quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 06. 27. hétfő
  -  László
Vásárhely

Sipos Gazda elárulta, hogyan lesz élő, egészséges a talajunk

2022. június 23.

Nagyon sok kerttulajdonos kíváncsi rá, milyen módszerekkel lehet megőrizni az élénk talajéletet, illetve a kilúgozott, terméketlen földet hogyan tehetjük újra elevenné. Sipos József vásárhelyi növényorvos hasznos tippeket ad!

A vásárhelyi szakember szerint bár csak egyszerű földnek tűnik, az egészséges talaj gazdag, változatos és nagyon aktív. Sok kerttulajdonos kérdezi Sipos Gazdától is, hogy milyen módszerekkel lehet megőrizni az élénk talajéletet, illetve a kilúgozott, terméketlen földet hogyan tehetjük újra elevenné. A dolog nem ördöngösség, a gyakorlati tudnivalókat egy a honlapján közölt írásban osztotta meg a növényorvos.

Az ideális talaj

Az ideális talaj magas humusztartalmának köszönhetően megtartja a vizet és a tápanyagokat. Porózus szerkezete lehetővé teszi a talaj levegőzését, könnyen lazítható, és támogatja a gyökérnövekedést. Élővilága hemzseg az organizmusoktól, amelyek az elhalt kerti anyagokat szorgalmasan újrahasznosítják tápanyagokká. Ez az élő talaj azonban védelmet és folyamatos utánpótlást igényel: a földnek szerves anyagokra és a szerves anyagokat lebontó szervezetekre is szüksége van.

Miből áll a talaj?

Hogy megértsük a működését, először nézzük meg, tulajdonképpen mi a talaj, és hogyan épül fel.

A talaj a föld legkülső szilárd rétege, amely betakarja az alatta található sziklaágyat. Kőzetekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki, s a levegőhöz és a vízhez hasonlóan része az életünket fenntartó rendszernek. A földnek ez a vékonyka rétege szerves anyagok, ásványi anyagok, gázok és élő szervezetek milliárdjainak keveréke. Hemzseg az élettől, és sok szempontból maga is él. Legfontosabb összetevői a következők:

Ásványi anyagok (45%): Ez a talaj szervetlen része: a homok, a vályog és az agyag. A homokszemcsék sokkal nagyobbak, mint a vályogszemcsék, amelyek pedig nagyobbak az apró agyagszemcséknél. Ezeknek a részecskéknek az aránya határozza meg a talaj szerkezetét és textúráját, vízmegtartó és vízelvezető képességét, illetve, hogy a növények hogyan tudják felvenni a tápanyagokat.

Víz (25%): A talaj jelentős mennyiségű vizet tartalmaz, részben kötötten az ásványi részeken, az élő szervezetek testében, részben pedig a talaj hajszálcsöveiben és a talaj nagyobb pórusaiban. Ez valójában nem tiszta víz, hiszen benne ásványi és szerves anyagok vannak feloldva, amit a növények fel tudnak venni.

Levegő (25%): A talaj levegőjének összetétele hasonlatos az atmoszférához, azonban a talajélőlények légzése miatt több szén-dioxidot tartalmaz.

Elemi tápanyagok: A növényeknek körülbelül húsz tápanyagra van szükségük az egészséges fejlődéshez, a legtöbbjük a talajból származik. A makrotápanyagokra nagy mennyiségben van szükség, ezek közé tartozik a hidrogén, az oxigén, a nitrogén, a foszfor, a kálium, a szén, a kalcium, a magnézium és a kén. A mikrotápanyagokból kevesebbet vesznek fel a növények, ezek a bór, a klór, a mangán, a vas, a cink, a réz, a molibdén, a nikkel, a nátrium, a kobalt és a szilícium.

Szerves anyagok (2-5%): A talaj szervesanyag-tartalma élő és élettelen dolgokat is jelent: elhalt és élő növényi részek, mikroszkopikus élőlények, rovarok és kisebb emlős állatok elképesztő sokszínűsége alkotja. Az évmilliók során csodálatos összhang alakult ki közöttük, ez az együttműködés felelős a tápanyag körforgásának túlnyomó részéért, a szerves anyag lebontásért és az energia áramlásáért.

Értsük meg a tápanyagkörforgást

A talaj élővilága tehát telis-tele van élő szervezetekkel, amelyek az elhalt kerti anyagokat szorgalmasan újrahasznosítják. Ezek a kis élőlények biztosítják a föld termékenységét azáltal, hogy a növények számára felvehető formában bocsátják vissza a tápanyagokat a talajba. Ezt a folyamatot nevezzük tápanyagkörforgásnak.

A földműveléssel azonban beavatkozunk ebbe a folyamatba, ami megszakíthatja a körforgást, és a talaj tápanyagai megfogyatkozhatnak. Ha például virágokat és zöldségeket nevelünk a kertben, akkor a növényeink tápanyagokat vonnak el a talajból. A szezon végén, hogy rendet tegyünk, az elhalt növényeket eltávolítjuk, kidobjuk, a földet pedig tisztára és simára gereblyézzük. Így ősszel kevesebb tápanyag van a talajban, mint a tavaszi induláskor. Ha ezt néhány vegetációs időszakon keresztül megismételjük, akkor a talaj sokat fog veszíteni termőképességéből, és a szerkezete is megváltozik. Ez a növényeken is meglátszik: a gyökérfejlődés nem erőteljes, a növekedés megtorpan, az életerő csökken, és a kártevők is nagyobb eséllyel pusztítanak.

Hogyan építsünk élő talajt

Elemezzük a termőföldet

A szakemberek segítségével végzett talajvizsgálat segít megismerni és megérteni, hogy mi történik a kertünkben. A tesztekből kiderülhet a talaj típusa és szerkezete, tápanyagtartalma, pH-értéke (savanyú vagy lúgos talaj) és a szerves anyagok mennyisége.
A vizsgálatot végző szakemberek ajánlásokat is megfogalmaznak majd arra vonatkozóan, hogy milyen tápanyagokkal, szerves anyagokkal, makro- és mikroelemekkel javíthatjuk a termőföld állapotát, illetve (például a talaj kémhatásától függően) milyen növények érzik jól magukat nálunk. A kert különböző részeiről (veteményesből, gyümölcsösből stb.) származó minták alapján minden vizsgált területre külön ajánlásokat kaphatunk.

Védjük és tápláljuk a talajt

Kezdjük azzal, hogy ne okozzunk kárt. Vigyázzunk, hogy ne tömörítsük a földet: amikor nedves, ne közlekedjünk nehéz gépekkel, ne járjunk és ne dolgozzunk rajta.
Tápláljuk az élőlényeket és a mikroorganizmusokat. Ennek legegyszerűbb módja hagyni, hogy az egészséges elhalt növények, levelek, szárak és gyökerek a kertben maradva lebomoljanak. A komposztálás már komolyabb feladat: hozzunk létre komposztgyűjtőt, ahol az elhalt növényi részeket lassan megemésztik és átalakítják a giliszták, gombák mikroorganizmusok, majd az így létrejött komposzttal gazdagítsuk a talajt. Egy köbméter termőföldhöz negyed vagy egy csésze kész komposztot adagoljunk.

Érdemes megpróbálkozni a takarónövényekkel is. A zöldtrágyának is nevezett takarónövényeket azért termesztik, hogy a tenyészidőszak végén bedolgozzák őket a talajba. Az olyan növények, mint az egynyári rizs, az őszi búza és a lóhere segítenek a makro- és mikrotápanyagok pótlásában, és a levegőben lévő nitrogént a növények számára hasznosítható formába alakítják át (ezt a folyamatot nevezik nitrogénmegkötésnek). A takarónövények gátolják az eróziót is, gyökereik pedig segítik a talajban a víz és a levegő megmaradását.

Mulcsoljunk

A természetben a talaj sosem áll fedetlenül, a növényzettel, szerves növényi maradványokkal takart föld védettebb a nap, a szél és a csapadék erodáló hatásától. Emellett a talajtakaró lassan, folyamatosan komposztálódik, ami hozzájárul a tápanyag-utánpótláshoz, levegősebbé teszi a föld szerkezetét, és javítja a vízháztartást.

Mulcsnak szénát, szalmát, fűnyesedéket, lehullott lombot, fel nem magzott gyomot, aprított növényi maradványokat, a díszkertben fakérget, aprított ágakat használhatunk. A folyamatosan fenntartott szerves takaróréteg alatt ideális élettér alakul ki a talajban lakó élőlények számára. A hasznos gilisztától a gombákon át a mikrobákig egyre többen lesznek a kertben, és szorgos munkájukkal szép lassan a legrosszabb talajt is jó termőfölddé alakítják. Ilyen porhanyós talajnál az ásás is feleslegessé válik; elegendő, ha egy ásóvillával fellazítjuk, meglevegőztetjük kicsit a földet. Akinek rossz adottságú talaja van, annak mindenképp érdemes kipróbálnia a talajtakarást!

Forrás: Siposgazda.hu