Országos főépítész: jövőre már nem lehet majd olyan házat építeni, amely csak fogyaszt, és nem termel

Lánszki Regő építésügyért felelős államtitkár, országos főépítész az Építészfórumnak adott exkluzív interjúban árult el új részleteket a Lázár János által vezetett minisztérium ősszel benyújtandó törvényjavaslataiból. Kiderült, mit céloz majd az építési, illetve a beruházási kerettörvény, hogyan szabályozzák majd az épületenergetika, a megújuló energiahasználat kérdéskörét, s miként érinti a magyar építőipart a háborús gazdasági válság begyűrűzése.

A Promenad24 már többször beszámolt róla, hogy a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium szeptember végéig nyújtja be az új építési és beruházási kerettörvények javaslatait, melyek várhatóan alapvetően átírják a hazai építőipari és beruházási kereteket. Fontos részleteket árult el a javaslatcsomagból Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész az Építészfórumnak adott interjújában, amit a Portfolio.hu szemlézett.

A korábbi építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárság kapcsán elmondta, az államtitkárságon belül négy pilléren nyugvó, azok szoros együttműködésén alapuló rendszert alakítanak ki. A korábbi feladatköröket két részre osztva jön létre az építészeti, kulturális örökségvédelmi és régészeti helyettes államtitkárság, valamint a településrendezési, szabályozási és hatósági helyettes államtitkárság. Utóbbihoz kerülnek az épületenergetikai, zöld kérdések, valamint a települési szintű Smart City programok is.

Új elem lesz az államtitkárságon belül az építésgazdaság területe, ahol a hazai építőipar új kihívásaira adnak válaszokat a szabályozások és szabványok felülvizsgálatával, a teljes hazai építésügyi struktúra újraértelmezésével. A negyedik terület az építészeti stratégia kérdése – ide kerülnek majd az oktatási feladatok, a programszervezések, pályázatok és fórumok is, de itt dolgozzák ki a hosszú távú építészetpolitikai stratégiát is.

Az építőipar klímaváltozásban betöltött szerepét és az unió 2050-es klímacélját (az építőipar addigra legyen nettó zéró kibocsátó) firtató kérdésre reagálva Lánszki Regő kifejtette, az építészetben és az építőiparban hullámszerűen jelentkeznek bizonyos problémák – jelenleg például a használati és működtetési kérdésben a hatékonyság, a minél alacsonyabb energiaigényre való törekvés kap egyre nagyobb szerepet. Az EU-s célokhoz való alkalmazkodás szerinte nehéz feladat lesz – főleg ha a nagyarányú lakótelepi épületállományunkat nézzük –, de nem lehetetlen.

A kidolgozás alatt álló kerettörvények alapvetése lesz az épületenergetika, a megújuló energiahasználat, a kibocsátáscsökkentés meghatározása, de az energiatermelés és helyi tárolás, közös felhasználás pontjai is.

„Jövőre már nem lehet majd olyan házat építeni, amely csak fogyaszt és nem termel” – emelte ki.

Az interjúból kiderült: ősszel két kerettörvényt nyújt be Lázár János minisztériuma. Az építési kerettörvény a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra, és ad egy egyértelmű, egyszerűsített keretet, a helyi tervtanácsok minőségi kontrolljának erősítése mellett. A beruházási kerettörvény pedig az állami pénzből megvalósuló beruházások rendszerét fogja szabályozni. Mint mondta, „itt kiemelt hangsúlyt kap a beruházások előkészítésének kérdése. Pontos igényfelmérés, precíz helyszínkiválasztás, a beruházással érintettek, az ott élők teljes körű bevonása kell, hogy megtörténjen.” A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások körét is ezen kerettörvényen belül határozzák meg. „Nem jó, ha azért születnek kiemelő rendeletek, mert a jogszabályi háttér nem megfelelő, vagy mert nem sikerül a beruházás kapcsán arról azt megelőzően megegyezni. Ezt kellő szigorral és szűkítéssel fogjuk meghatározni” – húzta alá.

„Az urbanisztika, a településtervezés és szabályozás az alapja mindannak, hogy mi, hol és hogyan épüljön. Az okos város kérdésköre egy eszköz, melynek hála ma lehetőségünk van pontos képet kapni arról, hogy mi a terület- és épülethasználat valósága” – felelte a főépítész arra a kérdésre válaszolva, hogy korábban az urbanisztikában és okos városok terén szerzett tapasztalata hogyan befolyásolja majd munkáját. Hozzátette, az országos építésügyben a településrendezés, a településkép meghatározásakor azzal az alapvetéssel fognak élni, hogy az eszközök és mérések adatait tudják és kell, hogy tudják használni. A szabályozási és településfejlesztési rendszerek megalkotásakor ez az alapvetés fontos szerepet fog kapni.

A háború és a többek közt annak következtében hazánkba begyűrűző válságról, annak építőiparra gyakorolt hatásáról (elmaradó beruházások) is kérdezték a főépítészt.

Lánszki Regő úgy vélekedett, hogy a háborús gazdasági válság következtében a beruházási folyamatok valamennyire valóban lassulni fognak. Elmondása szerint az előttünk álló kiélezett időszakban a pontos és alapos előkészítésre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, a tervek megléte, átgondolt, kiviteli terv szintű kidolgozottsága alapvetően fontossá válik.

„A hogyan és mit építünk kérdés pontosításához elengedhetetlennek látom a kiválasztási folyamatok további erősítését, így az építési szándékhoz és lehetőségekhez igazítva a tervpályázatok számát tovább tervezzük növelni” – emelte ki. „Mind a tervpályázatok, mind a kiválasztás minősége miatt a tervzsűrik és tervtanácsok rendszerében is lépni fogunk” – tette hozzá.

Fotó: Facebook/Lázár János