Békabőrsejtekből csináltak tudósok élő robotokat

Az apró szerkezeteket azért nevezték el xenobotoknak, mert a létrehozásukhoz szükséges sejteket dél-afrikai karmosbékákból nyerték. A xenobotokról tavaly számoltak be először a kutatók, most pedig már a továbbfejlesztett változatuk új képességeit mutatták be.

A gömb alakú xenobotok létrehozásához az amerikai Tufts Egyetem munkatársai 24 órás békaembriókból nyertek ki szövetmintát, amit minimális módosítás után gömbölyű formájúvá alakítottak.

A robotok előző verziója még a szívizomsejtek összehúzódásához hasonló módon volt képes a helyváltoztatásra, a mostani új xenobotok viszont már a felületükön lévő hajszerű részeik segítségével mozognak. A korábbiakhoz képest tovább is élnek, a körülbelül hét nap helyett, 10–14 napig. A mesterséges teremtmények már valamennyire a környezetüket is képesek érzékelni, piros színűvé válnak, ha kék fényt érzékelnek.

„A legfontosabb, amit tanultunk a kísérletből az, hogy ha a bőrsejtek csoportjait megszabadítjuk a normális kapcsolataiktól, és megteremtjük a lehetőséget arra, hogy újra rendezzék magukat, akkor más dolgokat hoznak létre, mint normális esetben”

– mondja Michael Levin, a kutatócsoport vezetője.

A xenobotok mérete 0,25 és 0,5 milliméter között van, robotrajokban mozognak, ami azt jelenti, hogy csoportosan képesek feladatokat végrehajtani. Ha kettévágják őket, akkor meggyógyítják magukat, és újra gömbölyded alakot vesznek fel.

Mivel a robotok sejtekből állnak, ezért képesek teljesen lebomlani, ami a kutatók szerint reményt ad arra, hogy a későbbiekben akár orvosi, akár környezetvédelmi célokra felhasználhatók lesznek.

Érdemes kiemelni, hogy a korábbi élő robotok számos etikai kérdést is felvetettek – ilyen volt például, amikor távolról irányítható kiborg csótányokat hoztak létre. A xenobotoknál hasonló problémák kevésbé merülhetnek fel.

forrás hirado.hu