fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 15. szombat
  -  Jolán, Vid
Vásárhely24.com archívum

A román tömeggyilkosságoktól az országgyarapításig

2020. szeptember 11.

A tudományos tanácskozáson tartott előadásában a szakember az 1919-es román tömeggyilkosságokat ismertette. Elmondta, hogy a román hadsereg előőrsei már 1918. november 12-én átlépték a magyar határt, majd november 13-tól kezdve már a belgrádi katonai konvenció rendelkezéseire hivatkozva először a Maros mentén húzódó demarkációs vonalig nyomultak, ám francia jóváhagyással folytatták az előretörést, egészen a történeti Erdély határáig. A megszállt területen, a magyarok-lakta településeken általános volt a rekvirálás, fosztogatás és a lakosok megismerték a hírhedett román büntetést: a huszonöt botütést.

Az első tömeggyilkosságra Köröstárkányban került sor 1919. április 19-én, nagyszombaton. A román hadsereg támogatásával a környékbeli román falvak lakossága rátámadt a színmagyar falura és összesen 91 lakost – kisgyerektől az aggastyánig – mészároltak le, a szomszédos Kisnyégerfalván pedig 17 áldozata volt az öldöklésnek.

Az Alföldre kijutó román hadsereg több településen hajtott végre tömegvérengzést, így  Békésen 11 lakost végeztek ki. A rekvirálások miatt fellázadt Apátfalván június 24-én 44 helybelit mészároltak le, míg 21-en később a bántalmazások során szerzett sebesüléseik miatt haltak meg.

Hódmezővásárhelyen egy, a megszálló román hadsereghez csapódó nemzetáruló kalandor, bizonyos Berényi László vezetésével a román katonaság 56 személyt végzett ki, később a lakosság felháborodása miatt a román parancsnok Berényit is kivégeztette.

A Vörös Hadsereg (sikertelen) tiszai offenzívájával összefüggésben máshol is történtek gyilkosságok. Szentesen mintegy tucatnyi lakost gyilkoltak le, köztük egy káplánt is, Mindszenten kilenc áldozata volt a román bosszúnak. A Szolnok megyei Mesterszálláson 20, Fegyverneken pedig 49 parasztot gyilkoltak le, köztük egy kétéves kisgyermeket és 70 éves idős embert. További kutatások kellenek még ahhoz – fogalmazott Vincze Gábor –, hogy összesíteni lehessen, hogy hány ártatlan, fegyvertelen civil vált a román megszállásnak az áldozatává.

A kecskeméti konferencián Raffay Ernő az első világháború előzményeiről és egyes szabadkőműves páholyok aknamunkájáról, míg  Dévavári Zoltán a Délvidék 1918-as szerb megszállásáról, Babucs Zoltán hadtörténész Észak-Erdély visszatéréséről és az 1941-es délvidéki bevonulásról tartott előadást, Domonkos László író, történész a Rongyos Gárda szerepét mutatta be, majd Boros László kárpátaljai doktorandusz a karantén miatt videó-előadásában egy 1939-es magyar-cseh határincidensről, a vízkereszti munkácsi „csata” történetét ismertette.

Szöveg: Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs, Emlékpont

Fotók: patriotak.hu