Már a saját bőrünkön érezzük: a klímaváltozás brutálisan átalakítja időjárásunkat

Vásárhely és környéke is 40 fok fölötti hőmérséklettel, aszályokkal küzd: az extrém időjárási körülményeket a felmelegedés okozza. A BCC tanulságos összeállítása szerint a klímaváltozás négyféle módon is megváltoztatja az időjárást, s olyan területeken is károkat okoz, amelyeket nem is gondolnánk.

Kezdjük akkor rögtön azzal, mit is kapunk mi a klímaváltozástól!

• Hosszabb és a korábbiaknál forróbb hőhullámokat.
• Több szárazságot, tartós aszályokat.
• Gyakoribb és hevesebb erdőtüzeket.
• Rövid idő alatt kis területen lehulló extrém csapadékmennyiséget, áradásokat.

Magyarországon, sőt, Vásárhelyen és környékén, a Dél-Alföldön is ismerős, ugye? Szóval a helyzet és az összkép elég riasztó, de nem árt tisztán látnunk a tekintetben, hogy mi zajlik körülöttünk, s a saját eszközeinkkel tenni az ellen, hogy megváltoztassuk ezt a borzasztóan veszélyes negatív tendenciát!

Az iparosodás kezdete óta légkörünkben ragad az elégetett fosszilis üzemanyagok által létrehozott hő, ez a forróság nem egyenletesen oszlik el világszerte. A világ egyes területein hőségek képében tör ki ez a meleg – a folyamat, amennyiben nem korlátozzuk károsanyag-kibocsátásunkat, megállíthatatlan.

A mostani forróságot nemsokára hűvös nyárnak fogjuk érezni

Időjárásunkat a klímaváltozás négyféle módon változtatja meg: először is a hosszabb és a korábbiaknál forróbb hőhullámok képében. Azáltal, hogy az átlagos hőmérséklet akár csak egy kicsit is magasabbá válik, a hőhullámok kiinduló és végpontja is magasabb hőmérséklettel jár, mint korábban – idézi a BBC cikkét az Infostart.hu.

Hozzáteszik, a jelenlegi európai forróság csupán csak a kezdet. A brit meteorológiai szolgálat becslése szerint a szélsőséges hőség előfordulása tízszer valószínűbbé vált az éghajlatváltozás miatt, és ez tovább romolhat. „Néhány évtized múlva ez idei egy meglehetősen hűvös nyárnak felelhet meg” – állítja Friederike Otto professzor, az Imperial College London klímakutatója. Mindezen túl a meleg időszakok hossza az elmúlt 50 évben több mint kétszeresére nőtt.

A hőhullámokat egy másik időjárási jelenség, a hőkupola hosszabbá és intenzívebbé teheti. Ez a cikk szerint azt jelenti, hogy egy magas nyomású területen a forró levegő lefelé nyomódik, és csapdába esik, ami miatt a hőmérséklet egy egész kontinensen felszökik. Napokra is megrekedhet e forró levegő egy területen, ahogy az Indiában és Pakisztánban történt idén – a két ország az év kezdete óta öt hőhullámon van túl. Májusban Jacobabadban 49 fokot is mértek, de a világ más tájain is olyan extrém magas hőmérsékleteket jegyeztek fel, amelyek a felmelegedés nélkül nem lettek volna lehetségesek.

Bedurvul az aszály is

Az intenzívebb forróság több szárazságot is hoz: két kánikula között kevesebb eső esik, így hamarabb kiszárad minden. Az emberek és a mezőgazdaság fokozódó vízigénye csak ront a helyzeten. Ezzel párhuzamosan több erdőtűz alakul ki – ezek oka csak részben az emberi beavatkozás. A szárazabb fa könnyebben kap lángra, a tüzek pedig könnyebben terjednek.

Idén már nagyon korán megkezdődött az erdőtüzek szezonja, és júliusra igazán extrém mértékűvé is vált, emberek százainak életét követelve.

Áradásokhoz vezetnek az extrém esők

Amikor viszont eső esik, az is extrém körülmények között történik – hívja fel rá a figyelmet a BBC nyomán az Infostart.hu. Minél melegebb van, annál több vízgőz kerül a légkörben: ez több és hevesebb esőt eredményez, néha rövidebb idő alatt és kisebb területen. Idén már áradások sújtották Spanyolországot és Kelet-Ausztrália egyes részeit is. Brisbane-ben például mindössze hat nap alatt az éves csapadékmennyiség közel 80 százaléka hullott le.

„Az időjárás világszerte mindig is nagyon változékony lesz – de az éghajlatváltozás ezeket a változásokat még szélsőségesebbé teszi. A kihívást az jelenti, hogy ezeket korlátozzuk, egyidejűleg alkalmazkodjunk is hozzájuk” – üzeni a BBC írása.

Illusztráció: Pixabay.com