quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 06. 27. hétfő
  -  László
0-24

Az orosz-ukrán háború 120. napja – FRISSÜL

2022. június 23.

Immár százhuszadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az orosz erők Liszicsanszk felé nyomulnak előre

A brit hírszerzés szerint az orosz erők egyre nagyobb nyomás alá helyezik a Liszicsanszk–Szeverodonyeck-zsebet.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint június 19-e óta az orosz erők nagy valószínűséggel több mint 5 kilométeres előrehaladást produkáltak a donbászi régió déli részén, Liszicsanszknál.

Néhány ukrán egység kivonult, valószínűleg azért, hogy elkerüljék a bekerítést. Oroszország javuló teljesítménye ebben a szektorban valószínűleg a közelmúltbeli egységerősítésnek köszönhető – írja a brit védelmi minisztérium közleménye.

Oroszország elfoglalt egy szeverodonyecki falut

A Moszkva-barát szakadárok közölték, hogy elfoglaltak egy újabb falut Szeverodonyeck mellett, ami egy újabb területi nyereséget jelent számukra Ukrajna keleti régiójában – jelentette a Taszsz orosz hírügynökség. Kijevi tisztviselők egyelőre nem erősítették meg ezt az állítást.

Közben az orosz erők folytatják katonai támadásukat Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv ellen. „Az orosz megszállók nem hagyják abba a civilek bombázását” – közölte Harkiv kormányzója, Oleh Szinyehubov.

„Ez a bizonyíték arra, hogy nem számíthatunk ugyanarra a forgatókönyvre, mint Csernyihivben vagy Kijevben, ahol az oroszok nyomás alatt visszavonultak” – tette hozzá a kormányzó.

Zelenszkij: Oroszország Mariupollá akarja változtatni az ostromlott városokat

Volodimir Zelenszkij azzal vádolta Oroszországot, hogy lépésről lépésre el akarja pusztítani Ukrajna keleti régióját, és Mariupollá akarja változtatni az ostromlott városokat – írja az Independent.

Donbászban tömeges légi- és tüzérségi csapások pusztítanak. A megszállók célja továbbra is változatlan – lépésről lépésre el akarják pusztítani az egész Donbászt – mondta Zelenszkij úr késő esti beszédében. Hozzátette, hogy az orosz erők hét rakétát lőttek ki a Fekete-tenger melletti Mikolajiv városára.

AZ UKRÁN ELNÖK ELMONDTA, HOGY SENKI SEM HALT MEG, DE ÖT EMBER MEGSEBESÜLT.

„Harkiv, Csernyihiv és Szumi térségében is voltak csapások, amik sérülésekkel jártak” – mondta Zelenszkij esti beszédében.

Az ukrán elnök megismételte országa igényét a szövetségesektől érkező fegyverszállítmányokra.

„A harctéren minél hamarabb egyenlőségre van szükség, hogy megállítsuk ezt az ördögi armadát, és Ukrajna határain túlra mozdítsuk” – mondta Zelenszkij az Index összegfoglalója szerint.

Kormányzó: kazettás bombákat használtak az oroszok Dnyipropetrovszkban

Bombázták az éjjel az oroszok a dnyipropetrovszki régiót, ennek során használták a kazettás bombákat – állítja Valentyin Reznyicsenkó kormányzó. A bombázásában több lakóház megrongálódótt.

A kazettás bombák használatát nemzetközi egyezmény tiltja, ehhez 107 állam csatlakozott, de nem írta alá az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Finnország sem.

A donyecki régió alig fele van ukrán kézen

45 százalék ukrán kontroll alatt, a fennmaradó 55 százalék az oroszoké, – ebben benne van Mariupol és Volnavka város is – mondta Pavlo Kirilenko kormányzó.

ORFK: több mint tizenkétezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 7038 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5046-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 321 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 389 ember, köztük 124 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre szerdán – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Oroszország csapást mért az Ukrajnának küldött fegyverarzenálra

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy célba vette és megsemmisítette az Egyesült Államok és európai szövetségesei által Ukrajnának szállított M777-es ágyúkat.

Nem világos, hogy pontosan hány vontatott tarack semmisült meg, de nem ez az első eset, hogy Oroszország hasonló állításokat tesz.

A CNN megkereste az ukrán tisztviselőket, hogy kommentálják az orosz állításokat, de még nem kapott választ.

42, Ukrajnával szövetséges országot ért orosz hackertámadás

Az orosz hackerek a háború kezdete óta 42, Ukrajnával szövetséges országban indítottak kibertámadásokat célpontok ellen – közölte a Microsoft. A technológiai óriás szerint a hackelési kísérletek az esetek 29%-ában sikeresek voltak, a sikeres hálózati behatolások legalább negyedében adatokat loptak el.

A célpontok közel kétharmada NATO-tagállamokat érintett, a fő célpont az Egyesült Államok volt. Az Ukrajnába irányuló katonai segítségnyújtás fő csatornája, Lengyelország ellen volt a második legtöbb támadás, míg az elmúlt két hónapban Dánia, Norvégia, Finnország, Svédország és Törökország regisztrált több behatolási kísérletet.

Feltűnő kivétel Észtország, ahol a Microsoft nem észlelt orosz kiberbehatolást azóta, hogy február 24-én megindult az orosz invázió.

Olaf Scholz: Németország ma és a jövőben is szállítja a fegyvereket Ukrajnának

Olaf Scholz német kancellár megígérte Ukrajnának, hogy továbbra is támogatást nyújtanak az orosz invázió elleni küzdelemhez, beleértve a fegyverek szállítását is. „Ukrajna megkapja azokat a fegyvereket, amelyekre a háború jelenlegi szakaszában különösen szüksége van. Németország ma és a jövőben is szállítja a fegyvereket” – mondta a kancellár.

Scholz szerint Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben. „Európai szomszédként, a jog és a szabadság védelmezőiként, Ukrajna barátaiként és partnereiként kötelességünk, hogy lehetőségeink szerint támogassuk őket. Továbbra is hatalmas támogatást fogunk nyújtani Ukrajnának – pénzügyileg, gazdaságilag, humanitáriusan, politikailag és nem utolsósorban fegyverek szállításával” – mondta Scholz, hozzátéve: „amíg Ukrajnának szüksége van a támogatásunkra”.

Zelenszkij szerint az EU mind a 27 tagállama támogatni fogja Ukrajna tagjelölti státuszát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Európai Unió 27 tagállama támogatni fogja Ukrajna tagjelölti státuszát. Ukrajna hivatalos tagjelöltté válása lenne az első lépés az Európai Unióhoz való csatlakozás felé. Az unió vezetői várhatóan a június 23-án és 24-én tartandó csúcstalálkozón támogatják az ukrán pályázatot.

Múlt hét pénteken az Európai Bizottság kiadta a hivatalos véleményét Ukrajna EU-csatlakozási szándékáról: eszerint a Bizottság támogatja, hogy Ukrajnát hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt országává nyilvánítsák. „Javasoljuk, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölt státuszt, azzal a feltétellel, hogy az ország számos fontos reformot hajt végre. Ukrajna egyértelműen elkötelezte magát az európai értékek és normák betartása mellett, és már a háború előtt elindult az EU felé vezető úton” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Von der Leyen: Ukrajna megérdemli a tagjelölt státuszt, már a háború előtt bizonyította, hogy jó úton jár

Az Európai Bizottság azon a véleményen van, hogy Ukrajna megérdemli az uniós tagjelölti státuszt, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ország számos további fontos reformot hajt végre – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az uniós testület elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.

Az elnök az Európai Tanács június 23-24-i ülését előkészítő vitában elmondta: Ukrajna már jóval a háború előtt bebizonyította, hogy jó úton jár, az elmúlt néhány évben, rövid idő alatt több reformot hajtott végre, mint az elmúlt évtizedekben.
“Ukrajna nagyon erős parlamentáris demokráciával és jól működő közigazgatással rendelkezik. A közigazgatási reform és a decentralizáció sikeres volt. Ezt nap, mint nap tapasztaljuk együttműködésünk során” – hangsúlyozta az elnök.
Hozzátette: “Ukrajnában szabad és tisztességes választások vannak. Mindannyian tudjuk, hogy az országnak nagyon aktív és dinamikus civil társadalma van, amely számon kéri a kormányt. Azt is látjuk, hogy sok kisvállalkozás és mindenekelőtt a fiatal vállalkozók új teret hódítanak maguknak az ország gazdaságában”. Az elnök azt is hangoztatta, hogy Ukrajna az uniós csatlakozási vágya miatt megy keresztül most a háborús szenvedéseken.
Moldova tagjelölti státuszáról Von der Leyen azt mondta, hogy az ország függetlenné válása óta “most először lépett valódi reformpárti, korrupcióellenes és európai útra.” Véleményé szerint Moldova is megérdemli a tagjelölti státuszt, de gazdasága és közigazgatása jelentős reformok végrehajtását igényli.
Georgiával kapcsolatban Von der Leyen úgy vélekedett, hogy az ország gazdasága piacorientált, magánszektora erős, “azonban még ki kell jelölnie az utat az Európai Unió felé, amely konkrétan meghatározza a szükséges reformokat, bevonja a civil társadalmat, és széles körű politikai támogatásban részesül.” “Ezért javasoljuk a tanácsnak, hogy adjon Georgiának európai perspektívát, de értékelje, hogyan teljesít számos feltételt, mielőtt megadja neki a tagjelölti státuszt” – jelentette ki.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta: Magyarország támogatja Ukrajna, Moldova és Georgia tagjelölti státuszát is, valamint a nyugat-balkáni országok európai integrációjának felgyorsítását is. “A jelenlegi háborús kihívásokkal teli időszakban ez jó lehetőség az európai egység előmozdítására és az Európai Unió geopolitikai, biztonsági és gazdasági szerepének erősítésére”-tette hozzá.
A képviselő szerint, az országok tagjelöltségét azonos értékek és feltételek mellett kell mérlegelni, ezért Ukrajna és Moldova tagjelöltségének támogatása mellett Georgia és Bosznia-Hercegovinának is biztosítani kell a tagjelöltséget egy ütemben, mert az EU csak így tud hiteles maradni.
Mint mondta, az unió szavahihetősége múlik a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának felgyorsításán is, a bővítésnek új lendületet kell adni, hiszen különösen ebben a geopolitikai helyzetben az unió alapvető érdeke a térség biztonsága és stabilitása. Ehhez szükséges Szerbia és Montenegró esetében a csatlakozási tárgyalásokat előre lendítése, Észak-Macedóniával és Albániával a tárgyalások megindítása. Koszovónak pedig vízummentességet kell biztosítani – hívta fel a figyelmet.
Gál Kinga azt is hangsúlyozta, hogy minden csatlakozni kívánó országnak eleget kell tenni a csatlakozási feltételeknek, “ami magában foglalja a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmét biztosító koppenhágai kritériumokat is”.

Magyarország támogatja Georgia és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszának megadását is

Magyarország támogatja, hogy Ukrajna és Moldova mellett Georgia és Bosznia-Hercegovina is európai uniós tagjelölti státuszt kapjon – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben szerdán.

Varga Judit az EU-tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnaposra tervezett csúcstalálkozóját megelőzően nemzetközi újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, Bosznia-Hercegovina kihagyhatatlan az uniós csatlakozásra váró nyugat-balkáni országcsoportból.
Közölte, Georgia esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ukrajna és Moldova esetében olyan geopolitikai döntés született, ami a korábbi bővítési logikát felülírja, ugyanis közvetlen biztonsági fenyegetettség áll fent az unió szomszédságában. Annak ellenére, hogy az uniós döntés egy ilyen politikai helyzetben született, nem lehet különbséget tenni az országok között – szögezte le Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter közölte, a várhatóan hosszan elhúzódó orosz-ukrán háború miatt a magyar kormány olyan költségvetést állított össze, ami kezelni tudja a konfliktus hatásait. A magyar költségvetés egyebek mellett a rezsicsökkentésre és a honvédelemre összpontosít – emlékeztetett. Magyarország úgy gondolja, az Európai Bizottságnak is ezt a logiákát kellene követnie, céljának nem az egyes országok versenyképességének csökkentése és a különbségek növelése kellene, hogy legyen – mondta.
A január elejétől bevezetni tervezett globális minimumadóval kapcsolatban azt mondta: a jelenlegi háborús helyzetben, amikor magasra szökött az infláció vagy az uniós szankciók miatt megugrottak az energiaárak, fesztültséget okozva a társadalomban, nem időszerű, ráadásul ártana az európai kontinens versenyképeségének egy ilyen intézkedés bevezetése. Nem beszélve arról, hogy a világ legtöbb országa, köztük az Egyesült Államok nem is tervezi rövid távon meghozni az intézkedést – mondta.
Magyarország nem támogatja a globális minimumadó bevezetését, egy ilyen intézkedés ugyanis rendkívül hátrányosan érintené az európai gazdaságokat és munkahelyek elvesztéséhez vezetne – tette hozzá.
Az koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban Varga Judit közölte: Magyarország mindig kompromisszumra tudott jutni az Európai Bizottsággal, ha szakmai vitát sikerült folytatni a felek között. Az uniós bizottságnak hozzá kellene járulnia, hogy azokhoz a forrásokhoz, melyeknek jelentős szerepe lehet a jelenlegi válság és a recessziós helyzet kezelésében vagy a zöld átállásban, a tagországok minél hamarabb hozzájuthassanak és ne felesleges, politikailag gerjesztett viták késleltessék a döntést – jelentette ki.
Amikor együttműködési készségre, nyitottságra, szakmai megegyezésre van szükség, akkor a magyar kormány, ahogy most is, mindig rendelkezésre állt – tette hozzá Varga Judit.

Vitrenko: teljesen leállt az olajfinomítás Ukrajnában

Ukrajna teljes olajfinomító ipara működésképtelenné vált a célzott orosz rakétatámadások miatt – jelentette ki Jurij Vitrenko, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján

A tisztségviselő szavai szerint ezek a célzott támadások a háború első napjaiban már elkezdődtek. “Ukrajnában az olajfinomítás teljesen leállt az agresszor tömeges, ismétlődő támadásai miatt. Nehéz biztosítani az ukrán olajtermékek logisztikáját is, ezért van belőlük hiány a belső piacon” – magyarázta.
Vitrenko megnevezte azokat a feltételeket, amelyek mellett a Naftohaz bekapcsolódik az ukrajnai üzemanyaggal kapcsolatos problémák megoldásába. “Amikor teljes körű irányítást kapunk a benzinkúthálózat fölött is, ha megoldódik a logisztikai probléma, és sikerül erőforrásokat szereznünk egy nemzeti olajtermék-tartalék létrehozásához, akkor a Naftohaz bekapcsolódhat az üzemanyag-piaci problémák megoldásába, és stabilitást, átláthatóságot és tisztességes árakat biztosíthat ezen a piaci területen” – fejtette ki a gázvállalat vezetője.
Olha Sztefanyisina európai integrációért felelős miniszterelnökhelyettes kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: az ukrán kormányzat azzal számol, hogy az év végéig teljesíti az ország az Európai Bizottságnak az EU-tagjelölti státus megadására vonatkozó ajánlásait.
Az Európai Bizottság június 17-én azzal a feltétellel javasolta a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, hogy még további reformokat hajt végre.
“Várakozásaink szerint az év végére mindezen lépések megvalósítása lehetséges lesz. Úgy gondolom, hogy ezek többségét még gyorsabban is meg tudjuk valósítani. Ez bizonyos jogszabályokra és a technikai feladatok végrehajtására vonatkozik” – mondta Sztefanyisina. Emlékeztetett arra, hogy az év végén az Európai Bizottság jelentést készít, amelyben értékeli, hogy Ukrajna mennyire hatékonyan birkózott meg az ajánlások végrehajtásával.
“Ez a mi érdekünk is, mert akkor már a tárgyalások megkezdéséről akarunk beszélni” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: Ukrajna “senki kedvéért sem adja fel EU-tagjelölti státusát”.
Közben az ukrán vezérkar a harcokról szóló délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők a Donyec-medencében több irányban is fokozták légicsapásaikat az ukrán katonák állásai ellen. Főként Bahmut és Szeverodoneck irányában hajtottak végre légi támadásokat, utóbbi városban változatlanul harcok folynak a teljes ellenőrzésért. A Donyecktől északra fekvő Novobahmutyivka településnél viszont az ukrán erők verték vissza az orosz csapatok támadását, és visszavonulásra kényszerítették őket.
Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odesssza megye kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz rakétát a régió fölött.

Ukrán erők bekerítéséről tett bejelentést a luhanszki milícia

Teljesen bekerítette a Zolotében és Hirszkében lévő ukrán erőket a “Luhanszki Népköztársaságban” a helyi “népi milícia” és az orosz hadsereg – jelentette ki Andrej Marocsko, a milícia alezredese a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva.

Marocsko azt is mondta, hogy hamarosan körülzárják a liszicsanszki-szeverodonecki csoportosulást is. Szerda délután Ramzan Kadirov csecsen vezető azt ígérte, hogy “hamarosan” elhangzik majd a bejelentés Liszicsanszk bevételéről és megtisztításáról.
Ivan Filipponyenko, a luhanszki milíca szóvivője a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy Liszicsanszk teljes körülzárásáról még korai beszélni, de az Zolote, Hirszke és Liszicsanszk közé sikerült éket verni, így több, egymástól elszigetelt ellenállási góc jött létre. Állítása szerint “operatív bekerítésbe” került Luhanszkban katonák kisebb csoportjai kapcsolatba léptek az orosz hadsereggel, hogy a megadásról tárgyaljanak, de, mint mondták, a záró alakulatok nyilvánosan kivégzik azokat, akiket rajtakapnak, hogy fegyverletételre készülnek.
Korábbi luhanszki közlés szerint Zolotében és Hirszkében mintegy 1300, a tőlük északabbra fekvő Liszicsanszkban pedig 5-7 ezer ukrán és külföldi fegyveres lehet.
Marocsko azt is állította, hogy a körülzárt települések közelében a szakadár és orosz erők külföldi zsoldosok egy csoportját számolták fel, értékes külföldi eredetű “trófeákat” zsákmányoltak és hasznos hírszerzési információkhoz jutottak. Mint mondta, az ukrán csapatok parancsba kapták, hogy az elesett társaikat tegyék felismerhetetlenné és vegyék el irataikat, hogy megnehezítsék egyebek között az elesett zsoldosok beazonosítását.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Moszkvában tanulmányozzák azt az “arrogáns” jegyzéket, amelyet London küldött a “Donyecki Népköztársaságban” halálra ítélt brit zsoldosokkal kapcsolatban. Mint mondta, válasz egyelőre nincs.
Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok hamarosan elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságokat, miután a moszkvai amerikai nagykövetség címe a környék hivatalos átnevezése miatt a Donyecki Népköztársaság terére változott.
Az orosz ellenőrzés alá került Herszon megyében szerdán robbantásos merényletet kíséreltek meg Jurij Turulev, Csornobajivka település katonai és polgári közigazgatásának vezetője ellen. A tisztségviselő a mozgásban lévő gépkocsija közelében felrobbant akna repeszeitől könnyebben megsebesült. Az incidensnek más sérültje nem volt.
Herszon megye hatóságai közölték, hogy a történtek után meg fogják erősíteni a tisztségviselők személyi védelmét.

TASZSZ: ukrán drón okozott tüzet a legnagyobb dél-oroszországi olajfinomítóban

Tűz ütött ki szerdán a Rosztov megyei Novosahtyinszk olajfinomítójában, a hivatalos forrásra hivatkozó TASZSZ állami hírügynökség szerint az incidenst ukrán drón becsapódása okozta.

A tüzet a létesítményben, amelyet a Kommerszant című lap hírportálja Dél-Oroszország legnagyobb finomítójának nevezett, mintegy másfél órás munkával eloltották. A hőcserélőben mintegy 50 négyzetméteren felcsapott lángoknak nem volt áldozatuk. A gyárat a keletkezett kár felméréséhez le kellett állítani.
A közösségi médiában felvétel jelent meg a drón becsapódásáról. A TASZSZ értesülése szerint a finomítót két – pilóta nélküli – repülőszerkezet közelítette meg, az egyikük a létesítménynek vágódott, a másik elrepült.
Vaszilij Golubev, Rosztov megye kormányzója, akit az Interfax hírügynökség idézett, ezzel szemben azt mondta, hogy a második drón valószínűleg nekiütközött a gyár villámhárítójának és a létesítmény területére zuhant. A helyszínen vizsgálat indult.
A RIA Novosztyi hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai Worldview-1 kereskedelmi műhold három nappal a dróntámadás előtt felvételeket készített a finomítóról. Február 24., vagyis a Moszkva által “különleges hadműveletnek” nevezett háború kitörése óta a Worldview-1 és a Worldview-2 háromszor fotografálta a létesítmény környékét, a legutóbbi, június 19-i alkalmat megelőzően május 5-én és június 12-én is.
A hírügynökség megjegyezte, hogy néhány nappal a Kígyó-sziget visszafoglalására tett sikertelen ukrán kísérletet és a fekete-tengeri fúrótornyok elleni támadásokat megelőzően amerikai kereskedelmi műholdak jelentek meg a környéken. A RIA Novoszyi magyarázatért fordult a műholdakat üzemeltető amerikai Maxar Technologies vállalathoz, de nem kapott választ.
A novosahtyinszki Rosztov megye egyetlen olajfinomítója, amely fűtőolaj, hajó- és dízelüzemanyag, valamint benzin előállítására szakosodott. A létesítmény tíz kilométerre található a csak Moszkva által elismert “Luhanszki Népköztársaság” által ellenőrzött ukrán határtól.
Az ukrajnai orosz háború kezdete óta Oroszország határ menti régióit többször érte ukrán belövés. Áprilisban Brjanszk megyében tűz ütött ki egy olajraktárban. A hatóságok ennek okát nem közölték, de sajtójelentések szerint dróntámadást hajtottak végre. Voronyezs és Kurszk megyéből korábban drónok lelövéséről érkeztek jelentések.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine