quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 12. 05. csütörtök
  -  Vilma
Vásárhely

Kotormán László vásárhelyi szobrászművész a Kőfal bevakolásáról: végzetesen sérültek a téglák és a vásárhelyiségünk is!

2022. február 12.

Merénylet a Kőfal ellen, barbár munka, vizuális környezetszennyezés – így jellemezték a Promenad24-nek nyilatkozó szakemberek a Márki-Zay Péter vezette önkormányzat koordinálásával zajló közel 5 millió forintos „Kőfal-projektet”. Amit Vásárhely jelképével a közelmúltban műveltek, amiatt már soha nem lesz olyan, mint volt: egy nagy szürke betonfalra fog hasonlítani, vagy porladásnak indulhat a végén, ha sósavas eljárással leszedik róla a vakolatot – osztotta meg szakvéleményét portálunkkal Kotormán László vásárhelyi szobrászművész, aki szerint végig egy restaurátor felügyelete kellett volna a munkálatok alatt, egy restaurátor viszont soha nem ment volna bele abba, amit műveltek a várost és valahol a vásárhelyiséget is jelentő Kőfallal.

Ahogy arról a napokban több cikkben is beszámoltunk, egyre nagyobb a felháborodás és az aggodalom Vásárhelyen a Kőfal felújítása kapcsán. A jelek szerint a Márki-Zay Péter vezette önkormányzat közel 5 milliós projektjének keretében „bevakolták” a Kőfalat, és az itt élők közül sokan – laikusok és szakemberek egyaránt – attól tartanak, hogy elveszhet a város jelképének a vöröses színű tégla adta patinája. A százmillió forintból működő városházi propagandamédia Szabó János haver-alpolgármestert felvonultatva igyekszik hűteni a kedélyeket. A Promenad24 hozzáértőket kérdezett, mi a véleményük a kialakult helyzetről, milyennek látják most a Kőfalat.

„Úgy kellett volna rá vigyázni, mint a szemünk fényére!”

Kotormán László vásárhelyi származású szobrászművész ugyanúgy szívügyének, vásárhelyiségünk egy széles szeletének tekinti a Kőfalat, mint ahogyan a legtöbb itt lakó is. Köztük azok is, akik hangot adtak nemtetszésüknek, hogy a Kőfalat bevakolták. Kotormán László lapunknak kifejtette, ahogy a Kőfal most kinéz, az esztétikailag nem illeszkedik a városképbe, és elveszítette patinás mivoltát, de van ennél szerinte sokkal nagyobb probléma is. Mint fogalmazott, vagy egy szürke betonszerű „izét” kell néznünk mostantól, vagy porladásnak indulhat idővel emiatt az emlék, ha leszedik róla – az önkormányzati sajtó tájékoztatása alapján „átmeneti” – „vakolatot”. Utóbbihoz ugyanis már régen késő – állítja Kotormán. A vakolatot, amit amúgy sem szépen, precízen, hanem barbár módra vittek fel, már aznap vagy másnap kellett volna eltávolítani ahhoz, hogy a téglákat ne érje súlyos károsodás, vagy az eltávolításhoz szükséges sósavas eljárás miatt ne váljon később az enyészetté a Kőfal – hangsúlyozta a vásárhelyi szobrászművész.

„Ennek a téglának semmiféle vakoló anyaggal nem szabadott volna érintkeznie! Tilos! Bár bárki, azaz bármelyik vállalkozó felújíthatja, egy restaurátornak jelen kell lennie, aki felügyeli az eljárást. Azonban egy restaurátor véleményem szerint sose hagyta volna jóvá, amit most műveltek a Kőfallal. Ez merénylet! Óvni kel bármilyen vakolóanyagtól, ugyanis ez a tégla rendkívül erős szívófelülettel rendelkezik, pillanatok alatt hozzátapad, és teljes lehetetlenség lepucolni róla a maltert. Vagy ha igen, akkor nagyon durva mechanikai behatásoknak kell érnie ehhez a téglát, de így sem lesz ugyanolyan, mint volt. A sósavas eljárás egy megoldás lehet – bár ez is nagyon durva behatás –, ezzel azonban az a baj, hogy a sósav további hatását meg kell gátolni, ehhez később földcsere szükséges, másképp a károsító anyag beszivárog a talajba, a tégla természeténél fogva magába szívja azt, vagyis a talajból jövő folyadékot, és elkezd porladni” – részletezte Kotormán László.

Hozzátette, a fugákat szabadott volna csak kitölteni, de csak szépen, lassan, óvatosan, restaurátor felügyelete mellett. „Barbár munkának tartom, ami történt, és azonnal le kellene állítani véleményem szerint. A vásárhelyiségünk is sérült ezzel, a Kőfal kiemelt ékessége volt a városnak, egy gyöngyszem, amire úgy kellett volna vigyázni, mint a szemünk fényére” – zárta gondolatait a szobrászművész.

Örökre eltűnhet a patina

Egyik neve elhallgatását kérő olvasónknak is szívügye a Kőfal, ő egy szakértő ismerősével értekezett az esetről, aki gyakorlatilag megerősítette Kotormán László véleményét, kiegészítve azzal, hogy a tégla mindent azonnal magába szív, és bár nem tudja, hogy az adott, „bevakolt” szakasz műemlékvédelem alá tartozik vagy sem, állítása szerint jó eséllyel sosem lesz már olyan, mint volt. A patinás jelleg, a megszokott téglaszín örökre eltűnhet, és a mostani eljárás sem technológiailag, sem alapanyag tekintetében nem tűnik megfelelőnek – a szakember véleménye szerint.

Vizuális környezetszennyezés, ami történt

Megkerestük az ügyben Hegedűsné Dékány Magdolnát, a város régebbi kulturális referensét is, aki kiemelte: vizuális környezetszennyezésnek tartja, ami a Kőfallal történt.

„Nem véletlen a neve, Kőfal: tégla, pucolatlan tégla, eddig az eleink mindvégig tisztelték az építési módnak ezt a megnyilvánulását, sose volt vakolatos. Műemléki jelentőségű, a városképet meghatározó elemről van szó. Ilyen módon megváltoztatni nagyon nagy hiba! Nincs olyan vásárhelyi, aki ne szeretné, ne tudná, mit jelent a városnak, és nincs olyan látogató se, aki ne csodálkozna rá” – adott hangot véleményének az egykori kulturális referens.

Hozzátette, Hódmezővásárhelyen a téglaépítészet kardinális jelentőségű, és manapság is sokan választanak például kerítésnek téglát. A Kőfalon végbement változásokon látszódik, hogy maltert vittek fel rá. Le lehet csiszolni, de akkor megváltozik a tégla színe is – vélekedett.

A korábbi kulturális referens emlékeztetett, bár a szocializmus idején az embereknek kevés lehetőségük nyílt a véleménynyilvánításra, nagyon sok vásárhelyi már akkor tiltakozott a Kőfalon történő változtatások ellen; illetve annak kapcsán, amikor meg akarták bontani a város jelképét. Ez szó szerint felháborodást váltott ki, mert akkor is érezték az emberek, amit most is, hogy nemcsak a városképhez tartozik hozzá a Kőfal, hanem identitásukhoz is – zárta gondolatait Hegedűsné Dékány Magdolna.

Kapcsolódó

Olvasói levél: a felújítás során elveszett a kőfal patinája

Elég furcsán néz ki a híres vásárhelyi kőfal, mely az eredeti vöröses-barnástól eltérve foltokban fehér lett – panaszkodik olvasónk, aki fotókat is mellékelt keddi leveléhez.

Kapcsolódó

Cseri: az ember azt hinné, hogy a Kőfal renoválását már csak nem tudja elcseszni a Szakértő. Pedig de!

Bevakolták a híres vásárhelyi kőfalat…. a vöröses tégla adta a patináját. Eddig?

Fotók: Gémes Sándor