Lázár János: a haza vagy a hazátlanság, a béke vagy a békétlenség között kell választanunk
A magyarországi áprilisi választások tétje az anyaországi és a határon túli magyarság számára is nagyobb, mint bármikor korábban. A nemzeti oldal abban hisz, hogy a béke és a gyarapodás záloga a függetlenség, a kellő mértékű nemzeti önállóság. Az erős és békében élő Európához is erős és szuverén nemzetállamok kellenek, s Magyarország ma ilyen nemzetállam – fogalmazott március 15-én Marosvásárhelyen tartott ünnepi beszédében Lázár János.
Mint megírtuk, a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából négynapos rendezvénysorozatot szervezett az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Maros Megyei Tanács és a Marosvásárhelyért Egyesület. A programsorozat díszvendége Lázár János országgyűlési képviselő, aki kedden Marosvásárhelyen a központi megemlékezésen mondott ünnepi beszédet.
A magyarságunkon túl az is összeköt bennünket, hogy mindannyian vásárhelyiek vagyunk – kezdte szónoklatát a politikus, hozzátéve: „Önök marosvásárhelyiek, én pedig hódmezővásárhelyi, de a költő után szabadon: Tiszának, Marosnak egy a hangja.”
Úgy fogalmazott, Hódmezővásárhely és Marosvásárhely sok gondolkodásbéli, lelki rokonságot mutat egymással: mindkettő forradalmi város, nyakas és erős hitű település, sokszínű és gazdag kultúrájú város. Ráadásul mostanában mindkettő a nemzeti figyelem középpontjában áll.
„Az erdélyi Vásárhely azért, mert 20 év után – Soós Zoltán polgármester úr személyében – újra magyar ember irányíthatja a fejlődését. A város sikere tehát közös ügy, nemzeti üggyé vált minden magyar számára. A magyarországi Vásárhely pedig azért, mert 20 év után olyan ember irányítja, aki gyökeresen más politikát képvisel, mint amilyen 2010 óta a közös ügyeinket és a határon átívelő együttműködésünket meghatározza. Márpedig a képviselőválasztáson ez az ember nemcsak az én kihívóm lesz, hanem Orbán Viktoré is. Így a választási sikere vagy kudarca szintén nemzeti üggyé vált – hatással lesz minden magyar életére határon innen és túl egyaránt. Csakhogy amíg, a mostani Hódmezővásárhely sajnos egyre inkább csalódás és fenyegető jövőkép sok millió magyar számára (félve attól, hogy ami ott történt kicsiben, az megtörténhet nagyban is, az egész országgal), addig Marosvásárhely remény és példakép az egész nemzet számára. Az itt élők ugyanis megmutatták, hogy sok munkával, alázattal és időnként bizony nem kevés küzdelemmel, kisebbségből is ki lehet érdemelni a többség bizalmát. Az a politikai közösség, amelyhez tartozom, ebben hisz. Ezt akarja elérni Magyarország, még pontosabban a Kárpát-medencei magyarság vonatkozásában is” – vázolta a honatya.
Lázár kiemelte: politikai közösségének célja, hogy a magyarságot a közép-kelet-európai térség megkerülhetetlen és meghatározó erejévé tegye egy évtizeden belül, olyan erővé, amelyhez jó tartozni határon innen és túl egyaránt.
Ezt követően kitért rá: a szomszédunkban háború van. Magyarország és Románia is menedék a menekülők számára. Hangsúlyozta: közünk van ehhez a háborúhoz, mert magyarokat is érint, százezernél több kárpátaljai magyart. De azért is, mert a magyar népnek az elmúlt 200 évben nem egyszer kellett hasonló szabadságharcot vívnia mint, amilyet most az ukránoknak, így 1848-ban és 1956-ban is.
A politikus rámutatott: a háború most elsöpörte a Nyugat Ukrajnával, az ukránokkal kapcsolatos tanácstalanságát, illetve tudatlanságát. „Sokak szeme láttára megszületett egy régi-új európai nemzet, amelynek éppúgy joga van az önállósághoz, a szuverenitáshoz és az országa területi integrációjához, mint másoknak. Nemzetnek lenni, nemzethez tartozni és a nemzethez tartozásunkat vállalni, illetve megvallani ugyanis erő. Erő, amelyről nem mondhatunk le a 21. században sem. Nem mondhat le róla a Kárpát medencei magyarság sem. Sem otthon, az anyaországban, sem itthon: a Partiumban, a Bánságban vagy itt, Erdélyben és a Székelyföldön sem” – fogalmazott.
Mint kifejtette, március 14-étől népszámlálás zajlik Romániában, népszámlálás zajlik Erdélyben. Ennek kapcsán azt mondta, a híreket követve az itt élő magyarság most arra is rádöbbenhet, milyen kegyelmi helyzetben van, hiszen az identitását, a magyarságát nem háborúban kell, hanem békében lehet felmutatnia. Az őt megillető jogokat nem fegyverek ellenében kell megvédenie, csupán egy kérdőív kitöltése által. Fontos jog, tízévente adódó történelmi lehetőség: ez határozza meg az elkövetkező évtizedet, azt, hogy hol lesz magyar felirat és magyar nyelvű ügyintézés, azt, hogy mennyi támogatást kapnak a magyar oktatási intézmények és a magyar egyházak – részletezte Lázár János, miért tartja fontosnak, hogy az erdélyi magyarok részt vegyenek a népszámláláson, s büszkén vállalják magyarságukat.
Úgy folytatta, az anyaországi és a határon túl élő magyaroknak szükségük van egymásra „hiánytalan létszámban”. „Önöknek egy gyarapodó Magyarországra, az anyaországi magyarságnak pedig minden erdélyi, minden külhoni, például minden romániai magyar teljesítményére, tehetségére és tudására. Hiszen összetartozunk, akár a test és a lélek. Az ész és a szív. Egy ország megcsonkításának a tragédiája pedig csak akkor teljesedik be egészen, ha maga a nemzet is csonkává válik. De amíg a trianoni államhatárokat minden mai és eljövendő magyar kormánynak, minden magyar embernek tiszteletben kell tartania, addig a nemzet fogyását és szétszakadását egyiknek sem kell, sőt mindannyiuknak szent kötelessége megakadályoznia” – húzta alá.
A politikus beszédében vázolta, az elmúlt tizenkét évben fontos dolog történt a nemzeti összetartozás történetében. Többé nincs első- és másodosztályú magyar se jogi, se gyakorlati szempontból. A nemzet egy és oszthatatlan: minden teljesítmény, minden tehetség és tudás előtt ugyanazok a karrierutak állnak nyitva. Ez pedig véleménye szerint hatalmas távlatokat nyit a romániai, az erdélyi magyar fiatalok előtt. Hiszen Erdély hagyományosan a magyar megújulás – ma úgy mondanánk: a nemzeti innováció – terepe – emlékeztetett, arra kérve az erdélyi magyar fiatalokat: álljanak a nemzeti megújulás élére, „váljanak itthonról is az otthoni elit részévé”.
Lázár János azt mondta, a szülőföldön való érvényesüléshez a magyar államnak – amely a világ minden magyarjáért felelősséggel tartozik – lehetőségeket kell teremtenie, támogatásokat kell adnia. Méghozzá bővülő és nem szűkölő lehetőségeket – otthon és itthon egyaránt. „Ezen a téren is előre kell mennünk, nem hátra. Nem mehetünk vissza 2010 elé, különösen nem 2004 rémálmába. A lehetőségek bővítésében, a lehetőségekhez való hozzáférés biztosításában rám személyesen is számíthatnak. Hiszen vásárhelyiek vagyunk mindnyájan” – szögezte le.
Felhívta a figyelmet a 2010 óta tartó kormányzás nemzetpolitikai eredményeire: az anyaország nemcsak 1,2 millió külhoni honfitársunknak adta meg a magyar állampolgárságot, de megtízszerezte a nemzetpolitikai célú források összegét is. A támogatások a Kárpát-medence minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak: bölcsődéket és óvodákat építettünk, iskolákat újítottunk fel, több mint 3500 magyar vállalkozás támogattunk példaértékű nemzeti összefogással.
Kiemelte, ennek kapcsán is még nagyobb téttel bírnak az április 3-i magyarországi választások, mint bármelyik korábbi voksolás. A tét ugyanis többek között a határon túli magyarságot támogató politika folytatása vagy visszavonása, a nemzetegyesítő programok bővítése vagy megcsonkítása. „Tétje a haza vagy a hazátlanság, a haladás vagy a leszakadás kérdése. Tétje a béke vagy a békétlenség választása. Mi abban hiszünk, hogy a béke és a gyarapodás záloga a függetlenség, a kellő mértékű nemzeti önállóság, az erős nemzet. Tagállami és közösségi szinten egyaránt – hiszen az erős és békében élő Európához is erős és szuverén nemzetállamok és országok kellenek. Magyarország ma ilyen nemzetállam. Sőt Magyarország az elmúlt 30 – sőt az elmúlt 174 évben! – most ilyen állam a leginkább. Az elmúlt 12 évben önökért és önökkel együtt, önöknek köszönhetően is lett erősebb az ország, lett nagyobb dolgokra képes ez a nemzet” – fejtette ki beszédében a honatya.
Lázár János azt mondta: ma a magyarság fölemelkedő, gyarapodó, erős nemzet, szabad és független állam, a saját lábán álló, de nyitott közösség, amely szót ért mindenkivel, Nyugattal és Kelettel is. Amely mindenkivel együttműködik, de tudja, hogy időnként csak és kizárólag magára számíthat.
„Ez a hagyományaihoz hű, de 21. századi magyarság, amely számára a nemzeti érdek – a határokon átívelő nemzeti érdek! – az első. Amely számára a magyar ember az első, éljen akárhol a Kárpát-medencében vagy akár a diaszpórában, valahol a nagyvilágban. 1848, 1956 és 1989 forradalmai voltaképpen ezzel és most jutottak győzelemre. A több száz éves szabadságküzdelmeink ezzel és most értek véget. Méghozzá olyan békével, amelynek végre mi diktáljuk a feltételeit, nem pedig Világosnál, Trianonnál vagy szovjet-Moszkvában diktálják nekünk mások. Végre van haza és van haladás is. A márciusi ifjak büszkék lennének ránk: ilyen országot és ilyen nemzetet akartak. Ha nem is pont ilyen ‘uniót Erdéllyel’, de ilyen összetartozást magyar és magyar közt. Ez az örökségünk. Ezt kell megvédenünk!” – üzente a politikus.
Fotó: Gémes Sándor (archív) – képünk a 2022. március 14-i makói megemlékezésen készült