quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 01. 26. szerda
  -  Paula, Vanda
0-24

Európai összevetésben elégedettek a magyarok a járványkezeléssel

2022. január 14.

– Az európaiak a koronavírus-járvány egészségügyi kihívásainak kezelésével elégedettebbek, mint a gazdasági és munkahelyvédelmi intézkedésekkel. A magyar lakosság az átlagosnál szignifikánsan jobbra értékeli a problémák megoldására tett kormányzati lépéseket – derült ki a Századvég Alapítvány 30 ezer európai lakos megkérdezésével készített felméréséből, amelynek megállapításait pénteken közölték az MTI-vel.

A Századvég Európa Projekt 2021 elnevezésű, 30 európai országra kiterjedő kutatása szerint továbbra is a koronavírus jelenti az egyik legfontosabb kihívást a kontinens lakói számára, ugyanakkor 2021 második fél évében ez már a kormányzattal szembeni konkrét elvárásokban is realizálódik.

Elégedettebbek a magyarok

Hozzátették, hogy az országok egy kisebb – Magyarországot is magában foglaló – része alapvetően elégedett mind a vakcináció biztosításával, mind a munkahelyvédelmi intézkedésekkel, a kontinens államainak több mint felében azonban a gazdasági hatások tompításának kérdésében egy döntően elégedetlen társadalom képe rajzolódott ki.

Kifejtették: az európai közvélemény 82 százaléka tartja aggasztónak a koronavírus-járványt – ebből 41 százalék szerint nagyon, szintén 41 százalék megítélése szerint inkább aggasztó a helyzet –, és mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy a félelmek eltúlzottak, a pandémia egyáltalán nem ad okot aggodalomra. A lista élén déli államok Portugália (92 százalék), Málta (90 százalék) és Spanyolország (89 százalék), míg a végén egyes kelet-közép-európai országok állnak: Lettország (61 százalék), Csehország (66 százalék) és Szlovénia (69 százalék).

Hozzátették, hogy Magyarország ebből a szempontból a lista középmezőnyében, második harmadában található: a lakosság 79 százalékát aggasztja kisebb-nagyobb mértékben a koronavírus, ebből 45 százalék szerint inkább, 34 százalék szerint nagyon aggasztó a járványhelyzet. Szintén európai átlag körüli (7 százalék) azok aránya, akik szerint túlzott a járványtól való félelem. Érdekességnek nevezték, hogy

Magyarországon nem voltak olyanok, akik ne tudtak volna állást foglalni a kérdésben.

– Hazánkban tehát nem jutottak meghatározó szerephez a vírustagadó és vírusszkeptikus vélemények, ugyanakkor azokról sem állítható, hogy többségben lennének, akik a járványhelyzetet fokozott aggodalommal figyelik.

A legnagyobb csoportot Magyarországon azok képezik, akik szerint aggasztó ugyan a koronavírus-járvány, de mégsem okoz számukra az életben minden mást felülíró, fokozott félelmet.

Ebben a hazai közvélemény egyébként a dániaival mutatja a legszorosabb hasonlóságot – fogalmaztak.

Sikeres volt az oltási folyamat

Úgy folytatták, hogy a vakcináció lakossági megítélésének köszönhetően az európai államok listájának első harmadában található Magyarország, sőt a maximálisan elégedettek arányát tekintve hazánk az európai listavezető: a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen elégedett az oltási folyamattal. Mint írták, az uniós központi vakcinabeszerzés mellett Magyarország több lábon állt az oltóanyagok biztosításában.

A kritikus tavaszi hónapokban Magyarország ezzel az átoltottsági listák dobogós helyére került, augusztusban pedig az első országok között tette lehetővé a harmadik dózis felvételét.

– Az átoltottsági arány további növelésének azóta sem akadálya a vakcinahiány vagy az oltási kapacitás – fűzték hozzá.

A Századvég szerint a lakosság elégedettsége – nem csak Magyarországon – többnyire az emberek hétköznapi tapasztalatain és a valós eredményeken alapul. Az oltási folyamattal teljes mértékben elégedettek aránya a tavaszi oltási kampány másik két „sikerállamában”, az Egyesült Királyságban és Máltán a legmagasabb. Gyökeresen más összkép rajzolódik ki a felmérés készítői szerint Szlovákiában és Lettországban, ahol a lakosság mintegy 60 százaléka elégedetlen országa védőoltási programjával, és 10 százalék alatti azok aránya, akik szerint kormányuk a lehető legjobban végezte dolgát e tekintetben.

A gazdasági károkat enyhítik

– A koronavírus-járvány nem csupán egészségügyi kérdést jelent a lakosság jelentős részének életében, hanem veszélybe kerülő munkahelyeket, elhalasztott üzleti lehetőségeket, bizonytalanabbá váló megélhetést is. Sőt, az európaiak elégedettségét vizsgálva azt látjuk, hogy épp a gazdaságfejlesztés és a munkahelyvédelem az a terület, ahol a legtöbbet várnának kormányaiktól az emberek – írták.

– Míg az oltással az elhúzódó problémák ellenére is csak a népesség harmada volt elégedetlen Európában, a gazdasági következmények kezelésével majdnem fele, 47 százaléka. Felfelé lóg ki a sorból a lista első harmadában található Magyarország, ahol a lakosság többsége (58 százaléka) alapvetően pozitívan értékeli a gazdasági károk enyhítésére tett lépéseket, a teljesen elégedettek közel egyharmados aránya pedig Európában a legmagasabb – fűzték hozzá.

A Századvég kutatása szerint aránylag magas, 22 százalékos volt ugyanakkor az adatfelvétel idején egyáltalán nem elégedettek aránya is, ami arra enged következtetni, hogy elsősorban a pandémia negatív gazdasági hatásainak enyhítését várja el a közvélemény a kormányzattól.

Forrás: magyarnemzet.hu