quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 07. 02. szombat
  -  Ottó
0-24

Az orosz-ukrán háború 119. napja – FRISSÜL

2022. június 22.

Immár száztizenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Scholz: elképzelhetetlen a partneri kapcsolat Oroszországgal a belátható jövőben

Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat partneri kapcsolatot alakít ki Oroszországgal a belátható jövőben – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár a következő napok nagyszabású nemzetközi tanácskozásaival – EU-csúccsal, EU-Nyugat-Balkán vezetői találkozóval, a NATO-csúccsal és a G7-országok vezetőinek németországi találkozójával – kapcsolatos német kormányálláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy meg kell adni a EU-s tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, és meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását folytatni kell, és “Marshall-tervet” kell kidolgozni az ország újjáépítésére.
A NATO és Oroszország különleges viszonyáról szóló 1997-es alapokmányt ugyan meg kell őrizni, de le kell tenni arról a 2010-ben kitűzött célról, hogy a katonai szövetség stratégiai kapcsolatot alakít ki Oroszországgal. Egy ilyen kapcsolat az Ukrajna ellen háborúzó államfő, Vlagyimir “Putyin agresszív és imperialista Oroszországával elképzelhetetlen a belátható jövőben” – mondta Olaf Scholz.

Orosz külügy: Moszkva gyakorlati választ fog adni a kalinyingrádi árutranzit litván korlátozására

Oroszország nem diplomáciai, hanem gyakorlati választ fog adni a kalinyingrádi exlávéba Litvánián keresztül tartó árutranzit korlátozására – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

“Ami az ellenintézkedéseket illeti, tárcaközi formában dolgozzák ki őket. Nem a diplomáciai, hanem a gyakorlati síkon fognak megszületni” – hangoztatta.
Zaharova elmondta: Oroszország közölte Litvániával és az EU-val, hogy az ilyen lépések elfogadhatatlanok, hogy meg kell változtatni a meghozott intézkedéseket, és vissza kell állítani a helyzetet a jogszerű status quo állapotába. A szóvivő szerint a válasz egyebek között attól is függ, hogy Vilnius beleegyezik-e a tranzittilalom visszavonásába.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője minderről annyit mondott, hogy készülnek az ellenlépések, amelyekről csak gondos mérlegelés után születik majd bejelentés. Peszkov szerint különböző intézkedésekről lehet szó.
“Számunkra az a legfontosabb, hogy az ilyen barátságtalan lépések ne maradjanak válasz nélkül, nem pedig az, hogy valamilyen határidőhöz tartsuk magunkat” – mondta.
Törvénytelennek nevezte az Oroszország ellen az EU által bevezetett szankciókat és elmondta, hogy a tranzitforgalom akadályozása a Kreml szerint alapvető dokumentumokat sért.
Litvánia múlt héten arról értesítette a kalinyingrádi régiót, hogy június 18-tól leállítja az uniós szankciók hatálya alá tartozó áruk építőanyagok, fém, fa, cement, műtrágya, alkohol, kaviár és néhány más árukategória vasúti tranzitját. A korlátozás, amely mint később kiderült, a közúti szállítást is érinti, elérheti az orosz anyagország és az exlávé közötti forgalom 40-50 százalékát. Az orosz médiában megjelent jelentések szerint a litván hatóságok napokig várakoztatják a határon az orosz területek között közlekedő kamionokat.
Az orosz külügyminisztérium hétfői állásfoglalásban rámutatott, hogy Litvánia intézkedéseivel nemzetközi jogi kötelezettségeket sért, különösképpen az Oroszországi Föderáció és az EU 2002-ben elfogadott közös nyilatkozatát a Kalinyingrád megye és Oroszország többi része közötti tranzitforgalomról.
Anton Alihanov kormányzó hangsúlyozta, hogy a kalinyingrádi régió kompkapacitása a vilniusi döntés nyomán képes lesz megbirkózni az új rakományokkal. A régióba irányuló kőolajtermékek szállítása Litvánián keresztül folytatódik, tranzitjukat augusztus 10-ig nem korlátozzák.

Ukrán ENSZ-nagykövet: annak idején nem volt szavazás Oroszország felvételéről az ENSZ-be

Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet kijelentette szerdán, hogy ideje véget vetni az “orosz fasizmusnak”, és emlékeztetett arra, hogy annak idején nem volt szavazás arról, hogy a Szovjetunió helyett Oroszországot vegyék fel a világszervezet tagországai közé.

A diplomata ezt a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az ukrajnai helyzettel foglalkozó ülésén jelentette ki.
“Oroszország áttérését agresszív, fasiszta rezsimre már az is megerősítette, hogy képtelen tartózkodni az általa gyenge prédának tartott országok elleni támadásoktól. Ezt nekünk együtt kell megállítanunk, minél előbb, annál jobb” – hangoztatta Kiszlicja, hozzátéve, hogy Ukrajnának most példátlan nemzetközi szolidaritásra van szüksége.
“Ha megengedjük Putyinnak vagy utódjának a Kreml trónján, hogy ukrán vérrel locsolva növessze levágott karmait, akkor elkerülhetetlen egy későbbi háború, és a civilizált világ háromszor annyit fizet, mint ma. Vessünk véget az orosz fasizmusnak most!” – hangsúlyozta a nagykövet.
Kiszlicja emlékeztetett arra, hogy a Biztonsági Tanácsban és az ENSZ-közgyűlésben nem szavaztak az Oroszországi Föderáció taggá válásáról a Szovjetunió 1991-es összeomlása után.
“Egy 1991 decemberében ebben a teremben történtek tragikus események sorozatát váltották ki. A karácsony előtti utolsó napon a Biztonsági Tanács elnöke, Julij Voroncov szovjet nagykövet bezárta a BT ülését. A következő ülést ugyanaz a személy nyitja meg, és csodálatos módon már egy másik ország, az Oroszországi Föderáció képviselőjeként. Egy olyan ország követeként, amely akkor még nem szerepelt az ENSZ alapokmányában és általában az ENSZ-tagországok listáján” – fejtette ki az ukrán diplomata. Hozzáfűzte, hogy semmilyen hivatalos határozat nem született Oroszország tagságáról, Borisz Jelcin akkori elnök pusztán értesítette az ENSZ-t, és “valaki” nyilvános vita és szavazás nélkül elfogadta és végrehajtotta a Szovjetunió felcserélését Oroszországra. “Voroncov nagykövetnek pedig sikerült meggyőznie a főtitkárt, hogy a karácsonyfa alatt fogadja el megbízólevelét Oroszország képviselőjeként” – állította Kiszlicja.
Eközben a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi szervezet közzétette jelentését Ukrajnában végzett vizsgálatairól, amelyek alapján arra következtetésre jutott, hogy Max Levin ukrán újságírót és fotóst, valamint katonabarátját, Olekszij Csernisevet orosz katonák gyilkolták meg szándékosan Kijev közelében, valószínűleg kihallgatások és kínzások után. A szervezet két nyomozója május 24. és június 3. között vizsgálta ki a két ember halálának körülményeit Ukrajnában.
Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója szerdán arról adott hírt, hogy az orosz erők hét rakétát lőttek ki a régióra. További részletekről, esetleges áldozatokról egyelőre nem tudott beszámolni.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy Oroszország jelenleg legfeljebb három zászlóalj taktikai csoportot és légideszant csapatokat állomásoztat az ukrán határ közelében lévő brjanszki és kurszki területeken. A Donyec-medencében az orosz hadsereg a szeverodonecki és a bahmuti irányra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy elérje a luhanszki régió közigazgatási határait.
Olekszandr Pavljuk altábornagy, Kijev haderő- és védelmi eszközcsoportjának parancsnoka az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a fővárosnak hatékony a légvédelme, de rakétatámadások továbbra is jelentős veszélyt jelentenek. “Nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a kijevi és a csernyihivi irányban az oroszok kísérleteket tesznek új csapásmérő csoportok felállítására” – fűzte hozzá a parancsnok.

Súlyos ukrán emberveszteségekről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán jelentős emberveszteségeket szenvedtek az Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által szerdán ismertetett hadijelentés szerint.

Konasenkov szerint az orosz légierő precíziós rakétacsapásának következtében “megsemmisült” az ukrán 59. gépesített dandár mintegy ötszáz, a mikolajivi Okean hajógyár műhelyeiben állomásozó katonája, fegyvereivel és felszerelésével együtt.
A tábornok azt mondta, hogy a csak Moszkva által elismert Luhanszki Népköztársaságban, Horszke, Podlezsne és Vrubovka közelében védekező ukrán 57. motorizált gyalogsági dandár egyik zászlóaljának katonái, miután elvesztették állományuk több mint 60 százalékát, megtagadták a parancsot, és önként elhagyták állásukat. A szintén csak Moszkva által elismert Donyecki Népköztársaságban lévő Mikolajivka térségében a 14. és 24. gépesített dandár egységeinek fenyegető veresége miatt az ukrán hadvezetés az éjszaka folyamán mintegy 30 sebesült és nyolc halott amerikai és brit zsoldost evakuált, megakadályozandó, hogy orosz fogságba essenek.
A beszámoló szerint a harcászati légierő gépei éjszaka öt lőszerraktárt, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert, valamint 151 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, a rakéta és tüzérségi erők 253 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, hat lőszer- és egy üzemanyagraktárra mértek csapást.
A lövegelhárító harc részeként 13 ukrán rakétasorozatvető-szakasz és egy amerikai gyártmányú AN-TPQ tüzérségi felderítő állomás semmisült meg. A donyecki hatóságok azt közölték, hogy szerdán ennek ellenére folytatódtak az ukrán tüzérségi csapások a régió polgári objektumai ellen, egyebek közözött a NATO által szállított nehézfegyverekből.
Konasenkov tábornok szerint az elmúlt napon a légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében összesen több mint 620 “nacionalista” vesztette életét, 24 harckocsi és más páncélozott harcjármű, valamint 27 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált.
A légvédelemi erők lelőttek egy Szu-25-ös és egy MiG-29-es harci gépet, 16 drónt, három Tocska-U ballisztikus rakétát, és 14 rakétasorozatvető-lőszert semmisítettek meg.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 211 repülőgépet, 132 helikoptert, 1308 drónt, 349 légvédelmi rakétarendszert, 3733 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 594 rakéta-sorozatvetőt, 2081 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3801 különleges katonai járművet veszítettek.
A tárca közölte, hogy kedden Moszkvában tárgyalások voltak az orosz és a török védelmi minisztérium képviselői között. A felek megvitatták a török kereskedelmi hajók és az ukrán gabonaexport ukrán kikötőkből való biztonságos kijutásának kérdését, valamint a fekete-tengeri biztonságos hajózás biztosítását. A küldöttségek hangsúlyozták a kétoldalú együttműködés fontosságát, amely lehetővé tette, hogy a török Azov Concord teherhajó elhagyhatta Mariupol kikötőjét, és megállapodtak a konzultációk folytatásáról.

TASZSZ: ukrán drón okozott tüzet a legnagyobb dél-oroszországi olajfinomítóban

Tűz ütött ki szerdán a Rosztov megyei Novosahtyinszk olajfinomítójában, a hivatalos forrásra hivatkozó TASZSZ állami hírügynökség szerint az incidenst ukrán drón becsapódása okozta.

A tüzet a létesítményben, amelyet a Kommerszant című lap hírportálja Dél-Oroszország legnagyobb finomítójának nevezett, eloltották. A hőcserélőben mintegy 50 négyzetméteren felcsapott lángoknak áldozatai nem voltak.
A közösségi médiában felvétel jelent meg a drónnak az épületbe csapódásáról. A TASZSZ értesülése szerint a finomítót két – pilóta nélküli – repülőszerkezet közelítette meg, az egyikük a létesítménynek vágódott, a másik elrepült.
A novosahtyinszki Rosztov megye egyetlen olajfinomítója, amely fűtőolaj, hajó- és dízelüzemanyag, valamint benzin előállítására szakosodott. A létesítmény tíz kilométerre található a csak Moszkva által elismert Luhanszki Népköztársaság által ellenőrzött ukrán határtól.
Az ukrajnai orosz háború kezdete óta Oroszország határ menti régióit többször érte ukrán belövés. Áprilisban Brajnszk megyében tűz ütött ki egy olajraktárban. A hatóságok ennek okát nem közölték, de sajtójelentések szerint dróntámadást hajtottak végre. Voronyezs és Kurszk megyéből korábban drónok lelövéséről érkeztek jelentések.

Új fegyverrendszerek hadrendbe állítását ígérte Putyin

A legújabb fegyver-rendszerek hadrendbe állítását ígérte televíziós beszédében az orosz elnök, miután fogadta a katonai akadémia frissen végzett növendékeit. Vlagyimir Putyin a tavasszal tesztelt interkontinentális ballisztikus rakéta mellett egy általa egyedülállónak nevezett légvédelmi rakétarendszer idei üzembe helyezését is bejelentette.

„Folytatjuk fegyveres erőink fejlesztését és megerősítését, figyelembe véve a potenciális katonai fenyegetéseket és kockázatokat. A kiemelt területek között szerepel csapataink új fegyverekkel való felszerelése, valamint a fegyverrendszerek fejlesztése, amelyek meghatározzák a hadsereg és a haditengerészet harcképességét az elkövetkező években és évtizedekben” – mondta.

Hozzátette, hogy Oroszország az év végéig szolgálatba állítja a nemrég tesztelt Szarmat nevű interkontinentális ballisztikus rakétát, ami egyszerre akár tíznél is több nukleáris robbanófej hordozására képes.

Liszicsanszk felé nyomulnak az oroszok

Az orosz erők a jelentések szerint szintén sikeresen nyomulnak délről Liszicsanszk irányába, ahelyett, hogy a folyón Szeverodonyeck felől kelnének át, ezzel is megnehezítve az ukrán védelem dolgát.

Folytatódnak a harcok Szeverodonyeckben

Június 22-én folytatódnak a harcok Szeverodonyeck területén – számolt be a Luhanszki régió katonai igazgatása.

Szergej Hajdaj, a régió katonai vezetője szerint az orosz katonák kétszer is tüzet nyitottak az Azot üzemre. A harcokban egy szennyvíztisztító üzem sérült meg.

Az orosz csapatok behatoltak Toskivkába

Az orosz megszálló csapatok bevonultak Toskivka településre és fokozták a harcokat a Luhanszki régióban – számolt be Szergej Hajdaj, a Luhanszki régió katonai vezetője.

Az ellenség behatolt Toskivkába, ami lehetővé tette számára, hogy növelje a tüzet más településekre. A megszállók már tömörülnek Usztinyivkában, Pidlisnyiben és Mirna Dolinában, megtámadva Bila Horát – írta Telegram-csatornán a vezető.

Oroszország a kibertámadások legkedveltebb célpontja lett

Míg korábban a zsarolóvírus-fenyegetések általában elkerülték Oroszországot, a háború kitörése óta a kibertámadások legkedveltebb célpontja lett, a biztonságtechnikai szoftvereket fejlesztő ESET elemzése szerint a háború kezdete óta megnőtt az amatőr zsaroló- és adattörlőprogramok száma, amelyek készítői gyakran a harcoló felek egyike mellett foglalnak állást, és a támadásokat személyes bosszúként állítják be.

A társaság közleménye szerint a háborúban a spam és az adathalász fenyegetések is megjelentek. Közvetlenül a február 24-i események után a csalók elkezdték kihasználni az Ukrajnát támogatni próbáló embereket, fiktív jótékonysági szervezetek és adománygyűjtő akciók által. Az ESET adatai már az invázió első napján a spamek nagymértékű megugrását mutatták.
Az idén márciusban és áprilisban már tömeges spam-kampányokat indítottak Microsoft Word dokumentumok felhasználásával, ami miatt az észlelések száma 113-szorosára emelkedett 2022 első harmadában. Az Emotet kampányai megjelentek az e-mail fenyegetések között is – ezek 2022 első harmadában 37 százalékos emelkedést mutattak. (Az Emotet elsősorban a banki szektort célzó kártevők terjesztőjeként vált ismertté, és továbbra is az egyik legköltségesebb és legpusztítóbb kártevők közé tartozik, amely a kormányzati-, magán-, és pénzügyi szektort egyformán célozza. Újabb változatai – a különböző letölthető modulok révén – a banki adatok ellopása mellett szinte bármilyen más káros tevékenységre is alkalmasak, például zsarolóvírus telepítésére.)
A kiberbiztonsági vállalat telemetriai mérései számos más, az orosz-ukrán háborúhoz nem kapcsolódó fenyegetést is észleltek. Az ESET kutatói megerősítették, hogy az Emotet – amely elsősorban spam e-maileken keresztül terjed – a tavalyi törlési kísérletek után visszatért, és újra felbukkant. Működtetői az év első harmadában több spamkampányt indítottak, és támadási kísérleteik több mint százszorosára nőttek – közölték. A vírusriport ugyanakkor megjegyzi, hogy ezek a kampányok talán az utolsók voltak ebből a fajtából, mivel a Microsoft nemrégiben úgy döntött, az Office programokban alapértelmezés szerint letiltja az internetről elérhető makrókat. A változást követően az Emotet üzemeltetői más támadási módokat kezdtek tesztelni.

Fehér Ház: megdöbbentő, hogy a két Ukrajnában elfogott amerikai férfit halálbüntetéssel sújthatják

Megdöbbentő, hogy a két Ukrajnában, az orosz erők által elfogott amerikai férfit Moszkva szerint halálbüntetéssel sújthatják – mondta keddi sajtótájékoztatóján John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.

Kirby Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy keddi sajtótájékoztatón elhangzott mondatára reagált. Peszkov ugyanis azt mondta: Oroszország “nem zárhatja ki” a két amerikai férfi kivégzését. “Nem zárhatunk ki semmit, mert ezek bírósági döntések. Nem kommentáljuk őket, és nincs jogunk beavatkozni” – fogalmazott.
Peszkov hétfőn, az NBC amerikai televíziónak adott interjújában “zsoldosoknak” nevezte a férfiakat, akiket szerinte büntetőeljárás alá kell vonni. A szóvivő szerint a két amerikait nem védi a genfi egyezmény.
A 39 éves Alexander Drueke-t és a 27 éves Andy Huynh-t a Donyecki Népköztársaság nevű – csak Oroszország által elismert – szakadár kelet-ukrajnai területen tartják fogva, ahol ebben a hónapban már egy marokkói és két brit férfit halálra ítéltek. Drueke és Huynh az egyesült államokbeli Alabamából származnak, és amerikai katonai veteránok. Sajtóinformációk szerint Harkiv város közelében fogták el őket, miközben az ukránok oldalán harcoltak.
Egy, az elfogásuk után rögzített videófelvételen az őket kihallgató egyik személy arról tájékoztatja Huynh-t, hogy a Donyecki Népköztársaság “törvényei” szerint halálra is ítélhetik őket.
A felvétel szerint a kihallgató megkérdezi: Tud a két brit katonára kiszabott halálos ítéletről, és tisztában van azzal a reális lehetőséggel, hogy ez önnel is megtörténhet? “Tudom, hogy bűncselekményeket követtem el, és hajlandó vagyok elfogadni a büntetésemet” – válaszolta Huynh.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közleményt adott ki, amelyben felszólította Moszkvát és az oroszok által megszállt ukrán területek hatóságait, hogy tartsák be a nemzetközi jogot. “Felszólítjuk az orosz kormányt, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek minden egyénnel, beleértve az Ukrajnában harcoló fogságba esettekkel szemben is” – áll a külügyminisztérium közleményében.
Az amerikai külügyi tárca egyik magas rangú tisztviselője kedden újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok “nyomatékosan” ellenzi azt az orosz álláspontot, miszerint az Ukrajnában elfogott amerikai állampolgárokra nem vonatkoznak a genfi egyezmények. A politikus hozzátette, hogy Washington továbbította álláspontját az orosz kormánynak.

ORFK: több mint tízezren érkeztek hétfőn Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 6314 ember lépett be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4097-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 227 ember, köztük 80 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre hétfőn – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Újabb településeket foglaltak el az oroszok Kelet-Ukrajnában

Az ukrán főparancsnokság tájékoztatása szerint az oroszok Pidlisne és Myrna Dolyna településeket foglalták el, ezek Szeverodonyecktől délnyugatra vannak. A luhanszki régióban Hirske település közelében is sikeres az orosz előrenyomulás, bár itt az ukránok szerint a sikerük csak részlegesnek nevezhető.

Egy halott, tizenkilenc sebesült a donyecki régióban

Egy civil meghalt, tizenkilenc megsebesült a donyecki régió tegnapi bombázásában – jelentette be Pavlo Kirilenko kormányzó. A civil áldozat Chasiv Yar település bombázása során halt meg.

Öt civil halt meg a harkivi régió bombázásában

Öt civil meghalt, tizenegy megsebesült miután az orosz hadsereg csapást mért a harkivi régióra.

Megérkezett Ukrajnába az első német nehézfegyver-szállítmány

Oleksii Reznikov ukrán védelmi miniszter közölte, hogy a német önjáró tarackok végre megérkeztek Ukrajnába a Berlin által ígért első nehézfegyver-szállítmány részeként.

Reznikov Twitteren azt írta: a Panzerhaubitze 2000 végre az ukrán tüzérség 155 mm-es tarackarzenáljának része, majd köszönetet mondott német kollégájának, Christine Lambrechtnek.

A Panzerhaubitze 2000 a Bundeswehr készleteinek egyik legerősebb tüzérségi fegyvere, amely képes akár 40 kilométeres távolságból is eltalálni a célt.

Az ukrán elnök elmagyarázta, miért nem áll meg Oroszország Ukrajnánál

Volodimir Zelenszkij megismételte, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnában, mert az egész volt Szovjetuniót saját területének tekinti. Az ukrán elnök Xavier Bethel luxemburgi miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatóján elmondta: “Megértjük, hogy ha államunk nem bírja el ezt a nyomást, akkor szomszédainkat, más volt szovjet köztársaságokat fenyegeti Oroszország támadása.”

Az ukrán elnök kiemelte, hogy a luxemburgi miniszterelnök látogatása nagyon fontos számára. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy Ukrajna a történelem jó oldalán áll – írja az Unian.

Új tiszteket avattak Oroszországban, cél Donbasz felszabadítása

„Oroszország vezetése bízhat abban, hogy a tisztek mindent megtesznek az állam katonai biztonságának szavatolása és az új kihívások és fenyegetések elleni küzdelem érdekében” – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a katonai felsőoktatási intézmények végzősei tiszteletére.

A miniszter elmondta: ma az orosz katonák „önzetlenül, gyakran saját életük árán védik a nemzeti érdekeket mind a saját területükön, mind külföldön”.

Részt vesznek a donbaszi köztársaságok felszabadítására irányuló különleges katonai műveletben, harcolnak a nemzetközi terrorizmus ellen a Szíriai Arab Köztársaságban, békefenntartó missziót hajtanak végre Hegyi-Karabahban és Transznisztriában, valamint a béke garanciája Abháziában és Dél-Oszétiában – sorolta a védelmi miniszter.

Sojgu emlékeztetett arra, hogy a diplomások hamarosan megkezdik tevékenységüket, ami kétségtelenül „nagy személyes felelősséggel jár az alárendeltek életéért és egészségéért, a fegyverek, a katonai és speciális felszerelések biztonságáért”.

Ez az önök tudatos választása, a hazafiak választása, akik számára az élet fő feladata a haza védelme – hangsúlyozta.

Az orosz védelmi minisztérium szerint idén nyáron 36 katonai egyetemen közel 14 ezer tiszt fejezi be a képzését, köztük több mint ezer mesterdiplomás képzésben részt vevő tiszt és közel 13 ezer szakirányú képzésben részt vevő altiszt, köztük mintegy 200 lány – írja a TASZSZ.

Német alkancellár: Putyin támadást indított Németország ellen a földgázexport visszafogásával

Az Oroszországból Németországba szállított földgáz mennyiségének csökkentése azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást indított Németország ellen – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter kedden Berlinben.

A Zöldek politikusa a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy Vlagyimir Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az orosz “diktatórikus rezsimet” fenyegető veszélyként értékeli, hogy Ukrajna a szabadságra törekszik.
Vlagyimir Putyin felfogása szerint megengedhetetlen, hogy Ukrajna sikeres legyen, mert egy diktatúra nem tűrheti el “a szabadság, a nyílt társadalom és a boldogságra törekvő egyén” sikerét – tette hozzá a miniszter.
Németország a lakossággal és a vállalkozásokkal, köztük az Oroszország elleni szankciókat támogató iparvállalatokkal együtt eddig szolidáris volt Ukrajnával, és ezért köszönet jár mindenkinek. Azonban az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken szállított földgázmennyiség csökkentése “új dimenzió”.
A gázexport visszafogása “gazdasági támadás ellenünk”, Németország ellen – jelentette ki Robert Habeck.
Vlagyimir Putyin az “orwelli újbeszél” nyelven előadott, a háborút békének, az önkényt és a diktatúrát pedig kívánatos társadalmi modellnek beállító minapi szentpétervári beszédével is megmutatta, hogy tudatosan használja fegyverként az energiát. Németország elleni támadása egy “mintázatba”, a Lengyelország, Bulgária és Dánia ellen végrehajtott gázexport-csökkentési műveletek sorába illeszkedik – mondta a német alkancellár.
Kiemelte: az orosz elnök az ilyen műveletekkel még inkább fel akarja hajtani a földgázpiaci árakat, hogy elinduljon a vita az egyéni anyagi veszteségek, nehézségek körüli félelmekről és végül arról, hogy nem kellene-e mégis inkább szabad kezet adni Moszkvának Ukrajnában.
A földgázfelhasználás csökkentésére kidolgozott kormányzati tervekről szólva hangsúlyozta, hogy a földgáz helyett szenet eltüzelő, tartalékba helyezett erőművek visszaállítása az áramtermelésbe környezetvédelmi szempontból “nagyon rossz hír”, de Németország nem vághat neki a télnek csupán félig feltöltött gáztározókkal.
Arról is szólt, hogy súlyos gazdasági válsághoz vezetne, ha Moszkva teljesen leállítaná az európai gázexportot.
Ezzel összefüggésben a Die Welt című lap kedden a hírportálján ágazati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gazdasági minisztérium megkezdte az előkészületeket az földgázellátási válsághelyzet második, úgynevezett riasztási fokozatának kihirdetésére. A beszámoló szerint a tárca államtitkára, Patrick Graichen az energia-, és vízipari vállalkozások szövetségének (BDEW) hétfői vezetőségi értekezletén közölte, hogy öt-tíz napon belül várható a riasztási fokozat kihirdetése.
A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat már márciusban kihirdették Németországban.
A korai előrejelzési szint a gyakorlatban csupán azt jelentette, hogy a minisztériumban felállítottak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja és értékeli a földgázellátási helyzetet, hogy szükség esetén további intézkedéseket tehessenek az ellátásbiztonság erősítésére. A második, riasztási szint azt jelenti, hogy romlik az ellátásbiztonság, de még nincs szükség közvetlen állami beavatkozásra, mert a piaci szereplők önállóan stabilizálják a helyzetet.
A legmagasabb, vészhelyzeti szint kihirdetése viszont már azzal jár, hogy a piac helyett az ágazatot felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönti el – előre rögzített szabályok alapján -, hogy mely fogyasztói csoportok ellátását kell biztosítani.
A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén fogta vissza a Németországba irányuló földgázszállítását. Így az Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.
A Bundesnetzagentur keddi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hónap közepén még 1400 GWh felett volt.
Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
A jelentés szerint az ellátási helyzet “feszült”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően emelkedtek”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,1 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a hatóság.

Váratlanul Ukrajnába látogatott az amerikai igazságügyi miniszter

Az Egyesült Államok segít Ukrajnának az orosz háborús bűnösök azonosításában, elfogásában és bíróság elé állításában – jelentette ki Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter, aki kedden előre nem bejelentett látogatást tett Ukrajnában.

A híradások szerint a miniszter útban Lengyelország és Franciaország felé tett kitérőt Ukrajnában, ahol az ország nyugati részében lévő Lviv (Lemberg) közelében megbeszélést folytatott Irina Venegyiktova ukrán főügyésszel.
“Azért vagyok itt, hogy kifejezzem az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását Ukrajna népe iránt a kiprovokálatlan és indokolatlan orosz invázióval szemben” – hangoztatta Garland újságíróknak nyilatkozva az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.
“Az Egyesült Államok félreérthetetlen üzenetet küld: nincs hova bújni” – mondta. Leszögezte: az Egyesült Államok és partnerei minden rendelkezésre álló eszközt be fognak vetni annak érdekében, hogy az atrocitások elkövetőit felelősségre vonják. “Amerika és az egész világ sok borzalmas képet látott és szívszorító leírásokat olvasott azokról az atrocitásokról és halálesetekről, amelyek az ukrajnai orosz invázió nyomán következtek be” – mutatott rá. Garland ígéretet tett, hogy segít Ukrajnának a háborús bűnösök elleni vádemelésben, megjegyezve, hogy ez csak az egyik lépés, amelyet az amerikai igazságügyi minisztérium idén tesz válaszul az Ukrajna elleni orosz agresszióra.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta Kijevben Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnököt. Közösen tartott sajtótájékoztatójukon az államfő kijelentette, hogy az ukrán hatóságok dolgoznak a Mariupolban fogságba esett ukrán katonák fogolycserével történő kiszabadításán, de ennek részleteit nem hozhatja nyilvánosságra. Hangsúlyozta, hogy mielőbb meg kell oldani ezt a kérdést, különösen a sebesültek hazajuttatása miatt. Szerinte a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni ebbe a Nemzetközi Vöröskeresztet, az ENSZ-t és azokat az országokat, amelyek képesek bizonyos mértékű befolyást gyakorolni Oroszországra.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közben a Facebookon arról számolt be, hogy a német Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackok képzett ukrán legénységgel már a fronton vannak. A tárcavezető kiemelte, hogy a német tarackok már a hatodik különféle típusú, 155 milliméter kaliberű tüzérségi fegyver, amely az ukrán védelmet erősíti. Megköszönte a német partnerek támogatását, hozzáfűzve, hogy Ukrajna számít a további segítségükre.
Natalija Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztatott, hogy az ukrán katonák sikeresen nyomulnak előre Herszon megyében. Arra kérte ugyanakkor a lakosságot, hogy ne közöljenek a katonai műveletekről semmit a közösségi oldalakon, hanem várják meg a hadsereg hivatalos bejelentéseit. Elmondása szerint egyes területeken az ukrán erők visszaszorították az ellenséget már a harmadik védelmi vonalon túlra, noha az orosz katonák vasbeton szerkezetekkel erősítették meg állásaikat.
A déli műveleti parancsnokság megerősítette, hogy a nap folyamán az ukrán hadsereg koncentrált csapást mért az oroszoknak a Kígyó-szigeten lévő helyőrségére, amivel komoly veszteségeket okozott a megszállóknak. “A katonai művelet folytatódik, és információcsendre van szükség a befejezéséig” – hangsúlyozta a parancsnokság.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a Donyec-medencében, Liszicsanszktól nem messze délre az orosz csapatok elfoglaltak két falut – Pidliszne és Mirna Dolina településeket -, Hirszkénél is sikereket értek el, az ukrán erők ugyanakkor visszaverték a támadást Viszoke irányában. Ugyanebben a térségben Roman Vlaszenko, a szeverodonecki járási katonai adminisztráció vezetőjének elmondása szerint az oroszok elfoglalták Toskivka falut is.

Németh Zsolt: üröm az örömben Georgia tagjelölti státusának megtagadása

Örvendetes, hogy az Európai Bizottság tagjelölti státust ajánlott Ukrajnának és Moldovának, azonban üröm az örömben Georgia tagjelölti státusának megtagadása – jelentette ki az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának második munkanapján, az MTI-nek telefonon nyilatkozva kedden.

Németh Zsolt kijelentette: elfogadhatatlan és meghökkentő az Európai Bizottság állásfoglalása, mely nem ajánl tagjelölti státust Georgiának.
Hangsúlyozta azonban: a tagjelölti státus megadása Ukrajnának és Moldovának fontos lépés, mely a Nyugat-Balkán több országát követően európai perspektívát biztosít ennek a két szomszédos országnak is. Rendkívül sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság döntése figyelmen kívül hagyja a jelenlegi orosz katonai agresszió gyökerét jelentő, Georgiával szembeni 2008-as orosz katonai fellépést, mely nélkül – mint mondta – nem értelmezhető az ország helyzete, és a jelenleg kialakult háborús helyzet sem.
A közgyűlés magyar delegációjának vezetője reményt fejezte ki, hogy Georgia tagjelölti státusának megtagadása miatt Ukrajna és Moldova európai perspektívája nem fog több kritikát kiváltani, mint elismerést és támogatást.
A jelenlegi helyzetben az egyetlen megoldás új lendületet adni az európai közös jövő építésének – mondta. Örömteli és fontos, hogy ebben a folyamatban hangsúlyosan jelenik meg az európai perspektíva, valamint az, hogy komoly lendületet kapott a finn és a svéd NATO-csatlakozás, illetve az Európa Tanács kilátásba helyezett negyedik csúcstalálkozójának megrendezése – tette hozzá Németh Zsolt.

Francia miniszter: teljes az egyetértés a tagországok között Ukrajna tagjelölti státusáról

Az Európai Unió tagországai egybehangzóan támogatják az uniós tagságra jelentkezett három ország, Ukrajna, Moldova és a Georgia csatlakozási dossziéinak előmozdítását, különösen a háború sújtotta Ukrajna uniós tagjelölt státusának megadását – közölte Clément Beaune, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét június 31-ig betöltő Franciaország európai ügyekért felelős külügyi államtitkára Luxembourgban kedden.

Beaune, az uniós tagállamok általános ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján azt mondta, a tanácsülésen “teljes konszenzus” alakult ki a “történelmi lépés” megtételét, Ukrajna tagjelölti státusának megadását illetően.
A kérdés most az állam-, illetve kormányfők elé kerül, a tagállamok vezetői a hét második felében tartandó csúcstalálkozójukon várhatóan hivatalosan is jóváhagyják a vonatkozó ajánlásokat – mondta.
“Azért dolgoztunk, hogy az európai egység ismét megnyilvánulhasson. Azért, hogy ezen a hétvégén egy fontos, pozitív, talán történelmi pillanatot éljünk át” – fogalmazott.
A külügyi államtitkár ugyanakkor emlékeztetett: a tagjelölti státus megadása nem jelent azonnali csatlakozást. A tagjelölti státus megadása a csatlakozási folyamat kezdetét jelenti. A folyamat hosszú és megerőltető lesz, de mindvégig fenn kell tartani az európai perspektíváért folyatott küzdelem lendületét, az európai lángot – mondta a francia miniszter.
Vszevolod Csencov, Ukrajna Európai Unió mellé rendelt nagykövete a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, “úgy tűnik, gördülékeny, vagy legalábbis a vártnál gördülékenyebb megbeszélés várható a jelöltséggel kapcsolatban”. Szavai szerint Ukrajna nem számít nehézségekre a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, ahol a tagállami vezetők egyebek mellett megvitatják az Európai Bizottság pénteki ajánlását Ukrajna és Moldova tagjelölti státusának megadásáról.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a tanácskozáson azt monda, a tagországok vezetői teljes egyetértésben ülnek majd össze csütörtökön Brüsszelben, hogy aláírják azt a dokumentumot, amellyel Ukrajna és Moldova felkerül az uniós tagságra jelöltek listájára. Egyetlen ország sincs, amely kifogást emelne a javaslattal szemben – tette hozzá.
Jeppe Kofod dán külügyminiszter azt közölte, országa támogatja a lépést, amennyiben az érintett országok egyértelművé teszik, hogy meghozzák a szükséges reformokat. “Segíteni szeretnénk az ukránokat abban, hogy elérjék az európai álmot. A tagjelölti státus megadása bátorítás ehhez” – fogalmazott a dán külügyminiszter, majd hozzátette: teljesüléséig még sok kötelezettségvállalásnak kell megvalósulnia.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine