Tíz éve történt a fukusimai atomerőmű-katasztrófa, mely után Vásárhely ismét példát mutatott
Tíz éve, ezen a napon történt a csernobili utáni legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófa a Fukusima Daiichi atomerőműben. A legmagasabb, hetes besorolású nukleáris esemény előzménye, hogy a térséget a második világháború utáni legpusztítóbb földrengés sújtotta, majd az ezt követő szökőár elöntötte a létesítményt. Ennek ellenére elkerülhető lett volna az atombaleset.
A földrengés után Fukusima Daiichi atomerőműre 14–15 méteres hullámok zúdultak. Az erőmű egy része víz alá került, a telephelyen lévő hat blokkból három üzemelt, de a külső villamosenergia-betáplálás, valamint a dízelgenerátorok kiesés miatt a reaktorokban részben megolvadtak az üzemanyag-kazetták és így bekövetkezett az utóbbi 25 év legsúlyosabb nukleáris balesete. A baleset után az erőmű 20 kilométeres körzetéből kiürítették a lakosságot, több tízezer embert.
A cunami okozta katasztrófa a hetes fokozatú nukleáris eseményskálán (INES) a 7-es besorolást kapta, amely a csernobili után a legsúlyosabb atomerőmű- katasztrófa volt. A földrengésben és a szökőárban mintegy 20 ezer ember vesztette életét, vagy tűnt el.
A még azon a nyáron (2011) vendégül látott diákokat Hódmezővásárhely kezdeményezésére, a Kizuna (japánul barátság, emberi kötelékek) projekt keretében hívták Magyarországra, kéthetes pihenésre. A településnek a szervezésben a magyar külképviselet segített. Nagyon sok gyermek szeretett volna élni a lehetőséggel, végül 17-en utazhattak Magyarországra, ahol két hetet töltöttek. Hódmezővásárhelyen és környékén (ellátogattak egy csípős marhagulyásra és egy pusztai lovaskocsizásra Székkutasra is) kívül ellátogattak a Balatonhoz is, megnézték Szeged, Esztergom, Visegrád és Budapest egyes nevezetességeit.
A diákokat Lázár János akkori hódmezővásárhelyi polgármester, magyar és japán diplomaták és helyi diákok fogadták agyagcsuporral és népi motívumos tűpárnával a Liszt Ferenc repülőtéren.
A diákcsoport megválasztott szóvivője elmondta, köszöni a lehetőséget, és örül, hogy egy kicsit elszabadulhat otthonról, ahol a katasztrófában odavesztek a nagyszülei.
Vásárhely akkor ezzel ismét példát mutatott emberségből, gesztusból, miután a város a 2004. december 5-i gyalázatos népszavazás után tiszteletbeli polgári cím adományozásáról döntött 5 millió, határon kívül élő magyar testvérünk számára. Vásárhelyen 42 %-os részvétel mellett 64 % támogatta a kettős állampolgárságot a referendumon, mely országosan elbukott. A vásárhelyi közgyűlés későbbi határozata, mint a fukusimai diákok meghívása is, az országos és a világsajtót is bejárta, a New York Times és a Reuters is beszámolt róla…
borítókép: origo, fotók: archív