Veszélyben a beporzók, tegyünk közösen értük! – Sipos József növényorvos tanácsai

A beporzó rovaroknak pótolhatatlanul fontos szerepük van a természetben, ők felelnek ugyanis a zárvatermő virágok több mint 87 százalékának a megtermékenyítéséért. Míg a világon nagyjából húszezer, addig a Kárpát-medence területén mintegy 730 féle vadméh faj fordul elő, ám ezek egyedszámai évről-évre folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Ahhoz, hogy védelmezni tudjuk szorgalmas barátainkat, érdemes tisztában lennünk azzal, milyen tényezők befolyásolják a házi- és vadméh fajok pusztulását. A témában a vásárhelyi növényorvos szakembert, Sipos Gazdát kérdeztük.

Sipos József agrárszakember, növényorvos gyermekkora óta szoros kapcsolatban áll a természettel. Méhek iránti érdeklődése és elköteleződése egészen kisgyermek korára vezethető vissza, középiskolás évei alatt pedig a méhészképzést is elvégezte. Az ismert vásárhelyi gazda a növényorvoslás mellett huszonnyolc éve tevékenykedik a szakmában, nem meglepő tehát, hogy szívügye a beporzó rovarok védelme.

A beporzásban nem csak a házi méh, hanem több száz vadméh faj is részt vesz, sőt egyes területeken még magasabb rendű élőlények, például a kolibrik is. A virág édes illatával, szép színével csalogatja oda ezeket a szorgos gyűjtögető rovarokat, akik a virágport begyűjtve egyedfejlődésük szempontjából nélkülözhetetlen fehérjékhez, zsírokhoz, vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz jutnak

– ismertette a szakember.

Sipos Gazda szerint, az élelmiszertermelés alapját jelentő zárvatermő növények közel 87 százaléka függ a rovarok beporzó tevékenységétől, ahhoz ugyanis, hogy kertjeink, mezőink, növényeink, virágaink és gyümölcsöseink termést hozzanak, elengedhetetlen szükségünk van a beporzó rovarok munkájára. A beporzók egészsége közvetlen kapcsolatban áll tehát az emberiség jólétével, a méhek beporzása nélkül ugyanis számos élelmiszer és gyümölcs egyáltalán nem állna a rendelkezésünkre.

A beporzó fajok pusztulását azonban több tényező is befolyásolja.

Bár egyesek úgy hiszik, a beporzók pusztulása leginkább a növényvédelmi kemizálás számlájára írható, fontos tudni, hogy a klímaváltozás, az egyes fajok élőhelyeinek szűkülése, az élővizek és vízgyűjtőhelyek helyzete és a fajokat érő különböző betegségek, kártevők mind-mind befolyásolják a hasznos rovarok pusztulását.

Megváltozott a mikroklímánk, a környezetünk, a négy évszak két évszakra redukálódott és ehhez a méhek nagyon nehezen tudnak alkalmazkodni, gyengül az ellenálló képességük. A magas UV sugárzás, a nagy meleg és a csapadékhiány hatására kiszáradnak a méhlegelők, kevesebb a virágport adó növény, szűkül a hordási felület. Annál nagyobb kár pedig nincsen, mint amikor a termelési időszakban etetni kell a méheket, egyrészt gazdaságtalan, másrészt a cukoroldatokkal való etetés megterheli az emésztőszervüket

 – hangsúlyozta a növényorvos, aki hozzátette: az elmúlt évtizedekben átalakult a művelési rendszer és a méhlegelők szerkezete is. Csökkent a biodiverzitás, a biológiai színesség, ma már inkább a nagy táblás növénytermesztés a jellemző. Eltűntek az erdősávok, a tanyák, a fészkelő- és táplálkozó helyek, a virágos mezsgyék, szűkült az élőhely és a táplálkozási forrás is, amely szintén kedvezőtlenül befolyásolja a méhek helyzetét.

Sipos József kiemelte, többek között a megváltozott klíma miatt újabbnál újabb kártevő fajok jelennek meg, mely ellen a gazdák okszerű növényvédelmi munkát hajtanak végre úgy, hogy az Európai Unió folyamatosan vonja ki a hatóanyagokat, ezáltal egyre nehezebb a károsítók elleni védekezés. A nem megfelelő időzítéssel használt rovarölő szerek ráadásul végzetes hatással lehetnek a hasznos rovarokra, ezért kiemelten fontos, hogy a növényvédelmi kezeléseket engedélyokiratnak megfelelően alkalmazzák a gazdák.

A növényorvos szerint több dolgot is tehetünk a beporzó rovarok védelme, valamint termesztett növényeink, gyümölcsfáink hatékony beporzása érdekében mezőgazdasági területeken és kertjeinkben egyaránt.

• Célszerű beporzó barát kerteket kialakítani és többféle, nem egyszerre virágzó növényt ültetni, mely kora tavasztól késő őszig virágzó nektárforrást biztosít a méhek számára. Ilyen növény például a levendula, a bíbor kasvirág, a kerti kakukkfű, a csillagfürt, a facélia, a mezei zsálya, a körömvirág vagy éppen a harangvirág.

• Otthoni kertekben kedvezőbb lehet a mozaikos vetésszerkezet, amikor is virágporban gazdag szegélynövényeket vetünk a művelt területek közé. De az erkélyünkön is ültethetünk a beporzók számára hasznos növényeket, amelyben ráadásul mi is gyönyörködhetünk. Ültessünk minél több virágport adó fákat, cserjéket.

• A gazda szerint fontos, hogy odafigyeljünk az okszerű növényvédőszer-felhasználásra, virágzásban például – ugyan van olyan készítmény, amit lehet használni – ha tehetjük, ne permetezzük a növényeket. Itt fontos kiemelni, ha egy búzaföldön vagy repcemezőn van virágzó gyom, az is virágzó kultúrának számít.

• Ha lehetőségünk van rá, helyezzünk ki különféle átmérőjű nádszálakból, fúrt lyukakból álló méhhotelt, úgynevezett darázsgarázst kertjeinkbe, erkélyünkre.

Fontos, hogy óvjuk és védelmezzük a méheket, hiszen rengeteget tanulhatunk tőlük. Szorgalmuk, összetartásuk, munkabírásuk példamutató minden ember számára – hangsúlyozta Sipos József.

Kiemelt kép: Sipos József