Mit rejtett a Kökénydomb? Néhány érdekesség a múltunkról

A 15 éven át az egyetem munkatársai által végzett feltárások európai viszonylatban is figyelemre méltóan gazdag leletanyagot eredményeztek, elsősorban a neolitikumból, a Körös- és a tiszai kultúrából.

Az első ásatást Kökénydombon végezték, ahol ezt követően még négy ásatási idényben — 1940-ben, 1941-ben, 1942-ben és 1944-ben — folytatódott a munka. A lelőhely kiválasztásánál a gimnáziumi régiséggyűjtemény tárgyait vették alapul, valamint mai szóhasználattal élve helyszíni szemléket és terepbejárásokat végeztek az ismert és előzetesen kiválasztott lelőhelyeken.

A mostani lelet szempontjából az 1942-es év az érdekes. 1942-ben a Kovács-tanya mögötti területen is lehetőség nyílt a kutatásra, az 1929-ben feltárt szelvényekkel érintkező területen, ahol néhány évvel korábban még akácos volt. Az itt kijelölt szelvények azonban nem sok eredményt hoztak. A tanya mögötti további területek megkutatása során viszont 5 ház, 6 gödör és 2 tűzhely is előkerült.

Ezen kívül Arany Sándor földjén és a Kovács-tanya területén is folytak feltáró munkák, ahol két házat, és a nagy oltárt rejtő objektum is előkerült.

A tiszai kultúra lelőhelyei közül napjainkig Kökénydomb a legnagyobb felületen feltárt település. A leletek sokrétűsége és gazdagsága mellett különösen fontosak voltak a különböző épületekből és település-objektumokból előkerült, művészi megformálású kultusztárgyak.

Ezek közül kiemelkedő az a nagyméretű, háromszög alakú, mindhárom oldalán széles peremmel rendelkező, a hátoldalán üreges oltár, melynek előlapján sokszorozott meanderminta és egy kettős vonalszegéllyel keretezett háromszögben arcábrázolás látható.

Az oltárt 1942-ben az ásatási idényben feltárt két utolsó ház (6. és 7. számú ház) közötti területen kirajzolódott rendkívül nagyméretű, mély gödörben találták meg, melyből igen nagy mennyiségű és gazdag leletanyag került elő. Több darabra tört és két kisebb, lemélyedő gödörrész között feküdt, ahogy a feltáró is megjegyezte: „sajnos nem eredeti helyén találtuk”.

Ebben az esetben a tárgy előkerülésének helye, nem utalt annak szakrális szerepére, de méretéből, formájából és díszítéséből adódóan egyértelműen egy szertartásokon használt, kiemelt fontosságú kultusztárgy lehetett. Háromszögletű megformálása minden kétséget kizáróan a nőiséget, míg díszítése az anyaságot szimbolizálja. Az oltár valószínűleg a szülő anyaistennőt ábrázolja.

(Borítóképen: A kökénydombi oltár. Leltári szám: 1089/42.; Magassága: 45,1 cm, szélessége: 51,2 cm.; Fotó: Dömötör Mihály (Régészeti Fotótár leltári szám: 5525.)