quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 12. 02. hétfő
  -  Melinda, Vivien
Vásárhely24.com archívum

Tíz éve történt a fukusimai atomerőmű-katasztrófa, mely után Vásárhely ismét példát mutatott

2021. március 11.

Tíz éve, ezen a napon történt a csernobili utáni legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófa a Fukusima Daiichi atomerőműben. A legmagasabb, hetes besorolású nukleáris esemény előzménye, hogy a térséget a második világháború utáni legpusztítóbb földrengés sújtotta, majd az ezt követő szökőár elöntötte a létesítményt. Ennek ellenére elkerülhető lett volna az atombaleset.

A földrengés után Fukusima Daiichi atomerőműre 14–15 méteres hullámok zúdultak. Az erőmű egy része víz alá került, a telephelyen lévő hat blokkból három üzemelt, de a külső villamosenergia-betáplálás, valamint a dízelgenerátorok kiesés miatt a reaktorokban részben megolvadtak az üzemanyag-kazetták és így bekövetkezett az utóbbi 25 év legsúlyosabb nukleáris balesete. A baleset után az erőmű 20 kilométeres körzetéből kiürítették a lakosságot, több tízezer embert.

A cunami okozta katasztrófa a hetes fokozatú nukleáris eseményskálán (INES) a 7-es besorolást kapta, amely a csernobili után a legsúlyosabb atomerőmű- katasztrófa volt. A földrengésben és a szökőárban mintegy 20 ezer ember vesztette életét, vagy tűnt el.

A még azon a nyáron (2011) vendégül látott diákokat Hódmezővásárhely kezdeményezésére, a Kizuna (japánul barátság, emberi kötelékek) projekt keretében hívták Magyarországra, kéthetes pihenésre. A településnek  a szervezésben a magyar külképviselet segített. Nagyon sok gyermek szeretett volna élni a lehetőséggel, végül 17-en utazhattak Magyarországra, ahol két hetet töltöttek. Hódmezővásárhelyen és környékén (ellátogattak egy csípős marhagulyásra és egy pusztai lovaskocsizásra Székkutasra is) kívül ellátogattak a Balatonhoz is, megnézték Szeged, Esztergom, Visegrád és Budapest egyes nevezetességeit.

A diákokat Lázár János akkori hódmezővásárhelyi polgármester, magyar és japán diplomaták és helyi diákok fogadták agyagcsuporral és népi motívumos tűpárnával a Liszt Ferenc repülőtéren.

A diákcsoport megválasztott szóvivője elmondta, köszöni a lehetőséget, és örül, hogy egy kicsit elszabadulhat otthonról, ahol a katasztrófában odavesztek a nagyszülei.

Vásárhely akkor ezzel ismét példát mutatott emberségből, gesztusból, miután a város a 2004. december 5-i gyalázatos népszavazás után tiszteletbeli polgári cím adományozásáról döntött 5 millió, határon kívül élő magyar testvérünk számára. Vásárhelyen 42 %-os részvétel mellett 64 % támogatta a kettős állampolgárságot a referendumon, mely országosan elbukott. A vásárhelyi közgyűlés későbbi határozata, mint a fukusimai diákok meghívása is, az országos és a világsajtót is bejárta, a New York Times és a Reuters is beszámolt róla…

borítókép: origo, fotók: archív