Havasi Katalin: vonzóvá kell tenni a házi gyermekorvosi alapellátást

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) célja, hogy minél több fiatalt a házi gyermekorvosi pályára hívjon, ezért olyan megoldási javaslatot dolgozott ki, melynek fő pillérei a társszakmák bevonása és az egzisztenciális vonzerő kialakítása – ismertette Havasi Katalin, a szakmai szervezet elnöke. A HGYE praxismodellje megvilágítja a házi gyermekorvoslásban rejlő magas szintű szakmai munka és önképzés lehetőségét, valamint érdemi, financiális támogatásokat is beépítene a képzésbe – írja a Magyar Nemzet.

„Ma Magyarországon a kiskorú lakosság 82 százalékát – 1,6 millió gyermek- és fiatalkorú lakosból 1,3 milliót – 1360 házi gyermekorvos látja el” – ismertette Havasi Katalin hódmezővásárhelyi gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a szervezet praxismodell-javaslatának bemutatása alkalmából.

Az elnök a megoldási javaslatot ismertetve arról beszélt a csütörtöki sajtótájékoztatón: míg a gyerekszám emelkedik Magyarországon, addig a praxisszám hiányos, a legtöbb fiatal számára pedig nem vonzó a háziorvosi praxis. Úgy fogalmazott: a hallgatók szakmai gyakorlatukat kiváló gyermekklinikákon töltik, megismerik a magas minőségű szakmai munka szépségeit, ezután nem vonzó számukra, hogy háziorvosnak menjenek és praxisukban „náthát gyógyítsanak”. Holott – emelte ki a HGYE vezetője – házi gyermekorvosként lehetőség nyílik magas szintű szakmai munkára, önképzésre, amelyet meg kell ismertetni a fiatalokkal.

Havasi Katalin ismertette: óriási szükség van az alapellátásban dolgozó házi gyermekorvosokra, hiszen a szakorvosi ellátásban kiszűrhetők a ritka megbetegedések, korai fejlődési zavarok, és megelőzhetők a felnőttkori krónikus megbetegedések is. Emlékeztetett: a „népbetegségek” jelentős része gyermekkorból ered.

A házi gyermekorvosi korfa sajnos öregszik, egyre kevesebben praktizálnak. 2021-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 452 fő 60 év alatti, 506 fő 60–65 év közötti és 564 fő 65 év feletti (nyugdíjaskorú) volt a kormegoszlás az aktív házi gyermekorvosok körében. Ráadásul, ahogyan arra az orvos előadásában kitért: jelenleg 130-150 üres gyermekorvosi praxis van hazánkban.

A HGYE célja: minél több fiatalt a házi gyermekorvosi pályára hívni, ezért – részletezte az elnök – minden lehetséges fórumon megjelennek és igyekeznek kedvet csinálni a gyermek-alapellátáshoz. Mint mondta: szeretnék, ha a gyermekek valamennyi, az alapellátásban ellátható lakossági prevenciós és terápiás szükségletét képes lenne az alapellátás kielégíteni.

„Szinte minden megyében alakult már homogén gyermekorvosi praxisközösség, melyek a szakmai fejlődés lehetőségét biztosítják. Ezek később megyénkénti, magas szintű ellátásért felelős gyermek-alapellátási központokká válhatnak” – emelte ki.

Havasi Katalin rámutatott: nagy segítséget jelent az állam részéről a kollegiális vezetői hálózat megszervezése, mely összeköti az ország vezetésének elképzeléseit és a periférián megjelenő problémákat. Másrészt – említette – az elmúlt két év történelmi léptékű béremelése javította az alapellátók élet- és munkakörülményeit.

A szervezet elnöke elmondta: szükséges, hogy a házi gyermekorvosok megfelelő hatásköröket kapjanak, azokat kiterjesszék, ez ügyben már egyeztetések folynak. Arról is beszélt: a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a kiegészítő képzéseknek, emelt szintű jártasságoknak nagy tere van az alapellátásban. Kiemelt célkitűzésként említette továbbá, hogy a lehető legtöbb gyermeket a házi gyermekorvosi praxisokban lássák el, a vegyes praxisok számára pedig az alapellátáson belül szükséges biztosítani a csecsemő- és gyermekgyógyász-konzultáció lehetőségét, megfelelő finanszírozással oly módon, hogy az ne okozzon gazdasági hátrányt a vegyes praxist ellátó háziorvosnak.

Havasi Katalin a praxismodell lényegeként a társszakmák bevonását és az egzisztenciális vonzerő kialakítását említette.

Rávilágított: az adminisztráció leadásával és jól fejlesztett informatikai rendszerek alkalmazásával tehermentesíthetők a gyermekgyógyászok. A szakdolgozók kompetenciájára támaszkodva pedig – sorolta – szintén sok mindent át lehet adni. Például egy egyszerűbb nátha vagy lázcsillapítás esetén a szakdolgozó pontos és jó tanácsot tud adni, a népegészségügyi szűrővizsgálatokon szintén segítséget nyújthatnak. A társszakmák (korai fejlesztő, gyógytornász, dietetikus) bevonásával szintén tehermentesíthetők a gyermekorvosok.

Az is fontos – emelte ki az elnök –, hogy a rezidensek megjelenjenek a praxisban. Ennek érdekében kezdeményezték a szakmai kollégiumoknál és képzőhelyeknél, hogy a szakképzés két hónapját a gyermekgyógyászjelöltek praxisokban tölthessék el. Ezt elősegítendő megerősítik a képzésnek helyet adó háziorvosi hálózatot, valamint kezdeményezték, hogy egy félidős kompetenciavizsga és a háziorvosi szakmai gyakorlat után helyettesítést vállalhassanak a szakorvosjelöltek. Havasi Katalin arra is kitért: érdemi, financiális támogatások érdekében a döntéshozókkal tárgyalnak. Hangsúlyozta, a tanulmányok alatt és után is támogatni kell azokat, akik a házi gyermekorvosi praxisba mennek, ebbe pedig érdemes az önkormányzatokat is bevonni – ismertette a Magyar Nemzet.