Elhunyt Katona Pál földeáki plébános
Vasárnap hajnalban adta vissza lelkét a teremtőnek Katona Pál, Földeák már életében legendává vált plébánosa, aki hatvan évesen még futóversenyen indult, 5 év alatt végezte el a 8 osztályt, tanácselnök-helyettest készített fel érettségire, ő eskette a mostani makói polgármestert, s nyugdíjasként e-mailen is tartotta a kapcsolatot a hívekkel.
A szomorú hírt a pitvarosi Nagyboldogasszony plébánia tette közzé. Színes egyéniséget vesztettek vele barátai és hívei.
Katona Pál 2016 július 31-én celebrálta az utolsó miséjét a földeáki Szent László templomban, hogy augusztus elsejétől – 54 esztendei papi szolgálat után – nyugdíjba vonuljon. Földeákon ugyan elhagyta, mert Makóra költözött, de a híveket nem, velük e-mailen tartotta tovább a kapcsolatot.
A földeáki, óföldeáki és maroslelei plébániát 12 évvel korábban vette át elődjétől, ám az utóbbi években már csak a Földeákon misézett.
A búcsúzásakor azt mondta: reméli, mindenkivel találkozik majd a mennyországban, ezt fejezte ki a képeslap is, amit búcsúajándéknak szánt a földeákiaknak. A főoltárt ábrázoló lap hátulján ez állt: Viszlát a mennyben.
A majdani plébános 1943-ben kezdett iskolába járni, de az orosz front közeledte miatt nagyon keveset tanultak. Amikor az oroszok bejöttek, megkapták az úgynevezett fehér levelet, mely azt jelentette, bármikor kitelepíthették őket, ezért nem járhatott iskolába.
Katona Pál atya, aki 54 éven át szolgálta aktívan a híveit, 1937-ben, a mai Szlovákiában lévő Vízkeleten született, édesapja egyszerű parasztember volt, 20 hold földdel. De különleges parasztember volt, mert legénykorában több mint egy évet dolgozott Franciaországban. Hallotta, hogy a gazdaságból nem a búzát, kukoricát és más terményeket kell eladni, ezért Magyarországról olcsón vásárolt fiatal állatokat – a földjét egy másik család művelte – majd felnevelte azokat és Bécsben vagy Bécsújhelyen adta el, sokszoros haszonra téve szert. Katona Lajos így olyan különleges családban élte, hogy ugyan földműves volt az édesapja, de világlátott emberként másként tudott gazdálkodni, mint a többiek.
– 1945-től 1948-ig, a kitelepítésig mi gyerekek futballoztunk, játszottunk. 1948-ban, a kitelepítéskor mindent magunkkal hozhattunk, az összes állatunkat – mondta abban az interjúban, melyet nyugdíjba vonulásakor készítettünk vele.
Családját kitelepítették végül, s két hét alatt az őket szállító 8-10 vagonból álló szerelvény megérkezett végállomására, Pitvarosra.
Itt olyan kicsi házat kaptak, hogy oda nem fért be a holmijuk. Erre Csanádalbertin is adtak nekik egy tanyát. Amikor ismét iskolába került, csak írni-olvasni tudott. Aztán 5 év alatt elvégezte a 8 osztályt, kitűnő eredménnyel. Édesapja Makóra akart beíratni középiskolába, de többen is mondták, hogy ha pap akar lenni, egyházi iskolába kellene járnia.
– Édesapám nem nagyon helyeselte, hogy papnak megyek, de mert makacs gyerek voltam, kitartottam az elképzelésem mellett. Kiss Ferenc plébános azt mondta, hogy nekem egyházi iskolába kell mennem. Csakhogy ott havonta 400 forintot kellett fizetni, amit nem tudtunk volna. A plébános azonban vállalta, hogy fizeti a nagy részét. Én pedig már akkor korrepetáltam gyerekeket, s kaptam érte pénzt. Végül felvettek a kecskeméti piarista gimnáziumba, ahol ugyanúgy kitűnő tanuló voltam. Ha jelentkeztem volna papnak egyházmegyéhez, akkor támogattak volna, de ezzel elköteleztem volna magam – árulta el annak idején, ahogy azt is, hogy a gimnáziumban atletizált:100, 400 és 1000 méteren futott: 100 méteren 10,5-10,6-ot teljesített, 1 percen belül futotta a 400 métert, 3 perc alatt az 1000-ret.
1962-ben Szatymazon kezdte el a papi szolgálatot, ahol a tanácselnök-helyettest készítette fel az érettségire. Hat iskolában is dolgozott és olyan hittanversenyeket rendezett a kommunista időkben, hogy azokat nem is vették jó néven. A veszte is ez lett.
– Jánosszálláson tartottam hittanórát, amikor a megyetanácstól érkeztek látogatók. Azt kérdezték, bejöhetnek-e az órára. Bejöttek. Mivel nem volt szabad a tanultakat visszakérdezni, kihívtam két gyereket, s azok kérdezgették egymást. A megyei emberek leírták, hogy micsoda nagyszerű dolog, hogy nem csak feleletre tanítom a gyerekeket, de kérdezni is őket. Amikor az Állami Egyházi Hivatal ezt megtudta, Makóra helyeztek, s 38 évig itt szolgáltam – sorolta a fent említett interjúban.
Katona Pál zarándokokkal együtt találkozott II. János Pál pápával Vatikánban, aki kezet is fogott vele, s egy darabig latinul beszélgettek. Nagyon jó kapcsolatban állt Habsburg Ottóval és fiával Györggyel. De jó kapcsolatot ápolt Orbán Viktorral és Lázár Jánossal is.
Gyulai Endre akkori megyéspüspök végül 2004-ben áthelyezte Földeákra, ahol többek közt újraélesztette a rózsalakodalmi hagyományokat.
Hatvan évesen még indult a földeáki falunapi futóversenyen, s ő adta össze Farkas Éva Erzsébetet és a férjét. De jó kapcsolatot ápolt Buzás Péter polgármesterrel.
Katona Pált szülőfaluja, Vízkelet és Földeák is a díszpolgárává választotta.
Forrás: makohirado.hu