fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 03. 04. hétfő
  -  Kázmér
0-24

Ez valami brutális: idén 1000, jövőre 2000 milliárd forint kell az MVM-nek a rezsicsökkentéshez

2022. szeptember 15.

Minderről a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor beszélt egy szakmai konferencián az Index tudósítása szerint. A döbbenetes számok jól mutatják, mennyire odavágott az európai gazdaságnak, az energiapiacnak a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika.

Októberben Lázár János benyújtja az állami beruházásokra vonatkozó új kerettörvényt a parlamentnek – jelentette be Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján. Az államtitkár szerint a futó állami beruházások többletfinanszírozási igénye nagyjából 750 milliárd forint.

Jelenleg 10 ezer milliárd forintnyi nyitott állami beruházási állomány sorsáról kell, kellett döntést hozni, mivel ki kell mondjuk, hogy elfogytak a fejlesztések mögötti források – jelentette ki Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján. Úgy fogalmazott, hogy ideológiai megközelítéstől függetlenül kijelenthető, hogy ennek fő oka a háború.

A magyar államnak kezelnie kell az energiaárak emelkedését, idén 1000 milliárd, 2023-ban pedig több mint 2000 milliárd forinttal kell a költségvetésből konszolidálni az állami tulajdonú MVM-et ahhoz, hogy a rezsicsökkentés tartható legyen

– közölte az államtitkár, mielőtt rátért volna arra, hogy mi lesz a felfüggesztett állami beruházásokkal, illetve a folyamatban lévő beruházásokkal. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen kamatszinten finanszírozza magát az állam, 4 vagy 8 százalékon, mivel minden egyes százalékpont közel 1000 milliárd forint mozgásteret jelent az állam számára.

Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság és Magyarország között fennálló vita gyökere még 2010-re nyúlik vissza, alapja pedig, hogy a magyar kormány továbbra is szuverén nemzetállamok közösségeként látja az EU jövőjét, szemben azokkal a politikai csoportokkal, amelyek szerint a túlélés záloga az Egyesült Államok mintájára létrejövő föderatív berendezkedés.

Kijelentette, hogy a kormány felfogása szerint a magyarok 2004-ben az EU-csatlakozáskor erős és egyértelmű jelzést adtak arról, hogy mennyi nemzeti szuverenitást hajlandóak feladni a közösséghez tartozás érdekében, és az ország azóta ehhez tartja magát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány arra való tekintettel is alakítja a terveit, az állami beruházásokkal szabályozás esetében is, hogy az Európai Bizottsággal a fennálló vitákban egy megállapodás nem jelent mindenre garanciát, itt a lengyel példát említette, mondván, hogy Lengyelország is megállapodott a bizottsággal, de azóta sem kaptak egy fillért se.

A minisztérium létrejöttét a fentiek mellett azzal indokolta, hogy újra kell szabályozni az állami beruházások működését, de figyelemmel arra, hogy a magyar építőipar az uniós versenyszabályokhoz igazított, de protekcionista támogatás mellett is stabilan működjön úgy, hogy teljesüljön az a miniszterelnöki vállalás is, hogy 2030-ra Magyarország az EU egyik legversenyképesebb gazdasága legyen. A tárca létrehozását követően az egyik első feladat Csepreghy Nándor szerint az volt, hogy a 10 ezer milliárd forintnyi állami beruházást hogyan tudják konszolidálni.

EDDIG 270 BERUHÁZÁS FELFÜGGESZTÉSÉRŐL, ILLETVE TÖRLÉSÉRŐL SZÓLÓ DÖNTÉS SZÜLETETT 2100 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN – MONDTA AZ ÁLLAMTITKÁR.

Néhányat nevesített is: az M7-est Zalaegerszeggel összekötő autóút 380 milliárdos, a Testnevelési Egyetem 100 milliárdos fejlesztését, illetve a Bicske–Budapest autópálya-szakasz 3-3 sávossá bővítését említette a felfüggesztett projektek között. Hozzátéve, hogy ezeket újratervezés után a kormány tervei szerint 2026–2027-ben újraindítják majd.

„Meg kell oldani azt, hogy a már futó beruházásoknál hogyan lehet kezelni azt a mintegy 20-30 százalékos költségemelkedést, ami az utóbbi időben bekövetkezett. Ez 5 ezer milliárdra vetítve mintegy 750 milliárd forintnyi többletköltségvetési támogatást igényel” – mondta az államtitkár. Azt szintén megoldásra váró technikai problémaként említette, hogy ezen költségnövekedések kezelését hogyan tudják a közbeszerzési eljárások után megkötött szerződéseknél kezelni.

Októberben jön az új állami beruházási kerettörvény

„Az elmúlt hónapokban intenzív szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel folytatott egyeztetést követően alakult ki az a mintegy 330 építőipari szabályozást tartalmazó új kerettörvény tervezet, amelyet várhatóan szeptember végén, október elején Lázár János benyújt majd az Országgyűlésnek” – jelentette be Csepreghy Nándor, hozzátéve, hogy még a közeljövőben is intenzív társadalmi egyeztetést folytatnak majd. A szakmai szervezetek által tett javaslatok szerinte azt célozták, hogyan lehet kevesebb forrásból minél többet kihozni a sávos építkezésekkel. Az új kerettörvény legfontosabb elvei között említette, hogy az elfogadását követően egyrészt egy állami beruházási döntés előtt körültekintő mérlegelés lesz.

A JÖVŐBEN INDULÓ BERUHÁZÁSOKNÁL CSAK ENGEDÉLYES KIVITELI TERVEK MEGLÉTE ESETÉN LEHET MAJD KIVITELEZÉSRŐL SZÓLÓ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁST KIÍRNI.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából 2 évvel kitolódik bármilyen beruházás megvalósulása, azonban kezelhetőbbé teszi az eljárások és a fizikai megvalósítás közötti nem várt költségemelkedéseket, és ezek finanszírozási többletigényét a mostani 10–30 százalékról 10 százalékra leszoríthatóvá teszi.

Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelve a jövőben nem lesz egyajánlatos közbeszerzéssel megvalósított komplex beruházás, eredményes akkor lehet egy eljárás, ha minimum négy ajánlat beérkezett

– jelentette ki Csepreghy Nándor. Közölte azt is, hogy amellett, hogy szorosabb kontroll alatt lesz az állami beruházások kivitelezése, az is nagyobb figyelmet kap, hogy hogyan lehet azokat fenntartani a jövőben: bevezetik a Building Information Modelling (BIM) módszert az állami beruházási projektek esetében. A kerettörvény külön szabályozza majd a vasút-, út-, közműépítési, illetve a magasépítési projektekre vonatkozó tudnivalókat.

„Az állami beruházási kerettörvény elfogadását követően október–november folyamán a tárca hozzákezd az építési és építésgazdasági szabályozások áttekintéséhez is” – közölte Csepreghy Nándor. Utóbbit azért említette, mert az építőipar stabilitását jelentősen befolyásolják az alapanyagkérdések is, itt ismét a cementet említette, utalva arra, hogy egy közelmúltbeli Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy az állam szükségét látja nemzeti tulajdonban lévő cementgyárnak is.

Forrás: Index.hu, illusztráció: Pixabay.com