quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2021. 10. 25. hétfő
  -  Blanka, Bianka
Térség

Szüreti körkép a növényorvos szemével – Sipos József: a kártevőknél jelentősebbek voltak a kórtani problémák

2021. október 10.

Októberre az ország legmelegebb borvidékeként számon tartott Csongrádi Borvidéken is befejeződni látszik a szüret. Szüreti körkép rovatunk keretében végigjártunk néhány megyei borászatot, hogy megkérdezzük: melyik gazdánál hogyan alakult a szőlőtermés, milyen minőségre lehet számítani idén. Ezúttal Sipos Józsefet kérdeztük, hogy megtudjuk, növényorvosként hogyan jellemezné a szezont.

A növényvédelem és az időjárás hatása nagyon szoros összefüggésben volt 2021-ben is – összegezte az idei évet Sipos József növényorvos. Hozzátette: az adott termőhelyen talajtípustól, fajtánként függetlenül más-más hatások érték az ültetvényeket.

A különböző abiotikus (élettelen) tényezők, mint például a tavaszi fagyok ugyan hatottak a növényekre, mégsem okoztak olyan mértékű károsodást, mint ami a gyümölcsösöknél, például a kajszinál volt tapasztalható.

Azt mondhatom, hogy az idei év meleg, száraz időjárása nem kedvezett a szőlő egyik legveszedelmesebb kórokozójának, a peronoszpórának, azonban egy másik súlyos kórtani probléma, a lisztharmat lokálisan más-más szinten ugyan, de jelen volt szőlőültetvényeken

– árulta el Sipos József.

A lisztharmat elsősorban a szőlő leveleit támadja meg, de a termésre nézve is okozhat komoly veszteségeket. A gomba számára kedvez a nagy meleg, a dús növényzet és a gyenge légmozgás, így igen gyakori problémaként, fehér-szürke porfoltként ismerhető fel az ültetvényeken. Hatására torz fürtök és bogyó felrepedés alakulhat ki, ám ezek permetezéssel időben megfékezhetők.

Egyes területeken tőkepusztulást tapasztaltam. Tőkepusztulást többféle betegség okozhat, az idős ültetvényeken például az ESCA komplex nevű betegséget emelném ki, amely faszöveti elváltozásokat, a leveleken barna szövetcsíkoltságot és folyamatában a fás részek elhalását okozzák, nagyon nehéz védekezni ellenük

– emelte ki a növényorvos.

Több helyen jelentős volt a szőlő zöld részeit támadó feketerothadás, ami a perzseléshez hasonló, szabálytalanul barnuló foltokat hagy a szőlő levélzetén, de a fürtöt és a bogyókat is károsítja, termésveszteséget okozva

– részletezte Sipos József.

Sipos József elmondta, kártevők tekintetében lokálisan a májusi cserebogár és a gyapjas pajzstetű volt jellemző, ám sokkal jelentősebbek voltak a különböző kórtani problémák.

Növényvédelmi szempontból gondnak látom még a darazsak jelenlétét, általában a kerti szőlő körül okoznak komoly gondokat. Ha odaszoknak egy adott ültetvényre, tőkékre, akkor már nagyon nehéz ellenük védekezni, csupán időben kihelyezett darázscsapdákkal, vagy a fészkelő helyeik felkutatásával és azok megsemmisítésével lehetséges.

A szőlőültetvényekre egy jól beállt, állandó és természetes ökoszisztéma jellemző. Nagyon fontos, hogy ennek megőrzése érdekében, csupán akkor védekezzünk a különböző kórtani problémák ellen, ha az tényleg indokolt, figyeljünk a hasznos szervezetekre, mint például ehhez az ökoszisztémához hozzájáruló hasznos pókokra és madarakra is, és csak akkor avatkozzunk be a természet rendjébe, ha az növényvédelmi szempontból tényleg szükséges.

Az is elmondható az idei szezonról, hogy a hatalmas meleg olyan anyagcsere-zavarokat okozott az ültetvényeknek, melynek hatására egyes fajtáknál kényszerérések alakultak ki: a hirtelen jött nagy meleg nem tudott megfelelően beépülni a szőlő beltartalmi értékébe, így azok ízei jellemzően savanykásabbak lettek, míg olyan fajták is vannak, amelyeknek kedvezett a forróság, magasabb cukor- és csersav tartalmat mutatnak.

Annyi biztos, hogy az eredményesség minden esetben függött a szőlő fajtájától, a termőtalajának minőségétől és a művelés módjától is.

Kiemelt kép: siposgazda.hu