ha hasonlóak hangzanak el a Donyec-medencével kapcsolatban is. Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fegyveres erők ott 2014 óta támadnak polgári célpontokat, ami ellen a hivatalos Párizs soha nem tiltakozott.
Peszkov azt mondta, hogy az orosz katonai csapások célpontjai közvetlenül vagy közvetve az ukrán katonai képességekkel voltak kapcsolatosak, szociális objektumokat nem ért támadás.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön, a hadijelentést ismertetve közölte, hogy az ukrán katonai parancsnoki rendszer és a hozzá kapcsolódó energetikai létesítmények ellen végrehajtott nagy erejű szerdai orosz rakétacsapás megzavarta az ukrán fegyveres erők tartalékait és a külföldi fegyverek szállítását. A tábornok szerint a nagy hatótávolságú, légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel végrehajtott csapás elérte a célját, minden kijelölt létesítményt eltaláltak.
Mindemellett hangsúlyozta, hogy egyetlen orosz csapást sem hajtottak végre Kijev területén lévő célpontok ellen, és hogy az ukrán fővárosból jelentett összes pusztítást a kijevi lakónegyedekbe telepített külföldi és ukrán légvédelmi rakéták lezuhanása okozta.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők visszavert támadási kísérletek következtében Harkov megyében mintegy hatvan embert, egy páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Zaporizzsja megyében több mint félszáz halottat és sebesültet, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és három járművet, Liman irányában pedig több mint 15 katonát, egy gyalogsági harcjárművet, egy aknavetőt és három járművet veszítettek.
Az orosz taktikai légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi alakulatok két ukrán vezetési pontra, 63 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 152 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú AN/TPQ-36-os és egy AN/TPQ-50-es mobil radart, valamint egy Grad sorozatvetőt. Az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán négy ukrán drónt lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2558 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6791 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3616 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7340 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A moszkvai katonai tárca csütörtöki közlése szerint 50 orosz hadifogoly tért vissza a “Kijev által ellenőrzött területekről”.
A TASZSZ hírügynökség a donyecki regionális rendvédelmi szervekre hivatkozva azt írta, hogy felállítottak egy zászlóaljat, amelyben ötven “önkéntesen átállt” volt ukrán hadifogoly szolgál.
Csütörtökön egyébként az Oroszországhoz csatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán nehéztüzérségi támadást. Vitalij Hocenko, a Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke csütörtöki Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Mariupolban eddig ötszáz új lakást utaltak ki olyan lakosoknak, akiknek az otthona a harcok során megsérült vagy elpusztult.

Egyetértettek a visegrádi négyek kormányfői az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben

Egyetértettek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kormányfői az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben, abban, hogy Ukrajna területi egységét meg kell őrizni, az ott dúló háborút minél hamarabb be kell fejezni, s hogy Oroszország nem jelenthet veszélyt Európára – állapította meg a négy miniszterelnök egybehangzóan a kassai találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón csütörtökön.

A V4-es országok kormányfői több mint féléves szünet után ültek közös tárgyalóasztalhoz, a kassai találkozón az ukrajnai háború és azzal összefüggő kérdések, az energetikai válság, az illegális migráció, valamint az európai uniós források témája került terítékre.
A V4-ek kormányfői fontosnak és a jövőt tekintve is szükségesnek nevezték a visegrádi országok együttműködését, valamint hangsúlyozták, hogy a bizonyos kérdésekben meglévő álláspontbeli különbségek dacára mindannyian alapvetően azonos módon ítélik meg az ukrajnai háborút.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki rendkívül konstruktívnak nevezte a találkozót, azt mondta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban leginkább arról lehetett hallani, hogy miben különbözik a V4-es országok véleménye, a kassai találkozón megerősítést nyert, hogy a visegrádi partnereknek nagyon is szükségük van egymásra. “A visegrádi országok mindig győztesek voltak, amikor együtt tartottak” – fogalmazott Morawiecki.
A lengyel kormányfő kiemelte: partnereivel megegyezett a véleményük abban, hogy az ukrajnai háborúnak minél hamarabb véget kell érnie, az ország területi egységének megőrzése mellett. Rámutatott: a háború következményeként újabb menekülthullámokra kell számítani Ukrajnából, s ezzel összefüggésben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen előzetes lépéseket a menekülthullám kezelésére, és segítsen többet az érintett országoknak. Szólt a fokozódó, déli irányból érkező illegális migrációról is, amit komoly kihívásnak nevezett.
A lengyel kormányfő elmondta: a találkozón sok szó esett az EU-s forrásokról, amelyek elosztása – mint mondta – “néhányunk esetében igazságtalan, s igazságosnak kell lennie.” Leszögezte: “úgy gondoljuk, hogy az EU vezetésének egyformán kellene tekintenie az összes tagországra.”
Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta: meggyőződése, hogy a V4-es együttműködésnek van értelme és jövője, és folytatni fogják a minisztériumok szintjén is. Fontosnak mondta a kassai találkozót, ahol “nyílt párbeszédet sikerült folytatni olyan kérdésekről is, amelyekben különbözők az álláspontok” -, s ez utóbbiak tiszteletben tartása mellett – egyetértés volt Ukrajna tekintetében a legtöbb lényegi kérdésben, egyebek mellett abban, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét, és katonailag és anyagilag is segíteni kell az orosz agresszió elleni harcában.
Elmondta, hogy terítéken szerepeltek energetikai kérdések is. “Azt akarjuk, hogy az energiaárak ne befolyásolják országainkat, erősíteni akarjuk az energetikai rendszerek ellenállóképességét, és meg akarunk szabadulni az orosz energiafüggőségtől” – jelentette ki.
Eduard Heger szlovák kormányfő elmondta: segítséget kért hivatali partnereitől az országában körvonalazódó egészségügyi válság kezelésére, annak összefüggésében, hogy a pozsonyi kormánynak továbbra sem sikerült végső megegyezésre jutnia a béremelési követelésekkel előálló orvosi szakszervezetekkel, aminek következtében több, mint kétezer orvos adta be felmondását.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine