quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 09. 26. hétfő
  -  Jusztina
0-24

Az orosz-ukrán háború 211. napja – FRISSÜL

2022. szeptember 22.

Immár kétszáztizenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Medvegyev: készek vagyunk atomfegyverrel megvédeni Donbaszt

A korábbi orosz elnök a Telegramon üzent a nyugati vezetőknek, írja a Guardian. Dmitrij Medvegyev azt írta: „Népszavazásokat fogunk tartani, és Oroszországhoz csatoljuk a Donbaszt és más területeket. A csatlakozó területeket jelentősen megerősíti majd az orosz hadsereg. […] Ezen területeket pedig bármilyen fegyverrel készek vagyunk megvédeni, ideértve a stratégiai nukleáris fegyvereket.”

Medvegyev odaszúrt a Krímet célzó NATO-csapással fenyegetőző nyugati katonai vezetőknek is, akiket „nyugdíjas idiótáknak” nevezett a bejegyzésben. A korábbi orosz elnök szerint az orosz hiperszonikus rakéták hamarabb elérnék az európai és amerikai célpontjaikat, mint a NATO-csapás Krímet. Medvegyev a bejegyzést azzal zárta: „A NATO-országok állampolgárainak meg kell érteniük, hogy Oroszország a saját útját járja. Nincs visszaút.”

Lavrov visszautasította a nyugati vádakat az ENSZ-ben

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt visszautasította az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati vádakat, elítélve Kijev „büntelenségét” . „Kijev büntelenségét nyugati partnereinek köszönheti” – jelentette ki az orosz miniszter kollégái, köztük az ukrán Dmitro Kuleba előtt a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén. – írja a Le Figaro.

„Az Egyesült Államok és szövetségesei a nemzetközi emberi jogi szervezetek beleegyezésével leplezték a kijevi rezsim által elkövetett bűncselekményeket ” – mondta Lavrov. Előzetesen visszautasította a Nemzetközi Bíróság munkáját, mert Oroszország „nem bízik” benne. A különleges katonai művelet elindítására vonatkozó döntés – ahogy Moszkva nevezi – „elkerülhetetlen” volt – összegezte.

FSZB: Európába irányuló gázvezetéket akart felrobbantani egy ukrán ügynök

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta egy ukrán ügynök tervezett robbantásos merényletét a Törökországba és Európába energiát szállító gázvezeték ellen – közölte a szolgálat közkapcsolati központja a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

A támadást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 44 éves, orosz állampolgárságú ügynöke készítette elő, akit korábban Ukrajna területén szerveztek be. A gyanúsítottat és négy, ugyancsak orosz állampolgárságú bűntársát őrizetbe vették.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat megakadályozta, hogy az ukrán különleges szolgálatok szabotázs- és terrorcselekményt kövessenek el egy Törökország és Európa energiaellátását biztosító olaj- és gázipari létesítményben – áll a közleményben.

Az ügynököt akkor fogták el, amikor egy rejtekhelyről származó két, nagy erejű, házi készítésű kumulatív robbanószerkezetet vett elő. Az FSZB szerint a gyanúsított eszközein megtalálták a kommunikációt, amelyet egyik SZBU-beli kezelőjével folytatott. Ezenkívül a robbanószerkezetek összeállítására vonatkozó útmutatást, pénzátutalás nyomait és a robbantás helyszínének koordinátáit is megtalálták a készülékeken – írja az Index.

Ukrán elnöki tanácsadó az oroszoknak: eljött a halál ideje

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója Twitteren kommentálta, hogy elrendelték a részleges mozgósítást Oroszországban.

Podoljak azt írta, hogy az orosz társadalom „meg akarta tudni”, milyen a háború, és most meg is tudhatják, mivel a határokat lezárták, elrendelték a teljes (valójában részleges…) mozgósítást, korlátozzák a szólásszabadságot, kiküldik a behívóleveleket, és azokat, akik tiltakoznak, tíz évre börtönbe zárják.

Itt az ideje, hogy megfizessenek a gyűlölködésért. Eljött a halál ideje – írta az ukrán elnök tanácsadója.

Kreml: hazugság az egymilliós mozgósításról szóló híresztelés

Hazugságnak nevezte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön azt a híresztelést, amely szerint az Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás nyomán akár egymillió embert is besorozhatnak.

Peszkov emlékeztetett rá, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán azt mondta: mintegy 300 ezer tartalékos behívását is tervezik, de “nem mindet egyszerre”. A besorozandók létszámára vonatkozó találgatásokra az szolgáltatott alapot, hogy a részleges mozgósításról szóló, tíz pontból álló rendeletnek az orosz elnöki sajtószolgálat által szerdán nyilvánosságra hozott változatából a 7. pont hiányzik.
Peszkov azt mondta, hogy a 7. pont hivatalos használatra készült, ezért nem hozhatja nyilvánosságra a tartalmát.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve a szóvivő azt mondta, hogy a részleges mozgósítás elrendelését az ukrajnai helyzet megváltozása okozta, mert az ott elindított “különleges hadművelet” már kezdte elérni a kitűzött célokat, de Oroszország most már de facto a NATO-blokk egész logisztikai képességével áll szemben.
Túlzásnak nevezte az arról szóló híreket, hogy a részleges mozgósítás elrendelése rohamot indított el a repülőtereken és a határátkelőknél. Peszkov szerint erről rengeteg “hamis” információ kering.
Azzal kapcsolatban, hogy a mozgósítás elleni “előzetes egyeztetés nélkül” megtartott megmozdulások részvevői behívót kaptak, Peszkov kijelentette, hogy ez törvénybe ütköző, ezért nem sérti az érintettek jogait.
A Kreml szóvivője cáfolta azt az állítást, amely szerint a fia, Nyikolaj megtagadta, hogy jelentkezzen a katonai sorozóhivatalban. Azt mondta, hogy ismeri a fiával lefolytatott telefonbeszélgetést, de annak teljes tartalmát nem hozták nyilvánosságra, és az ügy különben is a fiára tartozik.

Macron visszautasította Putyin “zsarolását”

A mi dolgunk az, hogy tartsuk a saját irányvonalunkat Vlagyimir Putyin orosz elnök zsarolásával szemben – mondta csütörtökön Emmanuel Macron francia államfő a BFM francia hírtelevíziónak adott interjúban.

“Jelenleg eszkaláció történik, amelyet Oroszország indított több szempontból: a részleges mozgósítással és a háborús beszéddel, ezzel a fenyegetéssel, amelynek célja a megfélemlítés vagy emlékeztetés arra, hogy Oroszország nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom” – hangsúlyozta a francia elnök.
“Ebben a helyzetben a mi feladatunk az, hogy tartsuk a saját irányvonalunkat, azaz segítsük Ukrajnát, ahogy tesszük is, a területe megvédésében, és soha nem abban, hogy Oroszország ellen agressziót tudjon elkövetni. Mi nem állunk háborúban Oroszországgal” – hívta fel a figyelmet.
Az oroszországi részleges mozgósítás bejelentése és a nukleáris fegyverrel történő fenyegetés a francia elnök szerint “egyértelműen zsarolás, miután egyértelmű, hogy (Oroszország) rendelkezik ilyen fegyverekkel, és a kockázat jelen van. Ez a nyomásgyakorlás az egyik módszer ennek a háborúnak az egyik nehéz pillanatában” – fogalmazott Emmanuel Macron.
“De én nem fogok semmiféle olyan értelmezést adni, semmi olyasmit mondani, amely hozzájárulna az eszkalációhoz” – tette hozzá.
A francia elnök kiemelte: “Ukrajnában ellentámadás történik délen, és észak az, amelyik destabilizálta az orosz frontot, ez az első pont. A gazdasági helyzet természetesen összetettebb, mint ahogy azt állítják, hiszen cégek hagyják el az országot, és a partnerek nem segítenek annyira, mint Oroszország várta. A harmadik dolog pedig az, hogy diplomáciai téren Oroszország elszigetelődik” – vélte Emmanuel Macron.
“Franciaország józan nukleáris hatalom. Általában soha nem jó politika fikciót folytatni, és különösen nem ebben a témában, mert belekerülünk egy eszkalációs játékba, amikor kijelentjük, hogy ha ez meg ez történik, akkor én ezt fogom tenni” – hívta fel a figyelmet.
“Mi ugyanazt az eredményt akarjuk elérni, amit a kezdetektől hangoztatunk. Azt, hogy Ukrajna ellen tudjon állni, hogy visszaszerezze a szuverenitását, és hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz üljön” – mondta a francia elnök.

Zelenszkij: nem volt kár Medvedcsukot átadni Oroszországnak

Nem sajnálja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a mostani fogolycsere keretében átadták Oroszországnak Viktor Maedvedcsuk ukrán politikust és oligarchát, akit Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök “komájaként” emlegetnek.

Erről Zelenszkij legutóbbi videoüzenetében beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön. Az elnök közölte, hogy Medvedcsuk Ukrajnában átesett a törvény által előírt minden nyomozati vizsgálaton, így “nem volt kár” kiadni őt. “Oroszország egyik rajongóját cseréltük el kétszáz harcosra. Nem kár igazi harcosokért Medvedcsukot adni. Végigment minden nyomozáson, amit a törvény előír, Ukrajna mindent megkapott tőle, ami az igazság megállapításához szükséges a büntetőeljárásban” – szögezte le Zelenszkij.
Medvedcsuk az időközben feloszlott Ellenzéki Platform-Az Életért elnevezésű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője volt. Az illetékes kijevi bíróság még tavaly májusban elrendelte házi őrizetbe helyezését pere kezdetéig. A politikus-üzletembert hazaárulással és Ukrajna gazdasági érdekeinek aláásásával gyanúsították meg a hatóságok. Az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után azonban elhagyta azt a lakását, amelyben tartózkodnia kellett volna, és 48 napi bujkálás után ukrán katonai egyenruhába öltözve próbált külföldre szökni, ekkor tartóztatták le április közepén. Zelenszkij már akkor azt mondta, hogy javasolja ukrán hadifoglyokra kicserélni őt.
Zelenszkij közölte továbbá a közösségi oldalain, hogy a megállapodások értelmében az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezrednek a fogolycserével kiszabadult öt parancsnoka a háború végéig Törökországban marad “kényelmes körülmények között”, és ott találkozhatnak családtagjaikkal is. Elmondta még, hogy hálából az Ukrajnának tett szolgálataikért kiszabadítottak orosz fogságból öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt. A közreműködésért köszönetet mondott Szaúd-Arábiának.
Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy csütörtökön az orosz erők kilenc SZ-300-as rakétát lőttek ki a megyeszékhelyre, Zaporizzsjára. Civil objektumokat ért találat a város központjában, a romok alól eddig hat embert húztak ki, és egy 65 éves férfi életét vesztette.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy a helyi elektromos művek két alkalmazottja és a katasztrófavédelem egyik munkatársa mellett felrobbant egy akna a csuhujivi járásban. Egy közülük életét vesztette, kettő kórházba került. A kormányzó figyelmeztetett arra, hogy igen nagy az aknaveszély a régióban.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy az elmúlt napban öt civil vesztette életét a megyében az orosz erők támadásai következtében. Az orosz csapatok ismét Kramatorszk ipari övezetét lőtték, ezenkívül Csasziv Jar teepülésen kazettás lőszerrel egy művészeti iskolát, eltalálták Bahmut lakóövezetét, és ágyúzták Avgyijivkát is.
Valentin Reznyicsenko, Dnyiporpetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét Nyikopol és Krivij Rih térségét lőtték, egy civil halálos áldozata lett a támadásoknak.
A Harkiv megyei Pecsehi település térségében déltájban az oroszok ismét rakétacsapást mértek a létfontosságú infrastruktúrára – közölte a falu elöljárója. További részletek még nem ismertek.
Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők Luhanszk megyében erőszakkal kiűzték otthonukból Honcsarivka és Kuzmenyivka települések lakóit, és mélyen bevitték őket a régió megszállt területére. Ezt a vezérkar a nemzetközi humanitárius jog normáinak és a hadviselés szokásainak megsértéseként értékelte.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – úgy értékelték, hogy Putyin által elrendelt részleges mozgósításnak még hónapokig nem lesz hatása a háború menetére.

Polgármester: ukrán tüzérségi csapás érte az egyik donyecki piacot

Legkevesebb hat ember életét vesztette és további hat megsebesült, amikor ukrán tüzérségi csapás érte Donyeck egyik piaccsarnokát – közölte Alekszej Kulemzin, a város polgármestere csütörtökön a sajtóval.

Kulemzin szerint támadás érte a város több más részét is, beleértve az önkormányzat épületét. Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője nem zárt ki annak lehetőségét, hogy a támadást ismét francia gyártmányú CAESAR önjáró tarackokkal hajtották végre.
A Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került részén lévő Melitopol városban a központi piacon robbant pokolgép. A helyi hatóságok szerint a detonáció következtében hatan megsebesültek.
A donyecki területvédelmi parancsnokság csütörtökön bejelentette, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság “népi milíciája”, orosz tűztámogatás mellett, elfoglalta az Artemivszk (Bahmut) közelében lévő Zsovanka települést.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a Harkiv megyei Monacsinivka falunál végrehajtott légicsapás az ukrán 93. gépesített dandár mintegy száz katonáját és mintegy 20 haditechnikai eszközét, köztük egy HIMARS rakétasorozatvetőjét semmisítette meg. A 14. gépesített dandár azon egységei, amelyek sikertelen kísérletet tettek az Oszkil folyón való átkelésre Dvoricsnánál, 30 halottat és hat gyalogsági harcjárművet veszítettek – tette hozzá.
Zaporizzsja város közelében orosz precíziós levegő-föld fegyverek a tábonok szerint a 65. gépesített lövészdandár, a 19. konvojzászlóalj és az “idegenlégió” 150 harcosát ölték meg és 19 haditechnikai eszközét tették üzemképtelenné. A donyecki régióban lévő Sziverszknél ugyanilyen eszközökkel a 17. harckocsizó dandár ideiglenes állomáshelyére és a 80. ejtőernyős rohamdandár lőszerraktárára mért csapások következtében több mint 90 katona vesztette életét, 15 haditechnikai eszköz és több mint ezer aknavetőlőszer pedig megsemmisült. A Herszon megyei Novovozneszenszke és Mirjoljubivka közelében a 60. lövészdandár állásaira mért masszív tűzcsapások nyomán az alakulat 96. zászlóalja telkesen elvesztette harcképeségét, az életben maradt katonák elmenekültek.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők a beszámoló szerint megsemmisítették az ukrán 1. harckocsizó dandár egyik zászlóaljának vezetésipontját, három amerikai M777-es tarackokkal tüzelő szakaszt és egy HIMARS-szakaszt, utóbbit a Mikolajiv megyei Bereznehuvate település közelében. Emellett Konasenkov szerint csapás érte a 14. gépesített dandár egységeit a Harkiv megyei Guszinkánál és a 46. légimozgékonysági dandárét a Herszon megyei Bilohirkánál, valamint 138 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, továbbá 72 tüzérségi egységet. Megsemmisítettek négy lőszer- és fegyverraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt 17 drónt, 27 HIMARS- és tíz Vilha-lövedéket, valamint hét amerikai HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi misztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 295 repülőgépet, 155 helikoptert, 2035 drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 5073 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 842 rakéta-sorozatvetőt, 3406 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5786 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt nap folyamán az ukrán tüzérség 13 tüzérségi lövedéket lőtt ki Enerhodar városára és a Zaporizzsjai atomerőművel szomszédos területre a Dnyipropetrovszk megyei Marhanecből. Az orosz tüzérség a támadást elfojtotta, a létesítménynél a sugárzási szint normális az orosz hadijelentés szerint.

Uniós szóvivő: az EU-nak közös álláspontot kell kialakítania a mozgósítás elől menekülő oroszokkal kapcsolatban

Az Európai Uniónak közös álláspontot kell kialakítania az ukrajnai háború miatt Oroszországból menekülő orosz állampolgárok unióba irányuló beutazási kérelmeivel kapcsolatban – ismertette az Európai Bizottság álláspontját Eric Mamer szóvivő a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Hozzátette: a menekültkérelmek elbírálása az EU-ban a tagállamok hatáskörébe esik. Leszögezte: a kérelmeket eseti alapon kell elbírálni, figyelembe véve az alapvető jogokat és a menekültügyi eljárás jogszabályait.
Peter Stano külügyekért felelős szóvivő elmondta: a jelentések szerint számos orosz próbálja elhagyni az országot azt követően, hogy Vlagyimir Putyin elnök szerdán részleges mozgósítást jelentett be. Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszországból már félmillióan menekültek el. Hozzátette: Putyin bejelentése után több orosz városban tüntetések kezdődtek, több mint ezer embert tartóztattak le a hatóságok.
“Az Európai Unióban elvben kiállunk azon orosz állampolgárok mellett, akiknek van bátorságuk, hogy ellenállást mutassanak az orosz rezsim cselekedetei ellen, különös tekintettel az illegális ukrajnai háborúra. Együttérzünk azokkal az orosz családokkal, akik félnek elküldeni szeretteiket egy értelmetlen háborúban meghalni” – jelentette ki.
Szerdán a balti államok bejelentették, hogy hatóságaik nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak. Lettország biztonsági okokra hivatkozott, Észtország szerint az állampolgári kötelesség teljesítésének megtagadása nem indokolja a menekültstátuszt egy másik országban. A litván belügyminisztérium közölte, hogy minden egyes menedékjogi ügyet külön fognak súlyozni.
A balti államok már szeptember 19-e óta korlátozzák a schengeni térségbe való belépést a turistavízummal rendelkező oroszok számára.

Németország az orosz mozgósítás miatt még inkább támogatja Ukrajnát

Az oroszországi részleges mozgósítás miatt Németország az eddiginél is nagyobb erővel támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben – mondta a német védelmi miniszter csütörtökön Berlinben.

Christine Lambrecht francia kollégájával, Sébastien Lecornu-vel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a részleges mozgósítás az orosz elnök, Vlagyimir “Putyin reakciója az ukrán sikerekre”, amely korántsem elrettentő hatást vált ki, hanem “még inkább ösztönöz bennünket arra, hogy támogassuk Ukrajnát”.
Ezt az elkötelezettséget jelzi, hogy a napokban Görögországgal és Szlovéniával is sikerült megállapodni arról, hogy Németország hazai gyártású harcjárműveket ad át a két partnerországnak, amelyek cserébe szovjet gyártású páncélozott harcjárműveket küldenek Ukrajnába – tette hozzá.
Mint mondta, a cseremegállapodások révén Ukrajna “nagyon gyorsan” jut újabb harckocsikhoz, és Németország mindemellett közvetlen támogatást is nyújt, további önjáró lövegeket, rakéta-sorozatvetőket és légvédelmi rendszereket szállít.
Hozzátette, hogy Németország az ukrán légvédelmi képességek és a tűzérség fejlesztésére összpontosít, mert “pontosan erre van szüksége Ukrajnának”. Hangsúlyozta, hogy a német támogatásnak kulcsfontosságú szerepe volt azokban a “bátran harcoló” ukrán erők utóbbi hetekben elért komoly sikereiben.
Sébastien Lecornu kiemelte, hogy Franciaország is folytatja Ukrajna támogatását, fegyverrel, kiképzéssel, eszközök karbantartásával is segíti az ukrán erőket. Hozzátette, hogy az egész Európai Unió “szolidáris Ukrajnával ebben a nehéz helyzetben”, méghozzá olyan egységben, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna.
A német és a francia védelmi miniszter egyetértett abban is, hogy az afrikai Száhel-övezetben tovább kell folytatni a stabilitás megőrzését szolgáló erőfeszítéseket. Oroszország Ukrajna elleni háborúja Afrika helyzetét is befolyásolja, a Száhel-övezetben zajló folyamatok pedig Európa biztonsági helyzetére is hatással vannak – fejtette ki Sébastien Lecornu.
Hozzátette, hogy nemcsak a régióban működő terrorszervezetek, hanem a Wagner orosz biztonsági cég tevékenysége is kihívást jelent, ezért nem fordulhat elő, hogy az ukrajnai háború elvonja a figyelmet a Száhel-övezetről.

Észak-Korea tagadja, hogy fegyvereket szállítana Oroszországnak

Észak-Korea nem szállított fegyvereket Oroszországnak az ukrajnai háború idején, és nem is tervez ilyesmit – közölte csütörtökön a phenjani állami média egy védelmi illetékesre hivatkozva.

Phenjan szerint az erről szóló amerikai állítás nem más, mint amerikai kísérlet Észak-Korea lejáratására. A védelmi illetékes felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel az ilyen felelőtlen kijelentésekkel, és “fogja be a száját”.

Pár hete az amerikai hírszerzés olyan információkat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint Moszkva Phenjantól vásárol fegyvereket, a többi között rakétákat és tüzérségi lőszereket. Ezt korábban Oroszország is “kamunak” nevezte.

Antony Blinken: Putyin a gyengeség, nem pedig az erő pozíciójából cselekszik

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Twitteren reagált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán elrendelte a részleges katonai mozgósítást, és a nukleáris fegyverek lehetséges bevetésére is utalt. Blinken meglátása szerint Putyin bejelentése az orosz csapatok gyenge pozícióját jelzi az ukrajnai háborúban.

Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz elnök már nem erőhelyzetből cselekszik. Éppen ellenkezőleg, Putyin már nem tudja leplezni gyengeségét, valamint országa és hadserege kudarcait.

Putyin elnök felszólítása az orosz katonai erők növelésére Ukrajnában tükrözi Oroszország küzdelmét a csatatéren, és azt a tényt, hogy Putyin elnök a gyengeség, nem pedig az erő pozíciójából cselekszik – írta Antony Blinken.

Az orosz hadsereg Dnyipropetrovszk megyét lőtte

Az orosz haderő szerdán kora este az Ukrajna keleti részében található Dnyipropetrovszk megyét lőtte. A támadás következtében egy civil életét vesztette, ketten pedig megsebesültek – tudatta Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója a Telegram-csatornáján, hozzátéve, hogy ismét Nyikopol város környékét érte támadás – írja az MTI.

A mentők és a rendőrök is dolgoznak a becsapódások helyszínén, a támadások részleteit pedig még vizsgálják – közölte a kormányzó.

Készül a 8. szankciós-csomag Oroszország ellen

Az EU külügyminiszterei New Yorkban, az ENSZ éves közgyűlésén megállapodtak az Oroszországgal szembeni új szankciók előkészítésében és a Kijevnek történő fegyverszállítások növelésében – írja a Reuters.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szerint Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló bejelentése – amely ukrán területek annektálására irányuló lépéseket és az Oroszország védelmére szolgáló nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetést tartalmaz – pánikot és kétségbeesést mutat.

Miután Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter tájékoztatta őket, a miniszterek megállapodtak abban, hogy megbízzák csoportjaikat EGY NYOLCADIK SZANKCIÓCSOMAG ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL, AMELY AZ OROSZ GAZDASÁG RELEVÁNSABB ÁGAZATAIT CÉLOZZA, ÉS TOVÁBBRA IS AZOKAT AZ EMBEREKET VESZI CÉLBA, AKIK FELELŐSEK AZ UKRAJNAI AGRESSZIÓS HÁBORÚÉRT – mondta Borrell.

Az uniós miniszterek október közepén tartják következő hivatalos találkozójukat, amikor a szankciócsomagot hivatalosan is elfogadhatják – olvasható az Origón.

Fogolycserével szabadultak ki az Azov ezred parancsnokai és Medvedcsuk

Nagyszabású fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátották szabadon – közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala és a Meduza orosz ellenzéki portál.

A rijádi külügyminiszter közlése szerint Oroszország Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg közvetítésével szabadon engedett tíz külföldit is, akiket az ukrajnai harcok során ejtettek fogságba: öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt. A repülővel Szaúd-Arábiába szállított külföldiek között van a brit Shaun Pinner és Aidan Aislin, valamint a marokkói Brahim Szaadun is, akit a Donyecki Népköztársaságban zsoldosként ítélt halálra a bíróság.
Az ukrán hatóságok megerősítették a fogolycsere tényét. A történtekről a fősodorhoz tartozó orosz média ukrán és török forrásokra hivatkozva számolt be.
Ukrajna átadott 55 orosz hadifoglyot és az Ukrajnában hazaárulással vádolt Viktor Medvedcsukot, az Ellenzéki Platform – Az Életért nevű ukrán párt egyik vezetőjét. Medvedcsuk egyik lányának Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztapja.
Oroszország 215 ukrán katonát, köztük 124 tisztet és – Andrij Jermak, az ukrán eljöki hivatal vezetője szerint – a szélsőjobboldali Azov ezred 108 tagját engedte el. A szabadon bocsátottak mintegy fele részt vett Azovsztal védelmében: köztük van Denisz Prokopenko és Szvjatoszlav Palamar Azov-parancsnok, valamint Dmitro Kozackij Azov-harcos, aki az üzem védőiről készített képeivel vált híressé. Az egyik felvétele Grand Press Photo-díjat kapott.
Kiszabadult a 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szerhij “Volina” Volinszkij és Katerina “Ptaska” Policsuk mentős is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az Azov-parancsnokok szabadon bocsátásában Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetített. A felek megállapodtak, hogy az elengedett Azov-tagok a háború végéig török területen maradnak. Volodimir Zelenszkij élőben közvetített televíziós kapcsolásban beszélt a fogolycsere érintettjeivel.

ORFK: 11 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 6008-an léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5210-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 201 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vonattal szerdán négyen érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Zelenszkij szerint erre készül Oroszország

Videóbeszédet tartott Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ közgyűlésén, ebben többek között azt mondta, Oroszország tárgyalásokról beszél, de csak a visszavonulását akarja lassítani.

Az ukrán elnök szerint OROSZORSZÁG A TELET UKRAJNA MEGSZÁLLT TERÜLETÉN AKARJA TÖLTENI, ÉS FELKÉSZÍTENI AZ ERŐKET EGY ÚJ OFFENZÍVA MEGKÍSÉRLÉSÉRE, vagy legalábbis erődítményeket akar készíteni a megszállt területeken, és katonai mozgósítást akar végrehajtani otthon – így az Origo.

Orosz szervezet: százakat vettek őrizetbe a mozgósítás elleni tüntetéseken

Oroszország háromtucatnyi városában 1026 embert vettek őrizetbe a részleges mozgósítás elleni tüntetéseken – közölte a szerda este a honlapján OVD-Info orosz tüntetővédelmi szervezet.

A Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál, más hírforrásokra is hivatkozva azt írta, hogy Moszkvában a mozgósításellenes tüntetők őrizetbe vétele a belvárosban, az Arbaton kezdődött. Itt a tiltakozók megpróbáltak láncot alkotni. Néhányan az “Életet a gyermekeinknek!” és a “Putyint a lövészárkokba!” jelszavakat skandálták.
A megmozdulásra a beszámolók szerint olyan nők is elmentek, akiknek, mint mondták, a fiai hadköteles korúak. A rendőrök az Arbatot lezárták, majd a tüntetők az eső eleredtével szétszéledtek.
Szentpéterváron félszáz tüntető vonul a Szent Izsák-székesegyház felé, a mozgósítás ellen tiltakozva. A csoportot rendőrök vették körül, és emberi jogi aktivisták szerint a tüntetőket gumibottal verték, és sokakat vettek őrizetbe. A megmozdulás később két menetté alakult át.
Az OVD-Info szerint Moszkvában és Szentpéterváron egyaránt legkevesebb 399 ember vettek őrizetbe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán rendelt el mozgósítást Oroszországban. A védelmi tárca szerint az intézkedés 300 ezer tartalékost érint. Sajtójelentések szerint a környező országokba induló repülőjáratokra elfogytak a repülőjegyek.

Nézőpont: az Oroszország elleni szankciók nem működnek

Az Európai Unió Oroszország elleni szankciós csomagjai nem működnek, a béke irányába kell elmozdulást elérni – mondta a Nézőpont Intézet elemzője szerdán az M1 aktuális csatornán.

Pálfalvi Milán szavai szerint a szankciók visszafelé is elsülhetnek, Oroszország a jelenlegi háborús helyzetben bármikor dönthet úgy, hogy elzárja a csapokat, és Európa nem férhet hozzá az orosz gázhoz, amely komoly nehézséget okozhat a kontinensnek.
“Európának továbbra is olyan utat kellene járnia, mint amit Magyarország jár, amit a magyar kormány tűzött ki maga el, hogy gyakorlatias döntéseket kell hozni, minden egyes lépéssel a béke megteremtését kell elősegíteni” – fogalmazott.
Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai politikusok közül elsőként mondta ki: békére van szükség, a szankciós politika óriási károkat okoz az európai gazdaságnak. Kitért rá, a New York Times című lap is összegzi egy cikkében, hogy a szankciós politika nem éri el a célját.
Pálfalvi Milán azt mondta, bár az európai politikusoknál van egyfajta elmozdulás a kérdésben, túl későn ébredtek, attól kell tartani, hogy megfelelő mennyiségű gáz hiányában “olyan hideg tél lesz, amit nem fognak tudni kezelni”.
Az elemző utalt arra, hogy a közvéleménykutató-intézet legfrissebb elemzése szerint a magyarok is úgy vélik, a brüsszeli szankciók nem működnek, a megkérdezettek 66 százaléka gondolja úgy, hogy azok Európának jobban ártanak, mint Oroszországnak.
Pálfalvi Milán hangsúlyozta: nem meglepő a magyarok véleménye, mert az európai, azon belül a magyarországi energiaárak növekedése a szankciókra adott válasz, de az a forgatókönyv, miszerint a szankciók következtében az oroszok visszakoznak és béke lesz, nem következett be.
Márciusban azt mondták, az energiára nem terjesztik ki a szankciókat, ehhez képest a kőolajjal összefüggésben érvényesítik azokat, és a Soros György féle érdekcsoport, illetve több európai vezető azt mondja, az orosz gázra is szankciót kell kivetni – mondta.
Hozzáfűzte, e tervezett szankció kivetése gyakorlatilag tönkre tenné az európai gazdaságot. Emlékeztetett, Orbán Viktor fogalmazta meg, hogy ha Magyarország bevezetné a gázembargót, az egyenlő lenne azzal, mintha atombombát dobnának le a magyar gazdaságra.
A magyar választók 66 százaléka éppen ezért mondja azt, hogy nem értenek egyet a szankciókkal, mert ők maguk is látják azt, hogy Európa milyen komoly bajban van – hangoztatta.
Pálfalvi Milán felvetette, eljött az a pont, amikor az Európai Uniónak is fel kellene mérnie, mit gondolnak az állampolgárok.
Az elemző szólt arról is, hogy Nyugat-Európában is olyan intézkedéseket próbálnak érvényre juttatni, amelyek segítenek a fogyasztóknak mérsékelni a szankciók okozta károkat.

A spanyol kormányfő szerint Putyin előremenekül

Előremenekülésnek nevezte Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerdán az orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítást, valamint a megszállt ukrán területeken tervezett, az elszakadásról szóló referendumokat.

“A háború egy sokkal kritikusabb szakaszba lép, ez az, amikor az agresszor rájön, hogy elveszti a háborút” – fogalmazott a miniszterelnök, aki New Yorkban, az ENSZ-közgyűléshez kapcsolódó egyik fórumon reagált hivatalosan Vlagyimir Putyin televíziós nyilatkozatára.
A spanyol vezető hangsúlyozta: a tervezett népszavazások sértik a nemzetközi törvényességet, eredményüket a nemzetközi közösség sosem ismeri el.
Spanyolország mindig támogatni fogja Ukrajna “függetlenségét, szuverenitását és területi integritását” – jelentette ki, hozzátéve, hogy most van leginkább szükség a demokratikus országok egységére.
Pedro Sánchez valósnak értékelte annak lehetőségét, hogy Oroszország beszüntesse az Európába irányuló fölgáz ellátást, “egy autokrata azon szándéka miatt, hogy az energiát háborús fegyverré alakítsa a világ, és különösen Európa zsarolására”.
Véleménye szerint fel kell készülni a legkedvezőtlenebb forgatókönyvekre is, és ennek érdekében készenléti tervek alkalmazását sürgette.
A spanyol miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy a legújabb orosz döntések hatással lehetnek az árak alakulására, és tovább súlyosbíthatják a nyersanyagárak növekedése miatti élelmiszerválságot.

Ukrán kormányzó: az orosz erők Dnyipropetrovszk megyét lőtték, áldozatok

Az orosz erők szerdán kora este az Ukrajna keleti részében lévő Dnyipropetrovszk megyét lőtték, a támadás következtében egy polgári személy életét vesztette, kettő megsebesült – közölte Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kifejtette, hogy ismét Nyikopol város környékét érte támadás. Hozzátette, hogy mentők és rendőrök is dolgoznak a becsapódások helyszínén. A támadás részleteit vizsgálják.
Nap közben Zaporizzsja várost is orosz rakétatámadás érte. Olekszandr Sztaruh, a megye kormányzója közölte, hogy az előzetes információk szerint infrastrukturális létesítményeket és lakóövezeti házakat ért találat. Hozzátette, hogy öt lövedék csapódott be a megyeszékhely három kerületében. Az orosz támadás következtében hárman sebesültek meg, közülük egyet kellett kórházba szállítani agyrázkódással, az állapota stabil.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, oroszok által megszállt Melitopol polgármestere a város mihamarabbi elhagyására szólította fel a katonakorú férfiakat, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be.
“Felszólítjuk a katonai korú férfiakat, hogy azonnal hagyják el Melitopolt. A Kreml diktátora aláírta a mozgósításról szóló rendeletet A legkeményebb intézkedések Zaporizzsja és Herszon megyék megszállt területein lesznek. Igazi férfivadászat lesz” – írta Telegram-üzenetében.
Fedorov szerint azokra a helybeli férfiakra, akik ellenállnak a kényszermozgósításnak, csecsen különítményeket küldenek. Hozzátette azt is, hogy Melitopol férfi lakosainak kevesebb mint tíz napjuk maradt a távozásra, mert az oroszok helyi “megbízottja” már rendeletet írt alá, amely szerint október 1-jétől a zaporizzsjai régió megszállt részét csak külön engedéllyel hagyhatják el. Fedorov megjegyezte, hogy a megszállók férfiakat “csak a frontra engednek”.
Az ukrán vezérkar kora esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a nap folyamán az ukrán védők visszaverték az orosz támadásokat Harkiv megyében Kupjanszk és Veszele, Donyeck megyében pedig Zajceve, Kurdjumivka és Bahmutszke településeknél.
A szárazföldi csapatok műveleteinek támogatására az ukrán légierő repülőgépei 32 csapást mértek ellenséges állásokra. A vezérkar megerősített információi szerint az oroszok 17 élőerő- és haditechnikai koncentrációs területe, négy megerősített állása, tíz légvédelmi rakétarendszer-álláspontja és egy lőszerraktára semmisült meg. Ezenkívül a légvédelmi egységek egy orosz robotrepülőgépet és három drónt semmisítettek meg. Eközben az orosz erők a nap folyamán öt rakéta- és 11 légicsapást indítottak, 17-szer pedig rakéta-sorozatvetőkkel lőttek katonai és polgári célpontokat Ukrajna területén. Az orosz támadások következtében több mint 30 település, köztük Harkiv infrastruktúrája sérült meg – írta jelentésében az ukrán vezérkar.

Morawiecki: a NATO-nak Ukrajna további támogatásával kell válaszolnia az orosz mozgósításra

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán.

Morawiecki a délkelet-lengyelországi Nowa Deba település melletti gyakorlótéren nyilatkozott, ahol megtekintette a Niedzwiedz-22 fedőnevű lengyel-brit-amerikai hadgyakorlatot.
Oroszország folytatni fogja romboló tevékenységét, megpróbálja elérni Ukrajna elpusztítását, területei egy részének elfoglalását – értékelte a lengyel miniszterelnök.
Rámutatott: az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az ukrán területek egy részét.
Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni. “Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal” – hangsúlyozta. Hozzátette: “Amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában.
Felszólította a nyugat-európai politikai vezetőket, hogy további pénzügyi támogatással és fegyverszállításokkal segítsék Ukrajnát. “Lehetetlen, hogy a hősies ukrán ellenállás (…) most brutális és barbár orosz ellenakcióba ütközzék” – fogalmazott. Mint mondta, folytatni kell Ukrajna támogatását, mert ott vannak ma a “szabadság barikádjai”. Megígérte, hogy ő személyesen is készül mozgósítani és segítséget szervezni Nyugat-Európában.
Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, hogy az orosz elnök a konfliktus további eszkalálására fog törekedni és arra, hogy Ukrajna minél nagyobb veszteségeket szenvedjen. Oroszország azonban belső problémákkal küzd, Putyin lépéseinek hatékonysága rendkívül korlátozott lesz – mondta.
Arra reagálva, hogy Putyin nukleáris fenyegetéssel vádolta meg a Nyugatot, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, a lengyel diplomata leszögezte: Moszkva valódi cselekvési lehetőségei olyanok, mint amilyeneket “már közel hét hónapja megfigyelhetünk Ukrajnában”. Hozzátette: Oroszországnak nagyon rossz szándékai vannak egész Európa felé, de eddig képtelen volt megvalósítani őket.
Szerda este kommentálta az orosz mozgósítást Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke is egy vidéki sajtóértekezletén. Putyin döntése után elmondható, hogy az ukrajnai háború “hosszabb ideig fog tartani, mint gondoltuk” – jelentette ki. Putyin ugyanis ezzel szerinte azt jelezte, hogy az oroszok “eltökélten fognak törekedni céljaik megvalósítására”.
Andrzej Zybertowicz szociológus professzor, a lengyel államfő tanácsadója a lengyel közszolgálati rádióban nyilatkozva úgy vélte: a mozgósítás módosíthatja az orosz társadalom viszonyát a háborúhoz. Miközben sok orosz eddig félt tiltakozni a háború ellen, “Putyin most több százezer oroszt szembesített” azzal, hogy meghalnak “egy buta háborúban” – fogalmazott Zybertowicz.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine