fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 04. 15. hétfő
  -  Anasztázia, Tas
0-24

A vízhiány a Dél-Alföld termőföldjeit sem kíméli – Sipos József növényorvost, agrárszakembert kérdeztük

2022. április 02.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki a Belügyminisztérium. A talaj felső 20 centiméteres rétege az elmúlt időszakban, a csapadékhiány következtében tovább száradt, már szinte az egész országban 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalom. Ugyan az elmúlt két napban volt némi csapadék, ez azonban a 2 millimétert sem haladta meg. A vízhiányos állapot Csongrád-Csanád megye termőföldjeit sem kíméli, a gazdák nem tudják, hogy mitévők legyenek. Sipos József növényorvost, agrárszakembert kérdeztük.

Sipos József kiemelte, mindig voltak vízhiányos periódusok, ám ilyen mértékű, több hónapon át tartóaszályra nem volt példa az elmúlt száz évben. Mint fogalmazott, téli csapadék hiányában a talaj nem tudott feltöltődni nedvességgel, ezért most rendkívüli szárazság tapasztalható a földeken.

Légköri aszály van, nincsen harmat, a talaj felső rétegén – talajtípustól függően – 8-10 centiméteres porréteg van, de a mélyebb rétegekben is vízhiány tapasztalható. Nincs a talajban tartalék, ezáltal hiába telnek a hetek, hónapok, a növények le vannak maradva, megálltak a fejlődésben

– hívta fel a figyelmet az agrárszakember, aki szerint az idei évben megközelítőleg olyan 180 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről.

Mit tehet a gazda?

Sipos József szerint kiskerti és szántóföldi – például őszi árpás, őszi búzás – területeken egyaránt nagyon fontos, hogy olyan talajművelési technológiát alkalmazzanak a gazdák, mellyel valamelyest meg lehet őrizni a nedvességet. Ide tartozik például a vetések hengerezése vagy lomfésűzése. A forgatás nélküli vagy forgatásos talajművelés esetén lényeges, hogy minél ritkábban mozgassuk meg a talajt, a maradék nedvesség megőrzése érdekében pedig csak a felső rétegét műveljük el.

A Belügyminisztérium döntése szerint vízhiányos időszakban a mezőgazdasági termelőknek nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük, emellett egyszeri, rendkívüli öntözési célú vízhasználatra jogosultak. Sipos József a döntés kapcsán úgy fogalmazott, minden segítség nagyon fontos és értékelendő, ám a problémát csak az égi áldás tudná igazán megoldani.

A gazda szerint az elmúlt hónapok hideg időjárása okozott fagyáskárokat a repcében, ugyanakkor fogta is a növényeket, melynek következtében nem indult el a vegetáció. A hirtelen jött nagy meleg hatására azonban a növények még inkább párologtatják magukból a nedvességet, a hozzátársuló szél pedig a szárítás mellett szállítja is a talajt.

A defláció következtében a szél elszállítja a talaj felső rétegét, ezáltal az tápanyagban szegényebb lesz és a termőképessége is gyengül. A defláció emellett a már kikelt növényben is kárt tehet, sőt, az elvetett magokat is elhordhatja

 – fogalmazott az agrármérnök, aki hozzátette: ez leginkább a homoktalajokra nézve veszélyes.

Sipos József a régió ismert szakembereként számos helyen megfordul a megyében. A növényorvos szerint

a soha nem látott aszály a környék gazdáit is elbizonytalanította.

Próbálják a gazdák, mi is próbáljuk lombtrágyákkal, folyékony műtrágyákkal, különféle növénykondicionálókkal permetezni a növényeket, de ennek az a problémája, hogy nincsen növényi nedvkeringés, nincsen növényi élet, nincsen alkalmas növényi felület, ami fel tudja venni ezeket az anyagokat

– osztotta meg tapasztalatait a növényorvos.

Az aszály kedvezőtlen hatásait azonban nem csak a mezőgazdasági szakemberek, hanem a hétköznapi emberek is megérzik.

A szakember szerint, ha nem lesz változás, jobb esetben negyed- és fél termések várhatóak, amik maga után vonzzák, hogy további terményár-növekedések lesznek a piacon.

Sipos József a mezőgazdaság jövőbeli stabilitását az öntözés fejlesztésében, a víztakarékos agrotechnikában, a jó vetőmagfajta-választásban, az okszerű tápanyagozásban, valamint a szakszerű növényvédelemben látja.

Fotók: Sipos József