quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 11. 26. szombat
  -  Virág
Promenad.hu archívum

A műszakin és az orvosin alig van beragadt diploma

2021. március 28.

Százezernél is több fiatal örülhetett tavaly a kormány jóvoltából nyelvvizsga nélkül megszerzett diplomájának. Az Oktatási Hivatal jelentéséből most kiderül, hogy az elmúlt években mely szakokon jelentett kihívást a nyelvi követelmények teljesítése. A diplomamentő program csak gyorssegély volt, a nyelvoktatás fejlesztésére komplex csomaggal készül a kormány. Az új kerettantervek, a járvány lecsengésével elkezdődő külföldi kurzusok és a nyelvtanárok felkarolása együttesen hozhat sikert.

Tanulmányt készített a felsőoktatási nyelvi követelmények teljesítéséről az Oktatási Hivatal. A Felvi.hu-n elérhető dokumentum szerint az alapképzések csaknem ötödében jellemző, hogy a hallgatók nemhogy a diplomázás idejére, de a tanulmányok megkezdésétől számított hét-kilenc év elteltével sem tudták megszerezni a szükséges nyelvvizsgát.

Az osztatlan szakok körében sokkal jobb az arány, ezeknél az ötéves képzéseknél mindössze három-öt százalékban maradt el a nyelvi bizonyítvány.

Mint ismert, egyetemi és főiskolai diplomát nem lehet szerezni nyelvvizsga nélkül. Általában egy középfokút várnak el az intézmények, főként a gazdasági szakokon jellemző, hogy szaknyelvi vizsgát, felsőfokút, esetleg egyszerre több nyelvvizsgát is kérnek. Noha évtizedes elvárásról van szó, ez az elmúlt években rengeteg fiatalnak bizonyult megugorhatatlan akadálynak: tavaly a kormány diplomamentő programjának köszönhetően több mint százezren jutottak hozzá oklevelükhöz, miután a gazdaságvédelmi akcióterv részeként – elsősorban a járványhelyzetre tekintettel – nyelvvizsga nélkül is átadták őket.

A statisztikák szerint leginkább a művészeti és művészetközvetítési szakokon fordult elő a hiányos nyelvtudás, míg a műszaki és informatikai területen tanuló diákok többsége jól beszél idegen nyelveket, sőt az informatikushallgatók fele-kétharmada már a képzés megkezdése előtt is rendelkezik a kellő nyelvtudással. A gazdaságtudományi szakok hallgatói főleg az egyetemi évek alatt nyelvvizsgáznak, a képzés utáni teljesítés pedig a jogi terület diákjaira jellemző az Oktatási Hivatal jelentése szerint.

Sokan küzdenek az idegen nyelvekkel az andragógia képzésen, a környezettan, a rekreáció, a szociálpedagógia és a turizmus-vendéglátás szakon, igaz, utóbbin valamelyest érthető, hisz ott több nyelvvizsgát is elvárnak. Ezzel szemben például az állatorvosi, az orvosi, a fogorvosi képzéseken, a pszichológia szakon és az osztatlan jogászképzésen gyakorlatilag elvétve találni olyan hallgatót, akinek ne lenne középfokúja.

Nem meglepő, hogy az ország vezető egyetemei, így a Műegyetem és az ELTE gyakorlatilag nem ismeri a beragadt diploma problémáját. Az Eszterházy Károly Egyetemen ugyanakkor az oklevelek durván harmada nyelvi hiá­nyosságok miatt maradt gazdátlan.

A tanulmány külön vizsgálta a kisebb, ezer alatti hallgatói létszámú felsőoktatási intézményeket is, amelyek közül az Edutus képzésein több mint negyven százalékban hiányzott a nyelvvizsga, remekül hozta viszont a követelményt például a Károli Gáspár Református Egyetem.

A többség egyébként megáll a középfoknál, a hallgatók által megszerzett nyelvvizsgák több mint háromnegyede ilyen.

A legtöbb felsőfokú nyelvvizsgával alapszakon a bölcsészek, osztatlan képzésen pedig a műszaki szakosok büszkélkedhetnek.

Tavaly országosan 86 ezer nyelvvizsgát tettek le, a próbálkozások több mint kétharmada (59 ezer vizsga) volt sikeres. A diplomamentő program ugyan ideig­lenes könnyítés volt, a fiatalok nyelvtudásának javítása szükséges, és a kérdést kiemelten kezeli a kormány is: bár attól egyelőre eltekintettek, hogy felvételi követelménnyé tegyék a középfokút, hosszú távon az a cél, hogy a ­leendő hallgatók lehetőleg már a felsőoktatásba való belépéskor magabiztosan beszéljenek legalább egy idegen nyelvet.

Azon túl, hogy a tavaly megjelent, módosított kerettantervek élményszerűbbé varázsolják az általános és középiskolai idegennyelv-órákat, a járvány lecsengése után hamarosan megkezdődhetnek a 9. és a 11. évfolyamos tanulók külföldi nyelvkurzusai is.

Mindemellett a tervek szerint 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány. Úgy tudjuk, nagyszabású továbbképző programot készítenek elő: a gyakorló nyelvtanároknak anyanyelvi területen biztosítanának szakmai fejlesztést.

Forrás: magyarnemzet.hu