fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 13. csütörtök
  -  Antal, Anett
0-24

Varga Judit: az Alaptörvény az összetartozást szimbolizálja

2022. november 17.

A technokrata, értéksemleges rendszerváltó alkotmány helyébe 2012-ben az összetartozást szimbolizáló, közös identitást hordozó Alaptörvény lépett – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a 10 éves az Alaptörvény című tanulmánykötet bemutatóján Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen csütörtökön.

    Kifejtette: az 1989-es alkotmányreform a múlthoz való viszony és az ideológiai, erkölcsi értékek bizonytalansága miatt ideológiamentes, a jogállamiságra épülő államszervezetet és értéksemleges alapjogi katalógust rögzített; az az alkotmány nem rendelkezett a magyar nemzet tagjait szimbolikusan összekötő karakterrel, a 2012-es Alaptörvény viszont szakított ezzel, felvállalva a közös jogi és kulturális identitást.

    „A Nemzeti hitvallás szövege önmagában is identitásképző keret, amely minden magyar számára meghatározó jelentőségű tartalommal bír” – mondta a miniszter.

    Varga Judit emlékeztetett: az Alaptörvény kihirdetése előtt pontosan egy évvel, 2010. április 25-én soha nem látott felhatalmazást adtak az emberek arra, hogy a választásokon győztes erő véget vessen a 2010 előtti kormányzás okozta gazdasági, politikai és morális válságnak. A példátlan választói felhatalmazást kapott kormánytöbbség felismerte az alkotmányos pillanatot és teljesítette történelmi küldetését, a parlament megalkotta az Alaptörvényt – fűzte hozzá.

    „Mi, magyarok, a sokszor keserű történelmi tapasztalatainkból is megtanultuk és tudjuk, hogy mik azok az értékek, amelyek különös fontossággal bírnak számunkra. Függetlenségünk, szuverenitásunk, szabadságszeretetünk volt a záloga annak, hogy a magyar nép megmaradt e hazában immár több mint 1100 éve.” Az Alaptörvény hetedik módosítása szerint „valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége” – mondta Varga Judit.

    „Nemzeti szuverenitásunk egyik legfőbb kihívása már 2011-ben is az európai integráció” volt, és „ez az elmúlt évtizedben egyre kiemelkedőbb kérdéssé vált. (…) Az EU és a tagállamok viszonyát a lopakodó hatáskörgyakorlás terheli: az EU számos olyan tárgykörben kíván egységes, a nemzetállami szabályokat felülíró jogot alkotni, amelyek a szuverenitás sérelmét vetik fel. (…) Az EU-hoz való csatlakozással Magyarország nem szuverenitásáról mondott le, csupán arról döntött, hogy az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az EU intézményei útján gyakorolja. (…) Magyarországtól beleegyezése nélkül, egyoldalúan hatáskört elvonni nem lehet” – szögezte le a miniszter.

    Varga Judit kitért arra is, hogy milyen nagy értékké vált „közös biztonságunk”. A koronavírus-járvány világossá tette, milyen fontos a rendkívüli helyezetek pontos és átgondolt szabályozása, a szomszédban dúló háború pedig „világossá tette, hogy hazánk katonai, gazdasági és energiaellátási biztonsága nem elméleti, hanem gyakorlati kérdés, és fontosabb, mint valaha”.

    A 10 éves az Alaptörvény című kötet Orbán Viktor kormányfő által jegyzett köszöntője szerint az Alaptörvény „értéktartalma hűen tükrözi a magyarok meggyőződését és akaratát (…), gránitszilárdságú talapzat az országépítő munka számára egy teljesen felbolydult világban”.

    „Amikor pedig újra tűz alá vesz bennünket a globalisták ügynökhada, jusson eszünkbe, hogy az idő végül mindig könyörtelenül felfedi, hogy ki volt az, aki homokra, és ki, aki kősziklára épített” – fogalmazott a kötet köszöntőjében a miniszterelnök.