quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 09. 26. hétfő
  -  Jusztina
0-24

Fülöp: tíz év alatt jelentősen bővült a fogyatékkal élő embernek foglalkoztatása

2022. szeptember 23.

Magyarországon minden második megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő embernek van munkája, míg tíz éve csak 18 százalékuk dolgozott – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

  Fülöp Attila a Nagyothallók Világszövetségének kongresszusán arról beszélt: a kormány célja, hogy a fogyatékossága miatt akadályokba ütköző emberre ne jótékonykodásra szorulóként tekintsen, hanem azért hárítson el előle minden akadályt, hogy a társadalom teljes jogú tagja lehessen. Ehhez biztos megélhetés, munka kell és minél teljesebb fizikai, valamint infokommunikációs akadálymentesítés – jelentette ki.

itért arra: korábban a fogyatékossággal élők közül sokan gondolták, hogy a segély, a támogatás kell, hogy biztosítsa a megélhetésüket, ezen azonban a kormány “drasztikusan változtatott”.
    Az eredmények között említette, hogy elindult a megváltozott munkaképességűek álláskeresését segítő Érték vagy! mozgalom. Minden fogyatékkal élőket foglalkoztató munkahely kettős értéket hordoz: egyaránt van gazdasági és szolidaritási értéke – tette hozzá.

Az akadálymentesítés fontos lépéseként szólt a KONTAKT video alapú jelnyelvi tolmácsszolgáltatásról, amit a közigazgatásban is egyre nagyobb számban használnak.
    Megemlítette, hogy Magyarországon a médiatörvény értelmében a legfontosabb tájékoztatásokat feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással kell közzétenni.

A jelnyelv emellett az alaptörvény védelmét élvezi és államilag elismert nyelvvizsgát lehet belőle tenni – mondta megjegyezve, ez is azt a célt szolálja, hogy a többségi társadalom elismerje a jelnyelvet mint kommunikációs csatornát.

A kongresszuson Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki olvasta fel Orbán Viktor, a kongresszus fővédnöke levelét.

A miniszterelnök azt írta: az utóbbi években sokan megtapasztalhatták, mit is jelent korlátok között élni, így most történelmi esély nyílik arra, hogy még több döntéshozó belássa, miért olyan fontos megérteni és egyenrangú partnerként kezelni a hallási nehézségekkel élőket – hangzott el.

“Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt bő tíz év munkájának, többek között a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tevékenységének köszönhetően most egy olyan ország látja vendégül önöket, ahol – legyen szó oktatásról vagy munkáról – jelentős eredményeket sikerült elérni a korlátozottsággal élők beilleszkedése terén, és ahol alkotmányba foglaltuk, hogy a magyar jelnyelv is a kultúránk részét képezi” – fogalmazott Orbán Viktor.

A kapott sajtóanyag szerint a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) által szervezett kongresszusra 22 országból érkeztek kutatók, audiológus szakemberek, orvostechnikai eszközöket gyártó cégek, aktivisták és maguk az érintettek. A kétnapos konferencián 30 előadás hangzik el.

A WHO 2011-es felmérése szerint megközelítőleg 350 millió hallássérült ember él a világon. Magyarországon a 2016-os KSH-adatok szerint közel 56 ezer nagyothalló ember él.
    A SINOSZ Magyarország egyik legnagyobb fogyatékossággal élőket tömörítő érdekvédelmi szervezete. Az 115 éves szövetségnek 13 ezer tagja van.