quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 06. 26. vasárnap
  -  János, Pál
Térség

A megyei önkormányzathoz csatornázhat át adóbevételeket a kormány Algyőtől

2022. június 23.

Egy friss törvényjavaslat szerint az eddigieknél jóval jelentősebb bevételhez juthatnak a megyei önkormányzatok, ez által pedig a megyei kistelepülések a különleges gazdasági övezetekből befolyó helyi adókból. A Promenad24 értesülései szerint Csongrád-Csanád megyében ez a tervezett változtatás Algyőt érintheti, a kormányzat ugyanis nem tett le arról, hogy a Mol-telephelyéhez kapcsolódóan különleges gazdasági övezetet hozzon létre a nagyközségben.

Komoly helyi adóbevételeket csatornázhat át a kormány a helyi önkormányzatoktól a megyei önkormányzatokhoz az úgynevezett különleges gazdasági övezeteket illetően. Az erről szóló kormánypárti törvényjavaslatot a HVG szúrta ki. A lap azt írja: a különleges gazdasági övezetekből befolyó helyi adókból eddig 3 százalékot tarthattak meg a megyék, innentől 20-at fognak, ha a Parlament megszavazza a kezdeményezést. Márpedig ez minden bizonnyal így történik majd.

Varga Mihály: 3+17

A HVG emlékeztet: a különleges gazdasági övezetekről szóló hatályos törvény értelmében az övezetekből a helyi adók nem a települési önkormányzatokhoz folynak be, hanem a megyeiekhez, és az dönt a pénzek újraosztásáról. A jelenleg érvényes szabályok szerint a megyei önkormányzatnak a gazdasági övezetben található beruházással legközvetlenebbül érintett települések működésére, azok fejlesztéseire stb. kell fordítania a pénzt, ugyanakkor a megye 3 százalékot a saját működésére megtarthat. Ez egészülne most ki a Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat értelmében.

„A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt […] a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a megyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel” – így módosítaná a kormány a jogszabályt egy a 2023-as büdzsé megalapozásáról szóló törvényben olvasható passzussal.

A módosítás értelmében immár a különleges gazdasági övezetekből befolyó helyi adók 3+17, azaz összesen 20 százaléka a megyéknél maradna, melyek a 3 százalékot a működésükre, a 17 százalékot pedig a beruházásaikra (ergo: a kistelepülésekre) fordíthatnának ebből a forrásból.

Jelenleg egyébként az országban három különleges gazdasági övezet található: Mosonmagyaróvár különleges gazdasági övezet, Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet és a Gödi különleges gazdasági övezet. Ezeket egyes nagyberuházásokhoz kapcsolódóan jelölték ki, a helyi adóbevételek megyei szintre csatornázását pedig azzal indokolta a Fidesz-KNDP, hogy ezek a gigaprojektek nem csak az adott településeket érintik, ellenben jelentős adóbevételeket generálnak az adott települési önkormányzatnak. A bevételt ezért a település környezetében indokolt jobban szétteríteni, ezt a feladatot pedig a megyei önkormányzatokra bízták.

Algyőből is lehet különleges gazdasági övezet

És hogy miért van mindennek különös jelentősége Csongrád-Csanád megye szempontjából? Nos, lapunk értesülései szerint azért, mert könnyen elképzelhető, hogy – az ehhez szükséges jogszabályi változtatásokkal – a Mol-telephelyhez is kapcsolódóan Algyőn alakítják ki a következő különleges gazdasági övezetet.

A Vásárhely24 már két évvel ezelőtt beszámolt erről az elképzelésről. Akkor azt írták, azért került az asztalra a terv, mert a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságban a kormány kiemelten figyeli és védi a stratégiai övezeteket. Hozzátették, ezzel ugyanakkor az algyői önkormányzat számottevő mértékű bevételtől esne el. Mindez akkor nem vált valóra, ami nem jelenti azt, hogy a kormányzat letett volna ebbéli szándékáról.

Kiváltságos helyzetben a nagyközség – többet is tehetne a közösbe

A Promenad24 most több megbízható forrásból is úgy értesült, Algyő különleges gazdasági övezetté minősítése egyáltalán nem került le a napirendről, sőt, az orosz–ukrán háború által előidézett, illetve az energiaválsággal is nehezített gazdasági krízis miatt újra erőteljesen aktuálissá vált. Portálunknak több informátora is megerősítette, hogy a kormányzat különleges gazdasági övezetté minősítheti Algyőt. Ez jelentős központi védelmet nyújthatna az itteni stratégiai ágazatok (Mol-telephely) számára, ugyanakkor tény az is: komoly érvágást jelentene az algyői önkormányzatnak.

Másrészről viszont érdemes megjegyezni és leszögezni, hogy Algyő a Csongrád-Csanád megyei településekhez képest – földrajzi fekvéséből eredően – kiváltságos helyzetben van. A nagyközség jelentős iparűzési bevételekre tesz szert (az idei büdzsében például 900 millió forinttal számoltak), nagyságrendekkel több pénzt szed be, mint a megye más települései, s korábbi sajtóinformációk szerint ennek a forrásnak mintegy háromnegyede a Moltól érkezik. Ebben a tekintetben indokolt lehet az az elképzelés, hogy – különösen a mostani válságos gazdasági helyzetben – az eddigieknél jóval többet tehetne a közösbe a nagyközség, s az eddig általuk felhasznált iparűzési adóbevételek egy részéből más megyei kistelepülésekre is fordíthatnának pénzt. A fejleményeket természetesen a jövőben is nyomon követjük majd.

A borítókép illusztráció: 2gohungary.com