Műanyag hulladékból készült csónakot bocsátottak vízre Mártélyon

A Tiszából gyűjtött, folyami műanyagból épített csónakot egy mártélyi ladik készítő mester, amit szerda délelőtt vízre is bocsájtottak.

A környéken élőknek a hagyományos tiszai ladikot már nem kell bemutatni, mindenki ismeri a formáját. Most azonban a megszokott fenyőfa helyett műanyagból építették meg a csónakot. Az ötlettel a PET Kupa stábja állt elő, akik már több mint 70 tonna hulladéktól mentesítették a Tiszát. A műanyag hulladéknak alternatív felhasználási módokat kerestek, így született meg az ötlet, hogy építsenek belőle csónakot.

A feladatra egy mártélyi úriembert, Szabó Lászlót kértek fel, aki már több száz ladikot készített el, fából. Most pedig megalkotta a Tiszai Plasztik Ladik prototípusát. Az eljárás során a műanyagot ledarálták, összepréselték, és 1,5 – 2 méteres lemezeket állítottak elő, amiket a mesterember megformált, összeragasztott, elkészítve így a körülbelül 5-6 méteres csónakot.

A vízrebocsátás előtt Mártély polgármestere arról beszélt, hogy a műanyag 90%-a nem kerül újrahasznosításra. Putz Anita elmondta, hogy bízik abban, hogy ahogy a koronavírus érdekében összefogtak az emberek, úgy a környezetszennyezés ellen is összeállnak.

Hizó Ferenc, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette, hogy 2020 a fenntarthatóság éve, és ezért a kormány olyan stratégiákat készít, amivel közelebb kerülünk ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb országaihoz tartozzon. Hangsúlyozta, hogy a Innovációs és Technológiai Minisztérium az ilyen és ehhez hasonló, a fenntartható jövő elérését szolgáló események, programok támogatásával is törekszik a hulladéktermelés visszaszorítását.

Molnár Attila Dávid, a Tiszai PET Kupa tagja, a ladik ötletgazdája elmondta, hogy nincs semmi baj a műanyagban akkor, ha újra és újra felhasználjuk. Minden egyes műanyagot, amit a Tiszából kihalásznak, újra felhasználják. „Attól, hogy született egy régi, ősi hajó, egy újfajta anyagból, azt reméljük, hogy  elkezdődik valami a Tisza mentén, és él majd tovább ez a szép hagyomány szakma: a ladikkészítés” – tette hozzá.

Szabó László ladik készítő mestertől megtudtuk, hogy teljesen más technikával kellett a műanyag csónakot összeszerelni, mint a fából készült társait. A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy míg a fenyőből készült ladikok hosszú, 5-6 méteres deszkákból állnak, addig a műanyag lapok mindössze 1,5 – 2 méter hosszúak voltak, így meg kellett oldani az összeragasztásukat is.

A nemzeti színű szalag átvágása után a ladikot vízrebocsátották, és a készítője elvitte az ötletgazdát egy körre az új csónakkal.

Fotók: Gémes Sándor