quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 09. 26. hétfő
  -  Jusztina
0-24

Az orosz-ukrán háború 212. napja – FRISSÜL

2022. szeptember 23.

Immár kétszáz-tizenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Befejeződött az egyik izjumi tömegsír feltárása

Befejeződött az orosz megszállás alól felszabadult Harkiv megyei Izjum városban talált egyik tömegsír feltárása, több mint négyszáz holttestet ástak ki, köztük halott gyermekekét is, a legtöbb holttesten erőszakos halál, harmincon pedig kínzás nyomai vannak – közölte pénteken Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.

“Vannak holttestek kötéllel a nyakukban, megkötött kézzel, törött végtagokkal és lőtt sebekkel. Több férfinak amputálták a nemi szervét. Mindez bizonyítéka annak a szörnyű kínzásnak, amelynek az orosz megszállók alávetették Izjum lakóit. A holttestek többsége civil, 21 pedig katona” – fejtette ki a kormányzó.
A Szerhij Pantelejev, az ukrán rendőrség nyomozási főosztályának helyettes vezetője sajtótájékoztatóján közölt adatok szerint eddig 422 holttestet emeltek ki, köztök 202 nő és öt gyermek tetemét. Hozzátette: 11 holttestet annyira megcsonkítottak, hogy a rendőrség még most sem tudja megállapítani a nemét, ezt igazságügyi orvosszakértők fogják megtenni. Hangsúlyozta, hogy minden állampolgár halálának pontos okát további szakértői vizsgálatokkal állapítják meg.
A megye kormányzója megígérte: minden egyes ember halálának körülményeit tisztázzák, hogy “rokonaik és barátaik megtudják az igazságot, és a gyilkosokat meg lehessen büntetni”. Hozzátette, hogy Izjumban nem csak egy ilyen tömegsír található, a város környékén már legalább három hasonló temetőt találtak, és a harkivi régió más felszabadult városaiban is vannak tömegsírok.
Pantelejev szavai szerint pénteken a rendőrség több mint 460 ukrán holttestet talált Harkiv megye felszabadult területein. Eddig már több mint egyharmadukat sikerült azonosítani – mondta. Hozzátette azt is, hogy több mint ezer bűnügyi nyomozást és vizsgálatot indítottak a halálokok, valamint az ukrán állampolgárok lehetséges gyilkosainak feltárására.
Ukrajna elnökének krími képviselete felszólította az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt félsziget lakóit arra, hogy kerüljék el a mozgósítást vagy ha ez nem sikerül, adják meg magukat az ukrán fegyveres erőknek. A hivatal kiemelte, hogy az orosz mozgósítás elsősorban a megszállt ukrajnai területek, főként a Krím lakosait érinti, és már most is érkeznek hírek tömeges behívók kézbesítéséről a félsziget különböző részeiről.
A képviselet azt tanácsolja a Krímben élőknek, hogy rejtőzzenek el és mindenképpen szabotálják a mozgósítást: kerüljék el, hogy kézbesítsék nekik a behívót, “veszítsék el” okostelefonjukat, ha lehetséges, hagyják el a félszigetet, vagy költözzenek ott máshova és ne jelentsék be új tartózkodási helyüket.
“Azoknak, akiknek mégis átadják a behívót, azt tanácsoljuk, hogy ne menjenek el sorozóirodába, amiért csak pénzbírságot szabhatnak ki rájuk” – írta a hivatal közleményében.
A krími tatárok érdekvédelmi szervezete, a medzslisz elnöksége ezzel egyidőben határozatlan idejű tiltakozásra szólította fel a Krím lakosságát az orosz hadseregbe való behívás ellen.
Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő közölte, hogy Volodimir Zelenszkij államfő utasította a külügyminisztériumot, reagáljon arra, hogy az orosz erők iráni kamikazedrónokat vetettek be Ukrajnában. Nyikiforov kijelentette: az, hogy Irán fegyvert adott el Oroszországnak, Ukrajna szuverenitása és területi integritása, valamint az ukrán állampolgárok élete és egészsége elleni lépés. Emlékeztetett: Irán többször is kinyilvánította semlegességét, és készségét arra, hogy közvetítő szerepet vállaljon az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításában.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében közölte, hogy az ukrán erők ellenőrzésük alá vontak egy újabb Donyeck megyei falut, Jackivkát és visszaszerezték korábban elvesztett pozícióikat Bahmut irányában.

A német kormány segíteni kíván a mozgósítás elől menekülő oroszoknak

A német szövetségi kormány segíteni kíván az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás elől menekülő embereknek, és a kérdés európai uniós szintű megoldására törekedik – mondta a német külügyminisztérium szóvivője pénteken Berlinben.

Andrea Sasse elmondta, hogy “intenzív egyeztetés” zajlik európai uniós szinten az oroszországi mozgósítás révén keletkező új menekültügyi helyzet kezeléséről. Hétfőn intézményes formában, az EU Tanácsának úgynevezett integrált válságelhárítási mechanizmusának (IPCR) keretében is tárgyalnak erről – mondta a szóvivő.
Kiemelte: a német kormány segíteni akar, és “nagyon is érthetőnek” tartja, hogy “vannak emberek Oroszországban, akik nem kívánnak részt venni ebben a nemzetközi jogot sértő háborúban”, és ezért el akarják kerülni a mozgósítást.
Steffen Hebestreit kormányszóvivő hozzátette, hogy Olaf Scholz kancellár és az egész kormány elítéli az oroszországi részleges mozgósítást. A Kreml lépése Oroszországból nyugatra tartó “menekültmozgást” indíthat el – fogalmazott, jelezve, hogy az ügy az EU-s tagállami vezetők október elejére tervezett prágai informális találkozóján is napirendre kerülhet.
Mint mondta, “jó jel”, hogy sok orosz nem hajlandó részt venni az Ukrajna elleni háborúban. Kiemelte, hogy Németország az ukrajnai menekültek mellett “rendszerkritikus” oroszokat is befogad.
Maximilian Kall, a belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a mozgósítás elől menekülő emberek menedékjogot kérhetnek Németországban. Ehhez ugyan el kell jutniuk Németországba, de erre továbbra is van lehetőség – tette hozzá a szóvivő, idézve a tárcavezető, Nancy Fraeser vonatkozó nyilatkozatát miszerint “a Putyin-rezsimmel bátran szembeszálló” emberek, köztük a “súlyos büntetéssel fenyegetett dezertőrök” politikai menedékjogot kaphatnak.
A katonai szolgálatot megtagadó és a mozgósítás miatt elmenekülő oroszok befogadását a szövetségi parlament (Bundestag) több pártja is támogatja. Pénteken politikai oldalakat átívelő egységben sürgettek lépéseket a kormánytól mások mellett az ellenzéki jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) részéről.

Orosz diplomata: Moszkva senkit sem fenyeget atomfegyverrel

Oroszország senkit sem fenyeget atomfegyverrel – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken a kubai rakétaválság 60. évfordulója alkalmából a moszkvai Diplomáciai Akadémián rendezett nemzetközi tudományos konferencia résztvevőihez intézett videoüzenetében.

A diplomata szerint Moszkva valójában az ukrajnai “különleges hadműveletbe” való nyugati beavatkozással járó veszélyre figyelmeztetett. Rjabkov arra hívta fel Washingtont, hogy kerülje el azt olyan helyzet kialakulását, amely katonai összecsapáshoz vezethet Oroszország és az Egyesült Államok között.
“Észrevettük, milyen fájdalmasan reagált Washington Vlagyimir Putyin (orosz elnök) azon utasítására, amellyel különleges ügyeleti rendbe helyezte az orosz elrettentő erőket. Tisztázzuk, hogy senkit sem fenyegetünk a nukleáris fegyverekkel, a használatuk kritériumait a katonai doktrína írja le, és Oroszországnak a 2020. június 2-án elfogadott, a nukleáris elrettentés terén folytatott állami politikájának alapelvei konkretizálják” – mondta Rjabkov.
A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokkal és a NATO-szövetséges országokkal való nyílt összeütközés nem áll a Kreml érdekében. Ettől függetlenül Joe Biden amerikai elnök kormányának meg kell értenie a következményeit az ukrajnai konfliktus eszkalálódásának.
Vlagyimir Putyin elnök szerdán, a részleges mozgósítást elrendelő televíziós beszédében kijelentette, hogy ha az ország területi integritása veszélybe kerül, Oroszország minden rendelkezésére álló védelmi eszközt bevet. Azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy nyíltan beszélnek a nukleáris fegyverek használatáról, és arra ösztönzik Ukrajnát, hogy a hadműveleteket orosz területre helyezze át.

Moszkva-barát vezető: ukrán diverzánscsoport tevékenykedik Zaporizzsja megyében

Ukrán szabotőrök nyitottak tüzet egy gépkocsira a népszavazás napján a Zaporizzsja megyei Polohi város közelében – közölte Jevgenyij Balickij, az orosz megszálló erők által kinevezett területi közigazgatás vezetője.

Balickij szerint az orosz nemzeti gárda egyenruháját viselő csoport Rozivka felé haladt tovább, ahová helyi biztonsági erőket vezényeltek. Korábban a helyi hatóságok arra figyelmeztettek, hogy az ukrán vezetés katonai támadással és “provokációkkal” próbálja majd szabotálni a népszavazást, amelyet péntektől keddig tartanak a szakadár Donyecki és Luhanszki népköztársaságban, illetve Herszon megyében és Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került területein.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a referendum biztonságát a szükséges szinten biztosították. Emellett arra figyelmeztetett, hogy ha a népszavazások számára kedvező eredménnyel zárulnak, akkor Oroszország a Donyec-medence és más területek visszafoglalására irányuló ukrán kísérleteket a saját területe elleni támadásnak fogja tekinteni.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a donyecki régióban lévő Kramatorszknál az ukrán 81. légimozgékonysági dandár több mint 220 katonája vesztette életét az orosz légierő nagypontosságú csapása következtében, Szlovjanszknál és Ozernénél több mint 100 külföldi “zsoldost” semmisítettek meg tűzérségi csapások. Zaporizzsja városnál precíziós levegő-föld fegyverek a Csajka taktikai csoport, valamint a Szkif, a Dnipro és a Gepard “nacionalista” zászlóaljnak több mint 190 fős veszteséget okoztak és 12 haditechnikai eszközt tettek üzemképtelenné.
A harcászati légierő gépei, valamit a rakéta- és tüzérségi erők a szóvivő szerint az 59. gépesített lövészdandár és a 63. gépesített dandár ideiglenes telepítési helyét támadva a Mikolajiv megyei Bezimenne és Ternive Podi közelében több mint 130 katonát öltek meg. Emellett négy vezetéspontra, 74 tüzérségi egységre, valamint 142 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek kötött három lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és egy Buk-M1 föld-levegő rakétarendszert. Orosz vadászgépek az éjszaka folyamán lelőttek egy ukrán MiG-29-est és két Szu-25-öst, a légvédelem pedig 19 drónt, valamint 42 HIMARS- és Vilha-rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 298 repülőgépet, 155 helikoptert, 2054 drónt, 376 légvédelmi rakétarendszert, 5077 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 844 rakétasorozatvetőt, 3410 tüzérségi löveget és és aknavetőt, valamint 5794 katonai járművet veszített.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója pénteken a Telegramon közölte, hogy ukrán találatok érték a határhoz közeli Voznyeszenovka falut. A politikus szerint öt ház és három gépkocsi megsérült.

EJEB: beavatkozását kérte több ország és egy civil szervezet az Ukrajna által Oroszország ellen indított perbe

Huszonhárom ország és egy civil szervezet kérte harmadik félként beavatkozását az Ukrajna által Oroszország ellen az emberi jogok tömeges és súlyos megsértése miatt indított eljárásba – közölte az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pénteken.

A február 24-én indított háborúval összefügésben június végén kezdeményezett eljárásban Ukrajna egyebek mellett kifejezetten civilek ellen elkövetett célzott és aránytalan mértékű támadásokkal vádolta meg Oroszországot, és panaszt emelt a kínzással szembeni védelemhez való jog megsértése miatt.
A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság pénteki közleménye szerint a kérelmező kormányok között van Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint a Genfi Nemzetközi Humanitárius Jog és Emberi Jogok Akadémiája.
Közölték: a bíróság megvizsgálja a kérelmeket, és dönt befogadhatóságukról. Hozzátették: Izland és az Egyesült Királyság a harmadik félként való beavatkozásra vonatkozó határidő rövid meghosszabbítását kérte, és megkapta.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szabályzata szerint a bíróság elnöke egy eljárásban félként részt nem vevő bármely tagországot vagy személyt feljogosíthat az eljárásban való részvételre, amit a szaknyelv beavatkozásnak nevez. Az érintett személy vagy állam az ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a nyilvános tárgyalásokon.
Az EJEB előtt jelenleg öt olyan államközi kereset van folyamatban, amelyeket Ukrajna nyújtott be Oroszországgal szemben. Emellett hozzávetőleg 8500 egyéni kérelem ügyében folyik vizsgálat egyebek mellett a krími, a kelet-ukrajnai és az azovi-tengeri eseményekkel kapcsolatosban.
Az emberi jogi bíróság március elsején szólította fel az orosz kormányt, hogy tartózkodjon a civilek és polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól. Oroszországnak a felszólítás szerint fel kell hagynia a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával. A bíróság emellett arra is felszólította Moszkvát, hogy haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, személyzet és a mentőjárművek biztonságát.

NATO: az elfoglalt ukrán területeken tartott “színlelt népszavazásnak” nincs legitimitása

A NATO és tagállamai nem ismerik el és soha nem is fogják elismerni a Krím-félsziget annektálását, az orosz erők által elfoglalt ukrán területeken pénteken kezdődő “színlelt népszavazásnak” nincs legitimitása, és sérti az ENSZ Alapokmányát – jelentette ki az észak-atlanti katonai szervezet pénteken.

A NATO közleményében aláhúzta: a lehető leghatározottabban elítéli a luhanszki, a donyecki és a herszoni, az orosz hadsereg által részben ellenőrzött ukrán régiókban az Oroszországhoz csatlakozásról kezdett népszavazásokat.
“Ezek a területek Ukrajna részét képezik. A NATO-szövetségesek nem fogják elismerni jogtalan és törvénytelen annektálásukat. Területszerzés fenyegetésből vagy erőszak alkalmazása által nem tekinthető jogszerűnek. Felszólítjuk ezért az összes államot, hogy utasítsák el Oroszország hódítási kísérleteit” – fogalmaztak.
Oroszország döntései, beleértve a részleges katonai mozgósítást is, az Ukrajna elleni orosz háború elmérgesítését jelentik – jelentették ki, majd aláhúzták: a NATO elutasítja Oroszország “felelőtlen” nukleáris retorikáját. Oroszország teljes felelősséggel tartozik a háborúért, “azért a mérhetetlen szenvedésért, amelyet agressziója az ukrán nép számára okoz. Oroszország kezében van a döntés lehetősége, hogy véget vessen a konfliktusnak. Moszkvának azonnal le kell állítania a háborút, és ki kell vonulnia Ukrajnából – húzták alá.
A katonai szövetség kijelentette továbbá: rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét nemzetközileg elismert határain belül, és elismeri Ukrajnának az önvédelemhez való jogát. Közölték továbbá, a NATO-szövetségesek továbbra is készek politikai és gyakorlati támogatást nyújtani az Oroszország agressziójával szemben honvédő háborúba kényszerült Ukrajnának.
Végezetül emlékeztettek: a NATO védekezésre berendezkedett szövetség, mely továbbra is békére, biztonságra és stabilitásra törekszik az egész euró-atlanti térségben. Ugyanakkor kiáll minden szövetséges ország területének védelme mellett – tették hozzá.
Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a kelet-ukrajnai szakadár “népköztársaságokban”, valamint Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alatt álló részein az Oroszországhoz csatlakozásról.
Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

A felszabadított Harkivba vitt segélyt az Ökumenikus Segélyszervezet

A napokban sikeresen juttattak el segélycsomagokat az újonnan felszabadított kelet-ukrajnai Harkivba – tájékoztatta az Ökumenikus Segélyszervezet pénteken az MTI-t.

Az adományok átadásán túl a segélyszervezet munkatársai helyszíni felméréseket is végeztek Kelet-Ukrajnában; tapasztalataik szerint a térség “soha nem látott humanitárius krízissel néz szembe”, amit a háborús rombolások mellett tovább mélyít a már beköszöntött hideg idő – írták. “Sokkoló volt látni a romos házakat, lakásokat, valamint a vizes, dohos és sötét szuterénekbe hosszú távra berendezkedők körülményeit” – számolt be tapasztalatairól a közlemény szerint Giuliano Stochino Weiss, az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai humanitárius szakértője.
A háború kezdetétől a szervezet ottani segélyprogramjában dolgozó munkatárs hozzátette: vannak, akik az önkormányzat által fenntartott, de hiányos felszereltségű óvodaépületekben húzzák meg magukat. Oda ágykereteket és matracokat juttattak el egyik helyi partnerük közreműködésével.
A későbbiekben az épületek téliesítésében is segíteni akarnak, egyebek mellett az ablakok cseréjének támogatásával – olvasható Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezetének közleményében.
A már a térségbe juttatott többtonnányi, élelmiszerekből és higiénés eszközökből álló segélyszállítmányaik mellett további adományokkal tervezik segíteni a Harkivban és környékén lakókat – közölték. Hozzátették: a segélyszállítmányok mellett jó hatékonysággal működik a rugalmas felhasználású készpénzes támogatási forma is, amellyel – alapvető szükségleteik mellett – “minimálisan a személyre szabott igényeiket is ki tudják elégíteni a bajbajutottak”.

ORFK: több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 5926-an léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5427-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 195 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal csütörtökön öt ember, köztük négy gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Szijjártó Péter egyedüli EU-s külügyminiszterként tárgyalt Szergej Lavrovval New Yorkban

Az ENSZ e heti közgyűlése a legjobb lehetőséget kínálta az ukrajnai béketárgyalások megkezdésére, de eddig nem került és már valószínűleg nem is kerül sor ilyen megbeszélésekre a felek között – közölte Szijjártó Péter helyi idő szerint csütörtök éjjel New Yorkban, miután egyedüli európai uniós külügyminiszterként egyeztetett orosz kollégájával.

A minisztérium közleménye szerint a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése alkalmával tárgyalt Szergej Lavrovval, akinek elmondta, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon a háború minden egyes következménye szinte rögtön és rendkívül súlyosan megjelenik. Erre példaként hozta fel az elszabadult inflációt és a menekültáradatot.
Mindezekre a bajokra az egyetlen megoldás a béke lenne, ezért Magyarország minél előbb békét akar, ehhez pedig tárgyalásokra, párbeszédre van szükség – szögezte le a miniszter.
“Az ENSZ Közgyűlése a legjobb lehetőséget kínálja, kínálta arra, hogy ezek a megbeszélések meginduljanak, azonban sajnálattal kell most már így a negyedik nap végén megállapítani, hogy ilyen megbeszélések nem voltak és valószínűleg már nem is lesznek a hátralévő napokban” – fogalmazott.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy egyetlen más európai uniós külügyminiszter sem találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.
“Erre persze lehet, hogy most otthon majd főleg az ellenzéki képviselők, megmondóemberek vagy az ellenzéki sajtó képviselői azt mondják, hogy akkor én is minek találkoztam Szergej Lavrovval, de én azt gondolom, hogy a béke párbeszéd nélkül nem fog létrejönni. Hogyha az elkövetkezendő időszakban a békéről nem jönnek létre tárgyalások, akkor a világ még súlyosabb következményekkel fog szembesülni, amiket jó lenne megelőzi.” – jelentette ki.
A miniszter az energetikai válságról beszélve figyelmeztetett, hogy orosz energiahordozók nélkül nem tudna működni a magyar gazdaság, az emberek nem tudnának fűteni, meleg vizet használni vagy éppen főzni.
“Ezt a tényt lehet szeretni vagy nem szeretni, attól ez még tény, fizikai törvényszerűség. A közép-európai infrastrukturális adottságok azt diktálják, hogy mind a kőolaj-, mind a földgázfelhasználás területén Oroszországnak rendkívül fontos szerepe van” – húzta alá.
Kiemelte, hogy a Gazprom továbbra is zavartalanul szállít hazánkba, valamint a szerződéses mennyiség feletti megállapodásnak köszönhetően minden nap az 5,8 millió köbméter plusz gázszállítást is teljesíti. A Török Áramlat gázvezeték mára a legmegbízhatóbb szállítási útvonallá vált Oroszország és Európa között, miközben az északi és nyugati irányokból már alig van ellátás – közölte.
Elmondta, ennek nyomán Magyarországon már a 41 százalékot közelíti a gáztározók töltöttsége az éves fogyasztás arányában, míg az európai átlag mindössze 23 százalék.
“Magyarország felelős energiapolitikát folytat, nemzeti érdekünk azt diktálja, hogy Oroszországgal, a Gazprommal megbízható, kiszámítható együttműködést folytassunk, e nélkül ugyanis Magyarország ellátása nem állna biztos lábakon” – közölte.
Szijjártó Péter kitért a nukleáris együttműködésre is, és hangsúlyozta, hogy az új paksi reaktorblokkok 2030-as üzembe állításával Magyarország részben függetleníteni tudja magát azoktól a bizonytalanságoktól, áremelkedésektől, amelyek a nemzetközi energiapiacot jellemzik.
Üdvözölte, hogy korábbi szerződések alapján újabb fűtőelem szállítmány érkezett a paksi atomerőműbe Oroszországból, némiképp kerülőúton, Észak- és Nyugat-Európa érintésével, így a reaktorok működése a következő időszakra is garantált.

Zelenszkij: a háború minden orosz otthonába bekerült

Oroszország mozgósításról szóló döntése őszinte beismerése annak, hogy a reguláris hadseregük, amelyet évtizedek készítettek fel egy idegen ország elfoglalására, összeomlott – mondta tegnap esti videóüzenetében Volodomir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij szerint a mozgósítás miatt Oroszország Ukrajna elleni háborúja az orosz állampolgárok többsége számára már nem a tévében vagy az interneten látható, hanem minden orosz otthonba bekerült.

A Szumi régiót támadták az oroszok

Oroszország mintegy 130 lövedéket lőtt ki a régióra, a támadásokban négy civil sebesült meg – jelentette a kormányzó.

Ukrán vezérkar: a “népszavazások” miatt felerősödött a lakosság terrorizálása a megszállt területeken

Az orosz erők a közelgő “népszavazások” miatt fokozták a lakosság terrorizálását és orosz útlevelekkel történő ellátását az általuk megszállt ukrajnai területeken – közölte az ukrán vezérkar csütörtök esti helyzetjelentésében.

“Az ellenség Donyeck megye teljes megszállására, illetve a megszállt területek megtartására és az ukrán védelmi erők műveleteinek megzavarására összpontosítja erőfeszítéseit. Változatlanul csapásokat mérnek a polgári infrastruktúrára és lakóépületekre, ezáltal terrorizálva a polgári lakosságot. A légi- és rakétacsapások veszélye továbbra is Ukrajna egész területére kiterjed” – fogalmazott a vezérkar.
A kijevi katonai vezetés információi szerint az oroszok Herszonban megerősítették az általuk alakított rendészeti szerveket, akiknek tagjai átvizsgálják a házakat, és pszichológiai nyomást gyakorolnak a helyi lakosokra. Herszon megye településein a megszálló hatóságok képviselői a humanitárius segélyek elosztásának ürügyén igyekeznek megszerezni a helyi lakosok személyes adatait. Folytatódik a választási bizottságok megalakítása is.
A luhanszki régióban található Sztarobelszk városában a szakadárok hatóságai megtiltották a helyi lakosoknak, hogy szeptember 23-27. között elhagyják a várost. A rendelkezésre álló információk szerint az oroszok fegyveres csoportokat hoznak létre, hogy azok végigjárják a házakat, és rákényszerítsék az embereket, hogy vegyenek részt a “népszavazáson”.
Az ukrán vezérkar szerint Zaporizzsja megye megszállt területén a helyi lakosoknak pénzjutalmat és ajándék háztartási gépeket ígérnek a személyes adatok megadásáért és az orosz állampolgárság felvételéért.
A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és 17 légicsapást hajtottak végre és több mint 24-szer lőttek rakéta-sorozatvetőkkel katonai és polgári célpontokra Ukrajna területén. Több mint harminc település infrastruktúrája szenvedett kárt az ország keleti és déli részeiben, a megyeszékhelyek közül Mikolajiv és Zaporizzsja. A nap folyamán a védelmi erők egységei Kupjanszk, Zajceve és Novomihajlivka települések térségében verték vissza az ellenséges támadásokat.
Az ukrán légierő az elmúlt napon tíz olyan területre mért csapást, ahol orosz katonák tartózkodtak, és két légvédelmi rakétarendszer állása ellen is csapást intéztek. Ezenkívül az ukrán légvédelmi egységek megsemmisítettek két orosz drónt. Az ukrán rakétacsapatok és a tüzérség pedig négy orosz parancsnoki állomáson, két – haderő és katonai felszerelés állomásoztatását is szolgáló – “koncentrációs területen”, három légvédelmi állásban, egy tüzérségi állásban, valamint három lőszerraktárban okozott károkat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este újabb haditanácsülést hívott össze, amelyen – az elnöki iroda tájékoztatása szerint – úgyszintén a megszállt területeken megrendezendő “népszavazásokról”, valamint az oroszországi mozgósításokról volt szó. Részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke csütörtök esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző nap fogolycserével kiszabadított ukránok közül sokakat csúnyán megkínoztak. “Mindenki másféle állapotban van. Vannak emberek, akik fizikailag többé-kevésbé normális állapotban vannak, kivéve a krónikus alultápláltságot. Vannak viszont, akiket nagyon kegyetlen kínzások értek. Sajnos, az utóbbiak aránya meglehetősen nagy azok közül, akiket visszakaptunk” – fogalmazott a tisztségviselő. Hozzátette, hogy ez nagyban függött attól, hol tartották őket fogva, több különböző intézményben voltak, egy részük Oroszországban, mások pedig a Donyec-medence megszállt területein. Arra nem tért ki, hogy mely területen kínozták meg a fogvatartottakat. Elmondta még, hogy a kiszabadult foglyok egy része jelenleg a csernyihivi régió egészségügyi intézményeiben van. A legtöbben kezelésre szorulnak, és valamennyien pszichológiai rehabilitációra – tette hozzá.
Kijevbe látogatott csütörtökön Lorenzo Guerini olasz védelmi miniszter, akit fogadott az ukrán elnök. A találkozó után Zelenszkij Telegram-csatornáján kiadott közlemény szerint az ukrán elnök köszönetet mondott az olasz kormánynak, az olasz népnek az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Guerini felkereste a Kijev megyei Hosztomelt, ahol – a kiadott ukrán közlemény szerint – a saját szemével láthatta az orosz csapatok által okozott pusztítást. Kijevben még tárgyal hivatali partnerével, Olekszij Reznyikovval az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatásról.

Franciaország az új atomerőművek megnyitása mellett felgyorsítja a megújuló energiaforrások telepítését

Emmanuel Macron francia államfő az ország első tengeri szélerőmű-parkjának felavatásán csütörtökön bejelentette, hogy “duplájára kell felgyorsítani” a megújuló energiaforrások telepítését, miközben az új nukleáris reaktorok megnyitását is előre kell hozni.

A nyolcvan tengeri szélturbinából álló park az Atlanti-óceánban, a nyugat-franciaországi Saint Nazare kikötőjétől 12-20 kilométeres távolságban nyílt meg. Üzemeltetője az állami tulajdonú EDF (Électricité de France), és mintegy 700 ezer ember energiaigényeit tudja ellátni.
“Jelentősen növekedni fog az villamosenergia-igényünk, mintegy 40 százalékkal 2050-ig, ezért Franciaországnak duplájára kell felgyorsítania a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektjeit, elsősorban a szél- és a napenergiát illetően” – mondta az államfő a megnyitón.
Hivatalos adatok szerint jelenleg mintegy tíz évig tart – az esetleges bírósági eljárásokkal együtt – egy tengeri szélerőmű-park üzembe helyezése Franciaországban, míg Németországban csak öt, Nagy-Britanniában pedig hat éves a folyamat. A szárazföldi szélturbinák üzembe helyezése hét éves folyamat, kétszer annyi, mint Németországban vagy Spanyolországban.
A megújuló energiák (víz, szél, nap, biomassza) tavaly Franciaország energiatermelésének 21 százalékát, a nukleáris energia 69 százalékát, a fosszilis tüzelőanyagok pedig 7 százalékát biztosították. A kormány célja az ország energetikai szuverenitásának megteremtése, és a megújuló energiaforrások telepítésének felgyorsítása.
Emmanuel Macron idén februárban bejelentette, hogy Franciaország 2050-ig ötven tengeri szélerőmű-parkot nyit meg. Ebből hét park tervezése kezdődött meg, de a megvalósítást számos bírósági eljárás hátráltatja.
A köztársasági elnök csütörtökön a szárazföldi szélturbinák telepítésének folytatása mellett is állást foglalt, valamint jelezte: az új atomerőművek megnyitását is előrébb hozná.
Februárban jelentett be Emmanuel Macron egy széleskörű nukleáris programot, amelynek keretében Franciaország 2035-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja.
Az államfő az energetikai diverzifikáció mellett fogalt állást, amikor úgy fogalmazott: “csak a megújuló energiák nem megoldás, ahogy csak az atomenergia sem működik”.
“Amit most az ukrajnai háborúval megélünk, és amit egyes szomszédaink, mint például a németek még inkább megélnek, az pont az, hogy az energia terén a megoldás az energiamodell diverzifikációja” – mondta az elnök.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine