quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 12. 03. kedd
  -  Ferenc, Olívia
0-24

A lótenyésztés, a lósport jelentőségére alapozva fejlesztik a mezőhegyesi ménesbirtokot

2021. augusztus 25.

A többség talán ma is egyszerűen csak ménesbirtokként emlegeti a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot, amely pedig nagyon is méltó a hivatalos nevéhez. Valódi tangazdaság, amely egyszerre tanulmányozza a világ legkorszerűbb mezőgazdasági gyakorlatait, és igyekszik e tanulságokat átadni a magyar agrárium más szereplőinek is – írja a Lázár János kormánybiztossal készített cikkében a beol.hu.

A történet majd 240 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a 18. század háborúiba belefáradt Habsburg Birodalom hadseregének a lóállománya fölfrissítésére volt szüksége. A feladatot II. József császár „generál főstrázsamesterére”, Csekonics Józsefre, a magyar lótenyésztés történetének legendás alakjára bízta.

Csekonics az állami ménestelep helyszínéül Mezőhegyest szemelte ki, ahol a lótenyésztés hagyománya voltaképpen azóta is töretlen. Egyrészt itt őrzik az öt, Mezőhegyesen kitenyésztett magyar lófajta – köztük a gidrán és a nóniusz – genetikai örökségét, másrészt a lótenyésztés és a lósport jelentőségére alapozva lendületesen fejlesztik a ménesbirtok oktatási és turisztikai képességeit is.

A versenylovakat ma már 21. századi környezetben tartják, most az a cél, hogy a Mezőhegyesre érkező laikus vagy szakmai látogatókat is a hagyományhoz illő környezetben és szolgáltatásokkal tudják fogadni.

Az alapítóról elnevezett Csekonics-udvar, vagyis a központi ménesudvar körül nagy építkezések zajlanak. A szakiskola, valamint a Hotel Nonius épületeit éppen modernizálják. A turizmust, a lovas hagyományokat is érintő fejlesztések során megszépül a versenyistálló és a keleti lóistálló a kocsiszínnel.

Lázár János kormánybiztossal a helyszínen a lótenyésztés, a lótartás szakmai és üzleti kérdéseiről beszélgettünk. Elöljáróban elmondta, az szakmai kérdés, hogy milyen lótenyésztésre van szükség Mezőhegyesen.

– A törvény arra kötelez bennünket – hiszen ez az állam, sőt a nemzet érdeke – hogy a két őshonos ménesnek, a nóniusznak és a gidránnak is biztosítsuk a megfelelő körülményeket. Amint látják, ezt megteremtettük. Újjáépítettük a méneseket, ahol folyamatosan kiváló szakmai munka zajlik. A kérdés most az: a sportlótenyésztésbe hogyan tud bekapcsolódni Mezőhegyes? Ez viszont már üzleti kérdés

– tette hozzá.

– Sportlovakat tenyészteni ma komoly üzleti vállalkozás. Több évtizedes kiváló szakmai munkával lehet kinevelni olyan minőségű lovakat, amelyek pénzt is képesek keresni, és ez a pénz eltarthatja az ágazatot. Ettől még messze vagyunk, de ifjú Szabó Gáborban komoly lehetőséget látunk. Tehetséges lovas, tőle és kiváló lovától reméljük Párizsban az olimpiai szereplést. Vettünk neki egy versenylovat. Ezzel azt üzenjük: Mezőhegyes beszáll a sportlótenyésztésbe

– árult el részleteket Lázár János, miközben a 39-es majorba tartottunk.

Oda, ahol a sport- és ügetőménes található. Ott már újjáépült a nagy istálló, a csődöristálló, valamint a kapcsolódó szociális épület. A hatalmas legelőn békésen poroszkáltak az állatok, a telepen rend, virágosított, tiszta környezet, amerre a szem ellát. Minden szempontból ideális a hely, a környezet a lótartásra.

– Olyan lótenyésztést akarunk meghonosítani és megerősíteni, amihez kiváló infrastruktúrára, legelőre van szükség. Ilyet eddig Angliában vagy Észak-Amerikában lehetett látni, de már nekünk sincs szégyenkeznivalónk. Elkészültünk

– mutatott körbe a kormánybiztos.

Hozzátette, a nóniuszokat a fogathajtásban próbálják ki. Ha jól szerepel Papp János nóniuszfogata, a mezőhegyesi lófajta a szeptemberi négyes fogatok Európa-bajnokságán, az nemcsak a szakmai munka színvonalát illetően lesz pozitív visszajelzés, de egyúttal Mezőhegyes, illetve a ménesbirtok hatékony marketingjét is jelentheti.

Hiszen a cél nem is titkoltan az, hogy a ménesbirtoknak és az itt kitenyésztett két legfontosabb nemzeti lófajtának, a gidránnak és a nóniusznak még erősebb nemzeti „márkát” építsenek.

– Egyébként is kuriózum a mi négyesünk: 20 év munka van a saját tenyésztésű lovainkban, a fogatunkban. Az nagy kérdés, hogy a versenylovak tenyésztésének a piacába (a tenyésztésbe már eddig is rengeteget invesztáltunk) beszálljunk-e, bírjuk-e, kockáztathatunk-e. Végig kell gondolnunk. Egyelőre nagy a dilemma

– mondta elgondolkodva, miközben a lóversenypálya felé haladtunk.

– Új sportinfrastruktúrára is szükség lesz – mutatott a létesítményre. A gazdálkodás, az oktatás színvonalának megerősítése mellett ez is napirenden van. Ez lesz a következő ütem

– magyarázta Lázár János, a pálya mellett elhaladva.

A 20-as ménesi major bekötőútjára kanyarodva egy újabb, a lovak szerelmeseinek való világ fogadott bennünket: a hatalmas legelőn a békésen legelésző ménesek látványa. Csend, nyugalom, tisztaság, rendezettség, pihenésre csábító padok. A történelmi épületeket felújították, új kiszolgálóegységeket létesítettek, miközben a hagyományos lótartási technológián nem változtattak.

– Ennyi értékes, ugyanabban a stílusban és korban, 1860 körül készült épület máshol nagyon ritka. Itt, a birtokon csak ilyenek vannak. És mi ezt is mindenki számára elérhetővé tesszük

– folytatta Lázár János a látogatóközpontba kalauzolva bennünket.

– A beruházás célja a ménesbirtok turisztikai szerepének erősítése. Ezt szolgálja a kiépített, a mintamajor teljes körbejárását lehetővé tévő kerékpárút is, ami kapcsolódik a korábbi, Mezőhegyesről kivezető szakasszal. Hamarosan elkészül a tematikus játszótér, a kávézó, valamint a parkolók. Rengeteg itt a változás – mutatott körbe a helyszínen a kormánybiztos.

– Olyan körülményeket teremtettünk a lovaknak, hogy kihozhassuk belőlük a legjobb tenyésztési képességeiket. Miközben a 39-es majorban inkább a zavartalan lótartásban hiszünk, itt, a 20-as majorban mindent megmutatunk. Ezt szolgálja ez az infrastruktúra. A magyar állam büszke lehet erre a végeredményre, megmutatjuk, hogy a pénzt jól költöttük el. Az a célunk, hogy mindenki magáénak érezze ezt a helyet: ezért szervezünk programokat. Mezőhegyesen értelmet nyer a mondat, hogy a magyar egy lovas nemzet

– hangsúlyozta.

Az agrárszakma célállomása

Az agrárszakma a magyar földművesek és állattenyésztők közössége. Legalább félmillió elkötelezett emberről van szó. A ménesbirtok mint mintagazdaság várja a szakmai képviseleteket, az iskolás csoportokat, a mezőgazdasági iskolák, az agrár- és az állatorvosi egyetemek hallgatóit, diákjait.

– Legyünk mi a célállomás számukra. Megmutatunk mindent: az állatainkat, a 21. századi gépeinket, a drónjainkat. Élményelemekkel gazdagított csomagokat kínálunk a hozzánk érkezőknek, legyenek azok civilek vagy nyugdíjasok, netán a lovasszakma iránt érdeklődők. Szeretnénk, ha igénybe vennék magas szakmai színvonalú szolgáltatásainkat. Azt is szeretnénk, hogy Békés megye lakossága megismerje a ménesbirtokot, és ahogy a mezőhegyesiek, ők is magukénak érezzék. Jöjjenek, keressenek bennünket, mi megmutatjuk ezt a közös kincset

– invitált látogatásra a ménesbirtok kormánybiztosa.

Kiemelt kép és a cikk forrása: Békés Megyei Hírlap, beol.hu