fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 22. szombat
  -  Paulina
Promenad.hu archívum

Rendvédelem-történeti konferencia előadója volt Vincze Gábor

2020. szeptember 15.

„Mögötted a törvény – előtted is az legyen!” A Magyar Királyi Csendőrség és kora – címmel tartott szakmai konferenciát az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE) és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság (SZBMRTT), s bemutatták a dévaványai műgyűjtő, Kürti Béla csendőr-relikviáiból összeállított kamara-kiállítását is.

A szakmai tanácskozást Kertész Péter, az ÓNTE ügyvezető igazgatója és Parádi József, a rendvédelmi társaság elnöke nyitotta meg. A konferencián Vincze Gábor, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze Alföldi Vilma nyugalmazott történész-levéltáros izgalmas és egyben megrendítő, Az „ellenség” gyermekei című könyvét mutatta be. A részben önéletírásnak, részben történészi szakmunkának tekinthető műből megtudható, milyen sors, üldöztetés várt 1945 után azokra, akiknek az édesapja 1945 előtt csendőr volt.

Rendvédelem-történeti konferencia előadója volt Vincze Gábor 3

Vincze Gábor az 1956 utáni megtorlások „csendőr-száláról” beszélt. 1959-ben elővették „csendőrkártyát”, és másfélszáz volt csendőr ellen indítottak nyomozást, majd a katonai bíróságok 19-et ítéltek halálra. Az előadó két példán érzékeltette, mennyire tartós volt a kommunista bosszú. Mindkét ügyben negyven évvel korábbi, 1919-es, vélelmezett bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg az illetőket. Az első esetben egy 82 éves volt csendőrről van szó, aki ellen végül magas kora és bizonyítékok hiánya miatt megszüntették a nyomozást, de haláláig figyeltette az állambiztonság.

A másik esetben 1919-ben egy csendőrkülönítményt vezető katonatisztet azzal gyanúsítottak meg, hogy augusztus elején személyesen részt vett több kommunista – közöttük Kukovecz Nana festőművésznő, akinek nevét ma is utca viseli Szegeden – meggyilkolásában. Bár a felsorakoztatott nagy létszámú tanú egymásnak teljesen ellentmondó vallomást tett, az illetőt ennek ellenére halálra ítélték és kivégezték. Végkövetkeztetése az volt, hogy a kommunisták az 1919-es tanácsköztársaság bukása után negyven évvel később is képesek voltak bosszút állni a vélt vagy valós sérelmeikért.

Rendvédelem-történeti konferencia előadója volt Vincze Gábor 1

A konferencián korábban Parádi József ismertette a határszéli csendőrség létrejöttét, működését, Olasz Lajos szegedi egyetemi tanár beszélt a légicsendőrség történetéről, Kiss Gábor Ferenc egyetemi tanártól egy 1930-as évekbeli csendőrgyilkosság történetéről és visszhangjáról hallhatott a népes hallgatóság. A konferencia második felében – amely iránt továbbra is nagy volt az érdeklődés, s a járványhelyzet ellenére az ország távolabbi helyeiről is jöttek érdeklődők – Ravasz István hadtörténész fejtette ki véleményét arról, hogy volt-e egyáltalán csendőr-puccs kísérlet 1944 nyarán.

Rendvédelem-történeti konferencia előadója volt Vincze Gábor

Arany-Tóth Attila
közönségkapcsolati munkatárs
Emlékpont