quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2021. 10. 25. hétfő
  -  Blanka, Bianka
Szórakozás

A vásárhelyi állatorvos válaszol – néhány jel, ami arra utal, hogy szaporítóval van dolgunk

2021. október 11.

Tenyésztő vagy szaporító – bizonyára mindkét fogalommal találkozott már az, aki háziállat vásárláson, befogadáson gondolkodott. De mi a különbség a kettő között? Egyáltalán miért fontos, hogy kitől, milyen körülmények közül és hogyan választjuk ki kedvencünket? A vásárhelyi állatorvos válaszol című rovatunk keretében, Dr. Horváth Zoltán állatorvossal ennek jártunk utána.

Milyen ismérvei vannak egy hiteles, megbízható tenyésztőnek?

Egy lelkiismeretes tenyésztő ismert eredetű, gondosan megválogatott tenyészállatokkal dolgozik, akiket megfelelő körülmények között, tisztaságban, komoly szakmai hozzáértéssel tart és tenyészt tovább. A kutyák ápoltak és egészségesek, és csakis nyolc hetes korukat követően, az ajánlott oltások birtokában, oltási könyvvel és chippel ellátva, adásvételi szerződéssel kerülnek a leendő gazdihoz.

Mi a helyzet a törzskönyvvel?

Törzskönyv abban az esetben szükséges, ha továbbtenyésztő szándékkal, netán rangos fajtaversenyeztetés céljából szeretnénk háziállatot vásárolni. Ez esetekben ragaszkodjunk a törzskönyvhöz és lehetőleg azzal hozzuk el a kutyát. Természetesen olyan is előfordul, hogy különböző technikai vagy könyvelési okokból postán küldik utánunk, de ezzel azért óvatosan bánjunk.

Törzskönyvet csak fajtatiszta kutyák kaphatnak. A kanoknál és szukáknál egyaránt vannak feltételei a kiállításnak. Többféle feltételt is teljesíteniük kell, hogy tenyészthetők lehetnek. Egyes fajtáknál például szűrővizsgálatokat írnak elő, amin ha nem felel meg a kutya, tenyésztésből kizárt minősítést fog kapni. Ha azonban nem célunk továbbtenyészteni, vagy tenyésztőszervezet által szervezett kutyakiállításokon szerepeltetni kedvencünket, akkor nem szükséges a törzskönyv megléte.

A lelkiismeretes tenyésztővel ellentétben, hogyan tudjuk kiszűrni a szaporítókat?

Többféle módon ismerhetjük fel, ha szaporítóval van dolgunk. A szaporítók egyszerre akár tizenöt-húsz tenyészszukát is tartanak, láthatóan nem a megfelelő körülmények között. Általában látszik a szukák testalkatán, szőrén, hogy csak a minimális törődést kapják meg, éppen annyit, hogy még ne haljanak éhen és afféle szülő-gépként használják őket. Az ilyen eseteket nagyon messziről el kell kerülni.
Sok esetben már a hirdetésből is kiszűrhető, hogy tenyésztővel vagy szaporítóval van-e dolgunk. Ha megnézzük a körülményeket, a fotók hátterét, és azt látjuk, hogy nincs tisztaság, koszosak az edények, nem ápoltak a kölykök és sok a szuka, ott ne is érdeklődjünk.

Hogy biztosan elkerüljük a bajt, soha ne vásároljunk úgy állatot, hogy nem látjuk a tenyészetet, ahonnan származik. Látogassunk el személyesen és ne hagyjuk, hogy a kertkapuban, netalán egy parkolóba adják át a kutyát, hiszen ott komoly problémák is állhatnak a háttérben. Egy igazi tenyésztő büszkén vezeti körbe a látogatóit, és még ha nem is a frissen ellett szukát mutatja be, akkor is megismerteti a többi állatot, más szukát vagy éppen az apát. Ha egy ilyen látogatás alkalmával azt látjuk, hogy nem rendezett a környezet, koszosak az edények, nincs felszedve a kutyaszéklet, nem jó állapotban van a kutyaház, esetleg ivóvize sincs a kutyáknak, az mindig legyen gyanús. A kutyák ápoltsága is árulkodó jel lehet, például a szőrük fénytelensége különböző hiánybetegségekre, nyomelem betegségekre utalhat.

Nagyon fontos dolog még az oltási könyv megléte. Ha valaki azt mondja, hogy nincs oltási könyve a kutyának, akkor valószínűleg okkal nincs: azt a kutyát bizony nem látta állatorvos, ezáltal nem kapta meg az ajánlott oltásokat és a chipet sem. A jelenlegi szabályozás értelmében a kutyákat 8 hetes korukat követően lehet elhozni. A nyolc hetes kor azt jelenti, hogy a kutya már két oltással és chippel rendelkezik, sőt a féreghajtás is megtörtént. Egy hiteles tenyésztőnél ez nem okoz problémát, oltva, féregtelenítve, chippel együtt adja tovább a kutyát. Ezt természetesen lehet érvényesíteni a vételárban, a vevőnek abból a szempontból mindegy, hogy a tenyésztőnek fizet többet érte, vagy az állatorvosnál hagy ott ugyanannyit, csak hát ezt nem mindig látja át a vevő és szeretne olcsóbban hozzájutni az állathoz. A szaporítók szintén nem szeretnek plusz költségekbe bocsátkozni, inkább az a céljuk, hogy minél többet nyerészkedjenek egy eladott kölykön. Ennek következtében csupán a minimális szükségleteket biztosítják az állatnak. Nem egyszer találkoztunk olyannal, hogy még a féreghajtás sem történt meg, chip és oltási könyv nélkül hozták be őket a rendelőbe a gazdik.

Mennyire jellemző ez ma Magyarországon? Valamennyire sikerült visszaszorítani a szaporítókat?

Sajnos, amíg igény és kereslet van rá, továbbra is lesznek szaporítók. Az emberek szeretnek mindent kedvező áron beszerezni és sajnos sokaknál így van ez a háziállat vásárlást illetően is. Fontos azonban tudni, hol a határ és hol nem megy az állat jövőjének rovására a dolog, hiszen ha egy kutya nem kapja meg az egészségéhez szükséges alapvető dolgokat, például rosszul táplálják, vagy nem adatják be neki a kötelező oltásokat, az akár a teljes fejlődését befolyásolhatja.

Ott van még a szavatosság kérdése, ami már jogi téma, de fontos róla beszélni. A szaporítók általában nem adnak adásvételi szerződést és sok esetben a vevő sem tartja azt fontosnak. Pedig fontos lenne, mert ha bizonyos időn belül betegség merül fel a kutyánál, az adásvételi biztosítja be a vevőt.
A legtöbb betegségnek eltérő a lappangási ideje, vegyük példának a parvovírust, aminek akár 2-4 nap is lehet. Ha elhozunk egy nyolc hetes kölyökkutyát és két nap múlva parvovírus tünetei jelentkeznek nála, egyértelmű, hogy a tenyésztőhöz vagy a szaporítóhoz vezethető vissza a megbetegedés. Ez a vírus akár halálos is lehet a kutyákra nézve, az érzelmi kihatás mellett pedig anyagi kárunk is keletkezhet azzal, ha a befogadás után egy héttel el kell temetnünk kedvencünket. Ilyen esetben a tenyésztőnek kell felelősséget vállalni, ám ez csak akkor lehetséges, ha van adásvételi szerződés és be tudjuk bizonyítani, hogy valóban onnan származik a kutya. Rosszabb esetben még azt is letagadhatják a szaporítók, hogy valaha találkoztunk.
Itt van a veszélye annak, ha egy parkolóból veszem a kutyát és nem vagyok tisztában azzal, honnan származik. A tenyésztők általában biztosítanak adásvételi szerződést és meg vannak rá a jogszabályok, hogy mi minősül hibás teljesítésnek. Ilyenkor a vételár felét vagy az egész vételárat adják vissza, esetleg másik kölyök állatot biztosítanak helyette. Többféle lehetőség van, személy szerint én mindenkinek azt javaslom, hogy a felek próbáljanak meg peren kívül megegyezni és embernek maradni egy ilyen szituációban is.

Van olyan betegség, amit genetikailag megörökölhet a kutya?

Bizony, egyes betegségek, például a köldöksérv többnyire örökletes betegség, vagy például az epilepszia. Az epilepsziás kutyákat nem is lehet tovább tenyészteni, bár sokszor csak felnőtt korban jelentkeznek a tünetek. Ha a mi kutyánknál jelentkezik az epilepszia például 3 éves korban, az nem biztos, hogy a tenyésztő hibája, azt már azért nehéz visszavezetni. Ilyen esetben nekünk kell gondoskodni arról, hogy ivartalaníttassuk az állatot. Sok minden örökletes lehet még, például egy hibás fogállás, egy gyengébb idegrendszer, vagy ha épp túl félénk, vagy túl agresszív az állat, ezekre célszerű odafigyelni, mert ez már könnyen visszanyúlhat a tenyésztőhöz, neki kell ezt alapjaiban, radikálisan lezárni és azt a szukát nem szaporítani tovább. Meg lehet nézni a mai kutyafajták zömét, akik rossz fizikális tulajdonsággal, gyenge idegrendszerrel, vagy egyéb negatív tulajdonságokkal rendelkeznek és adott esetben tovább is örökítik azokat. Sajnos ez a sok szaporítónak és az éppen aktuális trendeknek is köszönhető, ami miatt gyorsan el tudnak szaporodni a nem megfelelő tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatok.

Mit tehetünk, ha szaporítóval van dolgunk?

Ha állatkínzás tényét véljük felfedezni, akkor jelezhetjük azt a hatóságok, vagy a jegyző felé. Ha például azt látjuk, hogy láncon van a kutya, éhezik, netalán nincs vize, akkor az is jel lehet, de ez azért nem ilyen egyszerű. Nem biztos, hogy minden esetben nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, főleg, ha mondjuk messzebbről érkezünk és nem ismerjük a körülményeket. Nem tudhatjuk, hogy ez mindig így van-e, vagy csak egyszeri alkalom, hiszen az is előfordulhat, hogy éppen felborult a vize, de a hét többi napján biztosítva van számára. Ezeket nagyon nehéz bizonyítani, de a nyilvánvaló állatkínzást tényleg érdemes bejelenteni. Túl sok mindent sajnos nem tehetünk, talán annyit még, hogy nem vásárolunk ilyen emberektől és a barátainkat, ismerőseinket is a felelős állatválasztásra buzdítjuk.

Ha fajtavásárláson gondolkodunk, a legjobb, ha hozzáértő állatorvos segítségét kérjük, aki ismerteti milyen alap tényezőkre kell odafigyelni a felelős kiválasztásnál.

Kiemelt kép: pxhere.com